83239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénsav gyártására kamarák és tornyok nékül
Megjelent 1934. évi .július lió 2 -án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83239. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás kénsav gyártására kamrák és tornyok nélkül. Schmiedel Tivadar mérnök Nürnberg-Doos és Klencke János mérnök M/m. Frankfurt. A bejelentés napja 1920. évi április hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1919. évi augusztus hó 8-ika. Az úgynevezett kontaktuseljárástól eltekintve, eddig kénsavat kénessavtartalmú (pl. pörkölési stb.) gázokból nagyüzemben sohasem gyártottak még ólomkamrák és 5 tornyok nélkül. Igaz, hogy az erre vonatkozó indítványok egész sora ismeretes, de ezek gyakorlati eredményekhez nem vezettek, elsősorban azért, mert az alkalmazni ajánlott eszközökkel nem lehetett valóban 10 intensiven lefolyó gází'olyadék-reaktiót elérni. Ehhez ugyanis a kénessavtartalmú gázt lehetőleg gyorsan kell benső érintkezésbe hozni rendkívül nagy mennyiségű folyton megújuló finoman elosztott nitró-15 zus savval. Szükséges továbbá az is, hogy a nitrózus sav fokossága megszabott határok közt tartassék, hogy egyrészt a savban elég víz legyen a reaktió gyors menetének biztosítására s másrészt a sav képes legyen 20 a iiiti'óziis gáz lekötésére és a szabaddá vált nitrózus gázok újbóli, felvételére. A. jelen találmány értelmében az óloinkamra és tornyok nélküli kénsavgyártást gyakorlatilag kipróbált eredményesen és 25 gazdaságosan azáltal oldjuk meg, hogy 54 és 58° Bé között tartott sűrűségű, lehetőleg nagy mennyiségű nitrózus savat- legfinomabb elosztásiján egy keverőtérben, célszerűen tetszésszerinti mechanikus szerkeze-30 tek révén benső érintkezésbe hozunk a kénessavtartalmú gázokkal. A keverőszerkezeten áthaladt gázokat ezután egy mérsékelt méretű térbe tereljük, melybe a keverőtérben lévővel egyező összetételű 35 nitrózus' savat csörgedeztetünk. Ezáltal azt érjük el. hogy a reaktió folytán a leeverőtérben felszabadult nitrózus gázoknak lijból alkalmat nyújtunk ahhoz, hogv a kénessavra oxydálóan hasson s azután a csörgedeztető sav által elnye-letve és oldva 40 a keverötérbe térjen vissza, melyben -a sav nitróztartalma ilyenformán lényegileg állandó értéken tartatik. Egy keverőt ér es egy csergedeztetőtér már egy üzemképes egységet képez, melyhez szükség szerint 45. több ilyen egység kapcsolható. A keverő-és csergedeztetőterek berendezése tetszésszerinti lehet, de különösen a keverőtérnek olyannak kell lennie, hogy a gázok rövid idő alatt nagy savmennyiségekkel jöhesse- 50 nek lehetőleg benső érintkezésbe. Igen jól vállak be erre a célra a 78626. számú szabaiomban védett berendezések. A csatolt rajzok 1. és 2. ábrájában példakép-ón egy több keverő- és csörgedeztető- 55 térből képezett telep van alaprajzban, ill. oldalnézetben í'eltiiutotve. .V kénessavat tartalmazó gázok, pl. pyrit, sphalarit- stb. pörköléséből származó rendes pörkölési gázok, vagy chemiai, avagy 60 kohászati műveletek szegény hulladékgázai az (a) csövön át lépnek az előiktatott (b) d-enitráló térbe s onnan a (d) csőcsonkon át az első (el) keverötérbe. A keverőíér berendezésének olyannak kell lennie, 65 hogy a gáz lehetőleg benső érintkezésbe hozassék a nitrózus savval. A rajz szerint a kcverőtér egy szekrényalakú, saválló és gáztartó tartály, mely kb. félig van töltve nitrózus savval. Mindegyik keverőtérben 70 egy saválló (pl, p2, . . pn) henger úgy van foroghatóaii ágyazva, hogy köpenye a sav tükrét éppen érintse vagy csak kevéssé merüljön a savba. A henger (s, sl, . . sn) tengelycsapjára ékelt (t, ti, . . tn) szíjdob ré- 75 vén a henger gyors forgásba hozható, mikor is a savat finom zápor alakjában röpíti a henger fölötti gáztérbe, úgy hogy
