83619. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli szivattyú
tetején célszerű jelzőkészüléket alkalmazni, mely például a szivattyürúdra erősített pecek, vagy kar lehet, mely e rúd lengő elfordulásait ütközőkre ütődve ha-5 tárolja. A találmányt a következőkben egy kettős működésű felületi és egy kettős működésű furólyuk-szivattyú kapcsán ismertetjük. 10 A csatolt rajzokon I. ábra egy példaképeni kettős működésű felületi szivattyú függélyes metszete 2., 3., 4. és 5. ábrák az 1. ábra A—A, ill. B—B, ill. C—C, ill. D—D szerinti metsze-15 tei, míg a 6. és 7. ábra az 1. ábra E—E szerinti függélyes metszetben mutat néhány működő részt két szélső helyzetben; 8. ábra részben metszve egy fúrólyuk-20 szivattyút mutat, mely módosított hajtóművel bír; 9. ábra a szivattyút az előbbihez képest merőleges metszetben .mutatja; 10. ábra a 8. és 9. ábrában is feltüntetett 25 hajtómű függélyes metszete; II. és 12. ábrák a 9. ábra F—F és G—G szerinti metszetei; 13. ábra az 1., 2., 6. és 7. ábrákban feltüntetett szerkezet néhány működő tagjá-30 nak módosítását alaprajzban ábrázolja; 14., 15., 16. és 17. ábrák diagrammban mutatják a nyílások viszonyos heyzeteit egy teljes munkafolyamatban. A hengeres (1) tok két végére mereven 35 van felszerelve a (2) és (3) helytálló két dugattyú, úgy hogy ezek a tok belsejébe nyúlnak s egymás közt közelítőleg a lökethossznak megfelelő terjedelmű s a szivattyú munkaterét képező teret hagynak 40 szabadon; a dugattyúk átmérője akkora, hogy maguk és a tok között a lökethossznál valamivel mélyebb (4) gyűrűs rést alkotnak, mely az (5) henger befogadására és vezetésére szolgál. A felső i(3) dugattyú -45 centrális (3a) hüvelyén nyúlik át a (7) szivattyúrúd, mely az (5a) válaszfallal van mereven kapcsolva. Az (5a) válaszfal a hengert két részre osztja, melyeket ezentúl alsó és felső hengernek nevezünk; a 50 hengerek teleszkóposán tolódhatnak fel a dugattyúkra s mindegyikük két nyílással vagy alkotómenti réssel van ellátva, mely (6, 6a, 6b, 6c) nyílások a be- és kibocsátónyílásokat képezik s ugyanazon henger-65 ben egymáshoz képest 90°-kai vannak elfordítva, míg a felső henger (6) és (6a) nyílásai az alsó henger (6b) ós (6c) nyílásaihoz képest átmérősen állnak szemben. Az (1) tok (la) bebocsátó és (1b) kibocsátó nyílással van ellátva, melyek átmérősen 60 állnak szemben s a (2) és (3) dugattyúk közti munkatérrel közlekednek. A henger axiális és forgó lengő mozgatására a henger (5a) válaszf alával tetszésszerinti módon mereven kapcsolt (7) szi- 65 vattyúrúd felső vége foroghatóan van kapcsolva (8—10. ábra) a (8) keresztfejjel, mely a (9) vezetékek közt mozog s (10) kulisszájába a (14) forgattyús hajtó tengely (11) forgattyú csapját fogadja be, 70 úgy hogy a (14) tengely a (7) rudat és a hengert fel és le mozgatja. A (14) tengely a (18, 13a) állványokban van ágyazva. A forgattyú (12) karjainak egyike a (17) bütyköt hordja, mely a '(13) állványban 75 csáposán ágyazott (15) és (16) lengő emelők felső karjainak (15a, 16a) görgőivel fog össze s ezáltal váltakozva ellentétes irányokban lendíti ki a (15, 16) emelők alsó karjait, melyek viszont a (18) peeket 80 hordó (19) eltolható fogasrudat tolják idestova. (6. és 7. ábra.) A (19) fogasrúddal összefogó (20) fogaskerék mereven van egyesítve a (30) gallérral mely axiálisan nem mozoghat el, de 85 a i'ogasrúdtól nyert mozgásait a gallérban axiálisan szabadon eltolódható (7) szivatytyúrúdra az ennek (22) hosszhornyábí fogó (21) pecke révén adja át. A szivattyú következőképen működik: 90 A (14) forgattyútengely forgása a (7) rudat és (5) hengert axiálisan ide s tova mozgatja, míg a (17) bütyök olyan elrendezésű, hogy a (15) és (16) emelőket a forgattyú holtpontjainak közelében működ- 95 teti, vagyis a hengert akkor fordítja erre, vagy arra 90°-kal, amikor az egyik, vagy másik löketének gyakorlatilag végére ér. A 14—17. ábrák diagrammjai a szivattyú egy teljes munkafolyamatában 10 mutatják a henger és a lefejtett tok viszonyos helyzeteit. A henger felső helyzetéből kiindulva (14. ábra) láthatjuk, hogy az alsó henger (6b) nyílása a tok (lb) nyomónyilásával K közlekedik, úgy hogy a henger lemozogva a folyadékot kinyomja s e közben az (lb) nyomónyílást (15. ábra) fokozatosai! zárja, míg ugyanekkor a felső henger, mely (6) nyílása révén mindinkább közlekedik az u (la) szívónyílással, folyadékot szív be. A löketvég közelében a henger 90°-kal balra fordul el (16. ábra) úgy, hogy az (lb) nyomónyílás és a felső henger (6a) nyílása egymásra kerülvén, a felső henger lesz a i; nyomóhenger, mely fokozatosan elzárja az (lb) nyomónyílást, míg ugyanekkor az alsó hengernek (6c) nyílása fokozatosan