83121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cementenk és hydraulikus mésznek előállítására gipsz segélyével

Megjelent 1934. évi jitlius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI Hl SZABADALMI BIRÚSÁG SZABADALMI LEIRAS 83121. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás cementnek és hydraulikus mésznek előállítására gipsz segélyével. Lucieu Basset vegyész Montmorency. A bejelentés napja 1913. évi májas hó 10-ike. Jelen találmány tárgya eljárás cement­nek és hydraulikus mésznek előállítására, miimellett egyidejűleg kénessav-a,rí hydrid is keletkezik; jelen eljárás mészszulfatnak 5 agyaggal magas hőmérsékleten való szétbontásán alapszik. Ha tisztán gipszet és agyagot hoznánk össze, úgy a szétbontáshoz igen sok tüzelőanyag kellene, mivel a mészszulfát 10 igen állandó vegyület. — Amellett a vegyfolyamat csak igen lassú és tökélet­len volna. Jelen találmány a mészszulfát szétbon­tásának megköinnyitését, a folyamat meg-15 gyorsitásával és tökéletesítésével célozza. Az eljárás lényege, hogy a gipsz és agyag keverékéhez szenet adunk és ezen. keveréket vízgőzzel kezeljük. Elméletileg a gipsznek összetétele, az 20 agyag hatásának figyelembevétele nélkül, 118.8 kalóriát igényel minden gramm­molekulára. A szén hozzáadása folytán csökken a szulfátnak állékonysága. — Ha elegendő 25 mennyiségű szén van jelen ahhoz, hogy a mészszulfát szulfittá alakuljon, úgy a meleg-kalóriák száma 61.8-re csökken. A gipsznek szétbontása tehát lényege­sen könnyebb lesz. Nem hasonlítható 30 azonban még a szénsavas mészhez, mely csak 43.4 kalóriát igényel. Azonban ez is elérhető, azáltal, ha több szeneit adunk hozzá, mint amennyi a szulfátnak szul­fittá alakításához szükséges. 10% szén 35 hozzáadása mellett a bomlás körülbelül ugyanazon hőifokon megy végbe, mint calcium-carbonát esetében. Ezen esetben csekély mennyiségű kén is fejlődik. Mivel a munkafolyamat oxi­dáló légkörben kell, hogy végbemenjen, 40 ezen kén kénes-savvá ég el. A vízgőz hatályosan támogatja a mész­szulfátnak bomlását azáltal, hogy jelenlé­tében a bomlás hydrogén-képződéssel jár. Utóbbi a kénnel telített hydrogén szét- 45 bomlásának (a kénhydrogén a vízgőznek a kénikialciumra való hatásakor, utóbbi pedig a szulfátnak a szénnel való reduká­lása által keletkezik), vagy pedig a víz­gőznek a szélire való behatásának ered- 50 ménye. Az ilykép felszabaduló hydrogén. a gipszre lényegesen nagyobb redukáló­hatással van, mint a kénöaloium, vagy a szén. A vízgőznek megvan még azon előnye, 55 hogy agyag jelenlétében közvetlenül hat a mészszulfátra, anélkül, hogy közbeeső folyamatok szükségesek volnának. A víz­gőz jelenléte folytán a gipsz igen gyor­san és tökéletesen bomlik szét és oxidáló 60 légkörben való dolgozás mellett kén­ealciumnak nyoma sem marad vissza. Mivel az alapanyagok, illetve kiindu­lási termékek általában vasat nem tartal­maznak, célszerűen csekély mennyiségű, 65 — például 2% — vasoxidot is adunk hoz­zájuk. Ezen oxidnak kettős szerepe van: Egyfelől megkönnyíti a reakciót, másfelől pedig fogyasztó-anyagként szolgál, miköz­ben ezen vasoxid calciumferrité alakul, 70 mely a cementnek egyik alkotó része. Jelen új eljárás gyakorlati kivitele cél­jából gipsznek, agyagnak, szénnek és vas­oxidnak teljesen benső keverékét állítjuk elő. Ezen száraz vagy nedves keveréket 75 kemencébe, előnyösen forgó-kemencébe öntjük be, mely az égési-gázok tartalmá­nak szabályozását könnyen megengedi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom