83228. lajstromszámú szabadalom • Turbinakerék

karimája a bevezető nyílásig meg van hosszabbítva, a keréknek ekként képezett oldalfalai azonban oly módon hajlanak egymáshoz, hogy egymástól yaló távolsá-5 guk a bevezető nyílástól a koszorú felé nö­vekedik. A forgó turbinakereket a mozdu­latlan tokkal szemben, a bevezető nyílás felé tömitő szerkezetben a forgást megen­gedő hézag egy, a tokon felerősített tömítő 10 perselynek külső felülete mellett van léte­sí íve, mert nyomó kamrával bíró turbina­kerekeknél az a nyomáskülönbség, mely ezen hézagon a folyadéknak a koszorútól a bevezető nyílás felé való átszivárgását 15 idézi elő, anná! kisebb, minél nagyobb ezen hengeraiakú hézagnak átmérője. Ezen átmérőnek egy bizonyos nagyságánál ez a nyomáskülönbség zérus, miért is ek­kor maga a tömítő persely is feleslegessé .20 válik. A turbinakerék koszorújának a nyomó kamrához tartozó ürös teret hatá­roló karimája helyesen ugyanekkora át­mérővel képeztetik ki. Ha a hézag átmé­rője ezen bizonyos nagyságnál nagyobb, a 55 szivárgási irány megváltozik, ha a szi­vattyú nyomás ellenében szállít folyadé­kot. Nyitott vagy félig nyitott, karimás turbinakerekek esetében a nyomó kamrá­nak oldalfalait a fix toknak oldalfalai ké-30 pezik, melyek akként vannak alakítva, hogy a falak vagy ezeknek egyes részei, a folyadékot a turbinakerékbe bevezető nyí­lások felé, egymásfelé hajlanak és a tur­binakerekeknek oldalfelületeihez hozzá-S5 simulnak. A szájcsöveknek kiképezésére szolgáló csatornának oldalfalai kifelé meg vannak nyújtva, úgy hogy egy, párhuzamos vagy egymásfelé hajló falakkal határolt, a tur-40 binakerókkel együttforgó, nyitott kiegyen­lítő csatorna keletkezik, melyben a száj­csövekből a csatornába áramló vízsuga­rak, mielőtt ezek az elvezető vezetékbe vagy a turbinatokban esetleg kiképezett 45 expandáltató szájcsövekbe jutnak, egyen­letes áramlási sebességre tesznek szert. A folyadéknak ezen, a szivattyúlapátok­tól független szájcsöveken történő elveze­tése következtében a folyadékelvezetés a •50 nyomó kamrának leghatásosabb részén, azon feltételeknek megfelelően történhetik, amelyek a turbinakeréknek szerkesztésé­nél alapul szolgáltak. így, ha a turbina­kerék hátrafelé irányított szájcsövekkel 55 bír, ezeknek elvezető nyílásai oly célból, hogy a turbina változó terhelés alatt ön­működően szabályozzon, a szivattyú- vagy turbinalapátoknak nyomó, illetve hajtó oldalán fekszenek és a folyadék bevezeté­sének megjavítására kifelé szélesedő nyí- 60 lássál bírnak. Viszont, ha a száj csövek a folyadékot a forgási irányban vezetik el, hogy a folyadék nagyobb sebességgel ára­molják ki, vagy hogy ugyanaz a kiáram­lási sebesség kisebb forgási sebességgel 65 éressék el, anélkül azonban, hogy az ön­működő szabályozás is biztosítva volna, az elvezető csőszájak akként vannak elren­dezve, hogy ezeknek nyílásai közvetlenül a lapátok előtt fekszenek. 70 A találmányt képező turbinakerék ak­ként is módosítható, hogy azt forgó gőz­kondenzátoroknál vagy légszivattyúknál is lehessen alkalmazni, amikor is pl. a száj­csöveknek kiképezésére szolgáló csatorna 75 hosszirányban meg nem szakított fenék­kel bír és a turbinakerék küllőiben, agyá­ban és tengelyében kiképezett vezetékek útján a leszivattyúzandó gőzt vagy gázt tartalmazó térrel van összekötve, a csator- 80 nának falaiban pedig furatok vannak ki­képezve, melyeken át a nyomó kamrából folyadéksugarak jutnak a csatornába, ahol is azok egymásba ütköznek, szétpor­lódnak és ködrétegeket képeznek, melyek 85 a gőzt vagy gázt magukkal ragadják. Eb­ben az esetben a csatornában, ennek külső oldalán, harántirányú lapátokból álló, szívó hatást gyakorló lapátkoszorú van ki­képezve. 90 A mellékelt rajzokban a találmányt ké­pező turbinakeréknek több foganatosítási alakja példaképpen van feltüntetve. Az 1. ábra a találmányt képező turbinake­rék egy, teljesen zárt kerék gyanánt kiké- 95 pezett foganatosítási alakj •ÉT GS <\r tok egy részének hosszmetszete. A 2. ábra metszet részben az 1. ábrának A—B vonala, részben pedig annak C—D vonala szerint. A 100 3. ábra a találmányt képező turbinake­rék egy, karimás kerék gyanánt kiképezett foganatosítási alakja és a tok egy részé­nek hosszmetszete. A 4. ábra metszet részben a 3. ábrának 105 E—P, részben ezen ábrának G—H vonala szerint. Az 5. ábra a turbinakerék egy, hátrafelé irá­nyított szájcsövekkel és különálló koszo­rúval és lapátszerkezettel bíró foganato- no sítási alakja egy részének harántmet­szete. A 6. ábra ezen foganatosítási alak egy ré­szének hosszmetszete. A 6a. ábra a turbinakeréknek egy, előre 115 irányított szájcsövekkel és különálló ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom