83239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénsav gyártására kamarák és tornyok nékül
a gázok benső érintkezésbe léphetnek a savval. A gázok egy részét a henger magával ragadva, a savtükör alá buktatja, úgy hogy ezen gázok a henger túlsó oldalán lép-5 nek ki s ott elegyednek a henger fölött elhaladt gázokkal. Az (el) keverőtér fölött elrendezett, töltelékanyaggal megrakott (f'l) tartályba (nl, n2 . .) csövek savat csergedeztetnek, mely azután az (el) keverő-10 térbe folyik. A gázok viszont a keverőtérből az (íl) csergedeztetőbe lépnek s ezen átáramolva, a. (dl) csövön át lépnek a következő (e2) keverőtérbe, majd a csatlakozó (f2) csergedeztetőbe s i. t. Az egyes 15 keverőterek egymáshoz képest lépcsősen rendezhetők el, úgy hogy a sav magától folyhat a legmagasabb fekvésű keverőtérbol a legalsóig a (gn, g2, gl) csöveken és (hn, h2, hl) tölcséreken át; a kifolyató nyí-20 lások a savtükör állandó szintjét biztosítják. Az (el) keverőtaríályból kifolyó sav az (i) keringősavtartályba jut, ahonnan az (1) szivattyú nyomja fel a (k) magastartályba. Innen a sav részben az (m) vezeíé-25 ken a legfelső keverőtartályba, másrészt az (n) vezetéken az egyes csergedez tetőkbe vezettetik. Az első (el) keverőtérből a savnak a napi termelést kitevő részét a (b) denitráló térbe tereljük, ahol denitráltat-30 ván, a fogyasztás rendelkezésére áll. A keverőterek hengereit az (o) motor áttétel révén hajtja. Az egyes keverőtartályokat lépcsős elrendezés helyett egy szintben is lehet elrendezni, mely esetben a sav-35 rak az egyes csergedeztetőkbe való bevezetése és a keverőterékből való elvezetése nem sorban, hanem párhuzamosan eszközölhető. A munkamenet a következő: 40 Az összes esergedeztető és keverőtereken át állandóan folyatunk egyforma összetételű nitrózus savat. Hogy e savat, melynek összetétele a termelt kénsav felvétele és a normális nitrogénoxydveszteségek folytán 45 változna, állandó, kb. 56 Bé sűrűségen és kellő nitróztartalommal tarthassuk, alkalmas helyeken a szükséges mennyiségű vizet és salétromsavat vezetjük hozzá. A keverőterek hengereinek megindításakor a 50 gázteret finom savzápor tölti meg. Mihelyt most a kénessavat tartalmazó, tetszés szerinti sűrűségű, forró vagy hideg gázok az első keverőtérben a kb. 56° Bé sűrűségű nitrózus savból képezett sűrű finom 55 záporba jutnak, a gáz és folyadék közti nagy érintkezési felület folytán rögtön igen élénk reaktió indul meg, a gáznak az a része, melyet a henger finoman elosztva a savtükör alá ragad, a savban tökéletesen oxydáltatik. QQ Ezen behatás eredménye gyanánt a kénessavnak egy tetemes (50%-ig terjedő) része már az első keverőtérben oxydáltatik s ezzel szemben a megfelelő mennyiségű nitrózus gáz lép a gáztérbe. Minthogy a 65 gázelegy aránylag tömény kénsavval érintkezik, víztartalma már nem elégséges a normális gázreakció keretében végbemenő oxydálásra, nitrosylkénsavnak, illetőleg kamrakristályok képződésének lehetősége 70 lép fel. Ennek azáltal vesszük elejét, hogy a gázelegyet a csergedeztetőbe vezetve, a keverőtérben volt eredeti savval egyforma sűrűségű nitrózus savval hozzuk érintkezésbe, úgy, hogy a nitrosyikénsav oldatik 75 és újabb gázfolyadékreakció indul meg. Ugyanekkor a csergedező sav a keverőtér ben felszabadult nitrózus gázokat elnyeli s visszaviszi a keverőtérbe, melynek nitrózekészlete ily módon közelítőleg állandó 80 marad. Egy keve.'őtér és egy esergedeztetőtér ezek szerint egy zárt egészet képez, mely kis gázsebesség esetén egymagában képes a savképző müveletet az SOs-gáz feldolgo- 85 zása s a nitrogén-oxygén-vegyületek viszszanyerése mellett elvégezni. Ennélfogva nem szükséges egy telepben a savat a gázokkal szemben egy egyetlen áramban vezetni, hanem módunkban áll a keverő- ós 90 csergedeztetőtereket párhuzamosan táplálni, még pedig egy és ugyanazon összetételű savval. Ilyen esetben tehát elmarad az eddigi kamra- és toronyrendszereknél szükségelt körbenjáró savkeringetés, ami- 95 nek gyakorlati előnye abban rejlik, hogy szükség esetén bármikor és egymástól függetlenül lehet a sa v táplálás tekintetében párhuzamosan kapcsolt egyes keverő- és esergedeztető terekbe különböző sav- és 100 mtrózemennyiségeket adagolni. Forgalomra szolgáló sav nyerése céljából a nitrózus savnak egy a napi termelésnek megfelelő „részét denitrálni ; kell1 . E célból az első keverőtér előtt egy ehhez 105 hasonló berendezésű denitráló tér van elrendezve, melybe a denitráló savat vezetjük is amelyből ia. gázelegy közvetlenül lép az első keverőtérbe anélkül, hogy előbb egy esergedeztető téren menne keresztül, no A denitrált savas külön vezetjük el a tároló tartályokba. Ilyen módon kis téren és aránylag csekély salétromsav- < és erőfogyasztással nagy savmennyiségek termelhetők. Mint- 115 hogy az ilyen telep építési költségei a terjedelmes kamrák és tornyok elmaradása
