83396. lajstromszámú szabadalom • Forgómotor

gyűrűalakú (E) csatornát, mely a gőz­tereket, vagy dugattyúutakat képezi, há­rom különválasztott részre vagy expanzió­térre osztják. 5 A (C) főtengely a célszerűen két (F) du­gattyúval ellátott (G) dugattyútárcsát hordja; a dugattyúk az (E) gyűrűs ho­ronyba illenek, abban körülforognak és a (G) dugattyútárcsával együttesen a 10 gyűrűalakú gőzterek határoló falait képe­zik. A dugattyúk működő felülete célsze­rűen kivájt lehet, mint azt a 6. ábra mu­tatja. A forgó (D) támaszok a (C) tengely­lyel kellő fogaskerékkapcsolatba állanak 15 és pedig a (19) fogaskerekek útján (7. ábra), melyek a (C) tengelyen kiképezett (20) fogaskerékbe kapaszkodnak (1. ábra). A (D) támaszoknak a dugattyúkkal össze­működő felülete ki van vájva, úgy hogy 20 forgásuk közben az (F) dugattyúkat átbo­esátják, azonban a dugattyúk áthaladása után a gőztereket elválasztják. Mindegyik (F) dugattyú mögött egy (I) nyílás van képezve és mindegyik dugattyú előtt egy 25 hasonló (J) nyílás van elrendezve, melyek mindegyike a (G) dugattyútárcsán keresz­tül a (C) tengely felé vezet. A tengely át van fúrva, hogy egy kellő (H) tápszelepet vegyen fel, mely három (K) nyílással van 30 ellátva; utóbbiak a két pár nyílás egy-egy párjával működnek össze, melyek mind­egyike (F) dugattyútól a tengely közpon­tos furata felé vezet. Az (I, J) nyílások célszerűen görbék, hogy az (F) dugattyúk 35 vájolt felületéhez simuljanak, míg ki­indulásuknál lényegileg sugárirányban álljanak a (C) tengely furatra (6. ábra). Az (I és J) furatok belső végei egymástól a (C) tengely hosszirányában el vannak 40 tolva. A (h) gőzbebocsátó szelep nem tölti ki teljesen a (C) tengely furatát csakis középső részében, melyben a (K) nyílások vannak képezve és a tengelyfuratba ve­zető (0) oldalnyílások a tengely körül -45 levő gyűrűs (R) terekbe torkolnak; ezen gyűrűs terek egy-egy kibocsátóval el­látott (23) kamrába vezetnek, úgy, hogy megszakítatlan szabad átboesátást képez­nek mindegyik dugattyú mellső oldalától »50 a küllégbe a (J) dugattyú-nyílásokon ke­resztül, melyek nem jöhetnek fedésbe a helybenálló (H) gőzbebocsátó szelep gőz­bebocsátó nyílásaival. Ily módon a gép forgása közben a tengelynyílások egyik .55 csoportja, mely a dugattyúk mellső olda­lához vezet, a helyben álló tápláló, illetve bevezető nyílások fölött halad el és így a gőz vagy más nyomó folyadéknak egymás­után a gőzterek, vagy expanzió-terek mind­egyikébe való beáramlását teszi lehetővé, 60 mely terekbe a gyűrűalakú dugattyú­pálya a forgó támaszok által fel van osztva. A beáramlás mindegyik dugattyú­nak egy lökete vagy ívpályája egy részén történik, míg a dugattyútárcsa másik 65 nyíláscsoportja állandóan nyitva van a kibocsátás felé. Minthogy ezen gőzbeáramlás mindegyik expanzió kamrában megkezdődik, mihelyt a dugattyú a kamrába lépett és a forgó 70 támasz a dugattyú mögött annak pályá­ját elzárta, a gőzbeömlés időtartama a nyílás mérete és az elzárás pontja által meg van határozva, úgy, hogy a zárt kam­rában az expanzió biztosítva van. 75 A beömlés. az elzárás, expanzió és ki­bocsátás működése a körülfutó dugattyúk és a forgó támaszok, vagy hengerfejek kö­zött folytonosan, fokozatosan és szabályos egymásutánban megy végbe és pedig pon- 80 tosan úgy, mint egy ide-oda járó dugaty­tyús vezérműves gépnél, kivéve a munka­menetek számát. Minthogy a (D) táma­szok száma három és az (F) dugattyúk száma kettő, mindkét dugattyú nem leliet 85 egyszerre holtpontban, úgy, hogy a gép minden pillanatban fejt ki munkát. Minden egyes expanzió fáradt gőze mindegyik előre haladó (F) dugattyú mellső oldaláról a (C) dugattyútárcsában 90 levő nyíláson át a (P) gyűrűtér felé szo­ríttatik, mely a gőzszelepet körülveszi, ahonnan a (C) tengely-nyílásokon keresz­tül a (23) kamrába jut, mely egy ki­bocsátó nyílással van ellátva. Ez a foj- 95 tás nélküli út, illetve nyílás meggátolja, hogy a gép tereiben visszamaradó kon­denzált víz a gépben valami kárt okozzon. A (G) dugattyútárcsában levő nyílások szerepet cserélnek és a tápláló nyílások K kibocsátó nyílásokká válnak, ha a nem forgó szelepet a (C) tengelyfuratban vala­mely megfelelő eszköz segélyével hossz­irányban elmozgatjuk. Ily mozgató esz­köz az (L, M) átkormányzó emelytű és ív H (1. ábra). A szelep eltolása által a (G) dugattyútárcsában levő előbbi kipuffogó nyílások gőzbebocsátó nyílásokká lesznek, úgy, hogy a gép forgási iránya megfordul. A gép mozgó részeinek és a vele kap- 1 csolt hajtott részek eleven erejét az előre haladó (F) dugattyú ellenkező oldalára hirtelen bebocsátott rugalmas közeg által létesített rugalmas párna hatásosan fel­fogja, úgy, hogy semmiféle lökés vagy i fennakadás elő nem fordul, tekintet nél­kül a sebességre, mellyel a gép fut és az átkormányzás gyorsaságára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom