83116. lajstromszámú szabadalom • Gahán elem

— 2 — zák, a regenerációt, azaz az áram által redukált fémnek a levegő által újból való oxidációját, ami az elektromotoros erőt több tized, egészen egy teljes volttal csök-5 kenti. Kísérleteim szerint mindezek a hátrá­nyok és hibák elkerülhetők vagy legalább lényegesen csökkenthetők, ha, jelen talál­mányom értelmében a hígan folyó elek-10 troliitba, pl, olvasztott Naa COa-ba az elektrolitra s az elektródokra kémiailag nem ható anyagokat, így nehezen redu­kálható fémoxidokat, pl. MgO-t, Al2 03 -t stb. nehezen disszociáló karbonátokat 15 (Ba Co3 stb.) vagy ezek keverékeit ada­goljuk, előnyösen szemjcséziett vagy porí­tott alakban, úgy hogy az elektrolit plasz­tikus, lágy vajszerű konzisztenciát vegyen föl. Ezen adalékok hatása több irányú. 20 Azáltal, hogy az alkálikarbonát-olvaszték, ugyanazon térfogatra számítva, az adalé­kok révén lalkálikarbonát-tartalmában felhígul, csökken a C03 -fejlődés és ezzel a káros C02 +C=2 CO mellékreakció in­as tenzitása és pedig nemcsak a CO2 disz­szoeiációs nyomásának csökkentése, ha­nem azon további fontos körülmény foly­tán is, mely szerint a találmány értelmé­ben plasztikus, vajszerű konzisztecniájúvá 30 tett elekrolitben nincs áramlás, viszont az eddig használt híg folyós eléktrolitek­ben elkerülhetetlen cirkuláció a rekació­termékek folytonos eltávolításával s új anyag elszállításával úgy a fent írt reak-35 ciónak, mint a K és Na redukciójának se­bességét jelentékenyen fokozza. További fontos előnye az új elektrolitnek az, hogy az edény falát, j az elktródok védő burko­laát, sőt magát a fém- (oxid-) elektródot is 40 sokkal kevésbbé támadja meg, mint a szinte ellenállhatatlan maró és olvadó ha­tású olvasztott tiszta alkálik|a;rbonát. Azonfelül az a nagy hátrány, hogy az eddigi hígan folyó elektrolitben az arro-45 dalt elektródról leváló oxiddarabok alá­sülyedve s közvetlen érintkezésbe kerülve a szénnel azon redukálódnak s a szenet a hatást gátló fémréteggel vonják be, a találmány szerint elmiarad, mert a visz-50 kózus elektrolitben az 'esetleg: leváló elektróddarabok szuszpendálva maradnak s nem juthatnak a szénnel érintkezésbe. Legfontosabb előnye azonban az elektro­litnek abban áll, hogy vajszerű konzisz-55 tenciája folytán nem mászik fel a fém­elektródra, nem ivódik be annak lika­csaiba és így nem gátolja a regenerációt. Az elektrolit vezetőképessége kifogástala­nul jó marad. Nincs szükség továbbá sem-60 miféle O-átvivőre, mint aminő Haber szerint a manganát — manganit— keve­rék a Jaques-féle elem olvasztott NaOH-jában. Az új elektrolit alkalmazása mellett nemcsak Ag és Pt hanem Ni, Fe stb. is 65 igen állandó és magas pontenciállal biró levegő-elektródokat (kb. 0,3 V a normál fcalomel elektróddal szemben) szolgáltat­nak: a nevezett fémekből készült, alsó végükkel az elektrolitbe merülő, felül le- 70 vegő által fköriilvett rudak, lemezek és effélék pár perc alatt (főleg a Cu) annyira oxidálódnak, hogy a, kellő potenciált mu­tatják. A polarizáció természetesen ki­sebb lesz, ha az oxidréteg vastagabb és 75 porózus, ha pl. ismételt oxidáció és re­dukció által vagy oxidnak reá sajtolása stb. útján állítjuk elő. Azonban enélküi is a keletkezett vékony oxidréteg, melyét az áram redukál, a levegő pedig folytono- §0 san és azonnal újból oxidál, oly jó levegő­elektródot szolgáltat, hogy ez a szénnel szemben napoikon, sőt heteken át állan­dóan 1,2—1,3 V. elektromotoros erőt szol­gáltat 900° körüli hőmérsékleten. 35 Az elektromotoros erő meglehetősen független a szén minőségétől, fajtájától vagy szövetétől; úgy a kikészített retorta­lámpaszenek, mint a legkülönbözőbb fe­kete- és barnaszeneik közel ugyanazon fe- 90 szültséget adják, a lazább összeállásúak valamivel magasabbat, a tömörebbek va­lamivel alacsonyabbat. Különös előíkészí­tésre nincs szükség, még gázdús szenek alkalmazása esetén sem. 95 A kőszénből a felmelegítés folyamán elő­ször az illó alkatrészek távoznak. A lepár­lás akár az elem: összeállítása előtt, akár az után végezhető. Addig, amíg redukáló gázok érik, a levegőelektród rosszul vagy 10c egyáltalán nem működik, azonban a le­párlás befejeztével rövid idő alatt helyre­áll. Nemi szükséges, hogy a szén kokszol­ható legyen, a vezetőképesség az alkalma­zott hőmérsékleten enélküi is elegendő. 105 Az elem használhatósága természetesen nincsen valamely meghatározott alakhoz kötve. A csatolt rajzon bemutatott példa­képpeni kiviteli alak szerint egy kb. 1 m'J felületű (a) vastányérba a mogyorónyi 110 nagyságra tört (b) szenet 1—2 cm. vastag­ságban szétterítjük, erre a célszerűen elő­zetesen sajtolt (e) elektrolit (pl. 100 s. r. CaO, 100 s. r. MgO, 80 s. r. NasCOs, 600 s. r. K2 C03 ) rétegezzük, erre helyezzük rá 115 a (d) rézelektródot, egy ugyancsak 1 m­felületű rézlemezt, melynek alsó felszíné­ről egymással párhuzamosan kb. 1 cm. közökben fésűszerűen elhelyezett, !kb 2 cm. széles (e) rézlemezek nyúlnak lefelé s 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom