83619. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli szivattyú

tetején célszerű jelzőkészüléket alkal­mazni, mely például a szivattyürúdra erő­sített pecek, vagy kar lehet, mely e rúd lengő elfordulásait ütközőkre ütődve ha-5 tárolja. A találmányt a következőkben egy ket­tős működésű felületi és egy kettős műkö­désű furólyuk-szivattyú kapcsán ismer­tetjük. 10 A csatolt rajzokon I. ábra egy példaképeni kettős műkö­désű felületi szivattyú függélyes metszete 2., 3., 4. és 5. ábrák az 1. ábra A—A, ill. B—B, ill. C—C, ill. D—D szerinti metsze-15 tei, míg a 6. és 7. ábra az 1. ábra E—E szerinti függélyes metszetben mutat néhány mű­ködő részt két szélső helyzetben; 8. ábra részben metszve egy fúrólyuk-20 szivattyút mutat, mely módosított hajtó­művel bír; 9. ábra a szivattyút az előbbihez képest merőleges metszetben .mutatja; 10. ábra a 8. és 9. ábrában is feltüntetett 25 hajtómű függélyes metszete; II. és 12. ábrák a 9. ábra F—F és G—G szerinti metszetei; 13. ábra az 1., 2., 6. és 7. ábrákban fel­tüntetett szerkezet néhány működő tagjá-30 nak módosítását alaprajzban ábrázolja; 14., 15., 16. és 17. ábrák diagrammban mutatják a nyílások viszonyos heyzeteit egy teljes munkafolyamatban. A hengeres (1) tok két végére mereven 35 van felszerelve a (2) és (3) helytálló két dugattyú, úgy hogy ezek a tok belsejébe nyúlnak s egymás közt közelítőleg a löket­hossznak megfelelő terjedelmű s a szi­vattyú munkaterét képező teret hagynak 40 szabadon; a dugattyúk átmérője akkora, hogy maguk és a tok között a lökethossz­nál valamivel mélyebb (4) gyűrűs rést al­kotnak, mely az (5) henger befogadására és vezetésére szolgál. A felső i(3) dugattyú -45 centrális (3a) hüvelyén nyúlik át a (7) szivattyúrúd, mely az (5a) válaszfallal van mereven kapcsolva. Az (5a) válaszfal a hengert két részre osztja, melyeket ezen­túl alsó és felső hengernek nevezünk; a 50 hengerek teleszkóposán tolódhatnak fel a dugattyúkra s mindegyikük két nyílással vagy alkotómenti réssel van ellátva, mely (6, 6a, 6b, 6c) nyílások a be- és kibocsátó­nyílásokat képezik s ugyanazon henger-65 ben egymáshoz képest 90°-kai vannak el­fordítva, míg a felső henger (6) és (6a) nyílásai az alsó henger (6b) ós (6c) nyílá­saihoz képest átmérősen állnak szemben. Az (1) tok (la) bebocsátó és (1b) kibocsátó nyílással van ellátva, melyek átmérősen 60 állnak szemben s a (2) és (3) dugattyúk közti munkatérrel közlekednek. A henger axiális és forgó lengő mozga­tására a henger (5a) válaszf alával tetszés­szerinti módon mereven kapcsolt (7) szi- 65 vattyúrúd felső vége foroghatóan van kapcsolva (8—10. ábra) a (8) keresztfejjel, mely a (9) vezetékek közt mozog s (10) kulisszájába a (14) forgattyús hajtó ten­gely (11) forgattyú csapját fogadja be, 70 úgy hogy a (14) tengely a (7) rudat és a hengert fel és le mozgatja. A (14) tengely a (18, 13a) állványokban van ágyazva. A forgattyú (12) karjainak egyike a (17) bütyköt hordja, mely a '(13) állványban 75 csáposán ágyazott (15) és (16) lengő eme­lők felső karjainak (15a, 16a) görgőivel fog össze s ezáltal váltakozva ellentétes irányokban lendíti ki a (15, 16) emelők alsó karjait, melyek viszont a (18) peeket 80 hordó (19) eltolható fogasrudat tolják ide­stova. (6. és 7. ábra.) A (19) fogasrúddal összefogó (20) fogas­kerék mereven van egyesítve a (30) gal­lérral mely axiálisan nem mozoghat el, de 85 a i'ogasrúdtól nyert mozgásait a gallérban axiálisan szabadon eltolódható (7) szivaty­tyúrúdra az ennek (22) hosszhornyábí fogó (21) pecke révén adja át. A szivattyú következőképen működik: 90 A (14) forgattyútengely forgása a (7) rudat és (5) hengert axiálisan ide s tova mozgatja, míg a (17) bütyök olyan elren­dezésű, hogy a (15) és (16) emelőket a for­gattyú holtpontjainak közelében működ- 95 teti, vagyis a hengert akkor fordítja erre, vagy arra 90°-kal, amikor az egyik, vagy másik löketének gyakorlatilag végére ér. A 14—17. ábrák diagrammjai a szi­vattyú egy teljes munkafolyamatában 10 mutatják a henger és a lefejtett tok vi­szonyos helyzeteit. A henger felső helyzetéből kiindulva (14. ábra) láthatjuk, hogy az alsó henger (6b) nyílása a tok (lb) nyomónyilásával K közlekedik, úgy hogy a henger lemozogva a folyadékot kinyomja s e közben az (lb) nyomónyílást (15. ábra) fokozatosai! zárja, míg ugyanekkor a felső henger, mely (6) nyílása révén mindinkább közlekedik az u (la) szívónyílással, folyadékot szív be. A löketvég közelében a henger 90°-kal balra fordul el (16. ábra) úgy, hogy az (lb) nyo­mónyílás és a felső henger (6a) nyílása egymásra kerülvén, a felső henger lesz a i; nyomóhenger, mely fokozatosan elzárja az (lb) nyomónyílást, míg ugyanekkor az alsó hengernek (6c) nyílása fokozatosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom