83121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cementenk és hydraulikus mésznek előállítására gipsz segélyével

Általában azonban oh hoz mindenféle kemencék alkaLmasak. Ha nem alkalmazunk forgó-kemencét, úgy a keveréket briikettezni kell. 5 A reakcióhoz szükséges vízgőzt különböző módon juttathatjuk a kemencébe, túlhevített, vagy telített gőz alakjában, vagy pedig azáltal, hogy az elégés folyamata alatt hydrogén tartalmú gázból ál-10 Irtjuk elő, hasonlóképpen, mint azon gázfejlesztőknél, melyek vízgázt, vagy nyersolajat, vagy pedig zsíros tüzelőanyagokat dolgoznak fel és amelyek igen sok illékony anyagot tartalmaznak és hyrogén-15 ben is igen gazdagok. A fennti tételek mellett égetett keverék meg,őrlése után gyakorlatilag tiszta cementet, vagy hydraulikus meszet szolgáltat. Jelen e'ljáirás egyik változata a követ-20 kező: A reakciót két részletben visszük végbe: az első részben a gipszet fölös mennyiségű agyag behatásának vetjük alá a fentebb említett feltételek mellett. A sav-25 elemek előtérbe lépő hatása folytán a reakció igen gyorsan és tökéletesen megy végbe. A második munkaszakban mészanyagot adunk hozzá, azon elméletileg megkívánt arányok elérése céljából, me-80 iyefc az, előállítandó cement, vagy hydraulikus mész természetének megfelelnek. Ily módon az első munbaszakban nyert mész-silieóalumimátot (silico aíluminaite de ohaux) visszahozzuk a kívánt lúgos tulaj-35 donságra. A keveréket azután a már ismert körülmények között kemencében égetjük. Ezen eljárásnak előnye, hogy a csekély szén • fogyaszt ásra való tekintettel a kénes 40 gázokat tömény állapotban kapjuk. Jelen találmánnyal kénessavianhydrid helyett például kémlepény (schwe'felkuohen) is állítható elő. Ezen célból fokozni kell a szén mennyi-45 ségét. Ezen reakció véghezvitele céljából sem oxidáló, sem redukáló légkört kell használni. Az eljárás egy másik kiviteli alakja 50 szerint egy különös munkafolyamatban nyert kéncalciumot gipsz- és agyagkeverékhez adjuk hozzá. Benső keverés után közömbös gázatmosphaerában, légkörben valamely alkalmas kemencében véghez-55 visszük a caloinálást. A kemencéből távozó kéngőzt szokásos módon kondensáljuk, a mésztartalmú terméket, tehát a cementet, vagy meszet pedig megőröljük és zsákokba töltjük. Jelen találmány nem szorítkozik a le- 6C írt munka-módokra és ezek a mindenkori esetek szerint változhatnak. Előbb említett módon az eljárás két egymásután következő munkaszakban is foganatosítható. Az első munkaszakban 65 a gipszet fölös mennyiségű agyaggal keverjük, miáltal mészsilicóaluminát keletkezik; a második munkaszakban ezen mészsilicóalumináthoz mésztartalmú anyagokat adunk hozzá. Ezeknek mesze egye- 70 sül az előbbi anyaggal, miáltal cement, vagy hydraulikus mész keletkezik. Ezen munkamódnál tehát előnyösen különböző kemencékben kettős égetés történik. 75 Hogy a reakciónál tekintetbe jövő anyagok, a gipsz, agyag és szén tökéletesen legyenek összekeverhetek, azokat finomra kell megőrölni. Ha az őrlés víz hozzáadásával történik, 80 úgv az iszapos anyaghoz rendszerint 40% vizet adunk. Ezen víztartalom azonban túl sok, különösen akkor, ha a kénes-savat kénsavvá akarjuk átalakítani, mert a víztartalom a kénes-savat a kamrákban fel- 85 hígítja. Előnyös tehát ezen víznek egy részét elgőzölögtetni. Ezen célra célszerűen használható fel a második kemence távozó melege, mely kemencében a mész az első 90 kemencében készült silicóalumináittal egyesült. Ezen kezelés bármely alkalmas készülékben történhetik. Ha a különböző anyagokat szárazon őröljük, úgy a keveréket por alakjában 95 hozzuk be az első kemencébe; a keveréknek előzetes csekély megnedvesítése által a porképződést elkerüljük. Az összes esetekben az előkészített keveréket a forgó-kemence felső végén tölt- 10( jük be. A fűtéshez szükséges szenet a kemence másik végén poralakban fujtatjuk be. A kemenQe forgatása folytán a keverék fokozatosan előrenyomul és ugyanilyen iof arányban szétbonilik. A fejlődő kénessavanhydridet az oxidáló égési gázok magukkal ragadják. A gázkeverék ólomkamrába, vagy alkalmas készülékbe vezettetik, melyben a kénessav kénsavvá ala- 11C kul. A kemencét elhagyó mésztartalmú maradványok mószsilicóaluminátok, melyek az agyag mennyisége szerint savanyúak, vagy lúgosak. Ezen termék, ha csak al- 115