83000. lajstromszámú szabadalom • Örlő berendezés

• Megjelent 1 934. év i, ju lius hó 2-án . HA6TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83000. SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Őrlő berendezés. Trent Process Corpöration cég' Washington. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 23-ika. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1920. évi szeptember hó 3-ika. A találmány tárgya őrlő berendezés, amelynél a kiegyensúlyozás egyszerű mó­don foganatosítható és amelynél csekély erőfogyasztás mellett kedvező hatásfok ér-5 hető el. További jellemző sajátsága a talál­mány tárgyának, hogy az aprítandó anyag kezdeti aprítás céljából a táplálási helytől kiindulólag őrlő csövön megy keresztül, mire az anyag egy második csőbe jut, ame-10 ]yen azonban ellenkező értelemben halad keresztül, mielőtt végső aprított állapot­ban való kivezetése következnék be. Jel­lemző sajátsága még a találmány tárgyát tevő berendezésnek, hogy a középső csőben 15 őrlő rudak vagy golyók vannak, amelyek nagyobbak, mint a külső csövekben levő rudak vagy golyók, úgyhogy a külső csö­vekben hatásos aprítás következik be. A találmány tárgyát tevő berendezés továbbá 20 azáltal tűnik ki, hogy nedves vagy száraz őrlésre egyaránt alkalmas. Nedves őrlésnél a középső csőbe az anyaggal együtt vizet vezetünk, amely azután részben aprított anyaggal a körben elrendezett csövekbe 25 jut. Száraz őrlésnél az anyagot szintén a középső csőbe vezetjük és kellő mennyiségű és sebességű levegőt fuvatunk be, hogy a finom lebegő anyagot ily módon tovavezet­hessük. A durvább anyag az őrlő rudak 80 behatása alá kerül és azt végleges aprítás után a légáram a kivezető helyhez vezeti. A mellékelt rajzokon a találmány tár­gyát tevő berendezés két kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az B5 1. ábra a berendezés felülnézete. A 2. ábra oldalnézet, amelynél egyes részek metszetben vannak ábrázolva. A 3. ábra a berendezés végnézete. A 4. ábra a berendezés függélyes metszete, amely az őrlő csövek belsejét szemlél 40 teti. Az 5. ábra a találmány tárgyát tevő beren­dezés egy másik kiviteli alakját ábrázolja. Az (1) alaplemezen (2) tartók vannak el­rendezve, amelyek a (3) és (4) csapágyakat 45 hordják (1. ábra). Az őrlő berendezés lénye­gileg a középső (5) őrlő csőből áll, amely a (3) és (4) csapágyakban van ágyazva. Az (5) cső mindkét végén egy-egy (6) gyű­rűvel van ellátva, amelyek a (3, 4) csap- 50 ágyakban kiképezett nyílásokban feksze­nek, úgyhogy az őrlő cső hosszirányú el­tolódását forgás közben megakadályozzák (2. ábra). Az (5) cső mellső végén meghaj­lított (7) bevezető csővel van ellátva, amely 55 az (5) cső (9) homloklemezének (8) csőtol­datához csatlakozik. A (7) cső úgy van el­rendezve, hogy a (10) teknőbe merül, amely az (1) alaplemezen van elrendezve. A (7) bevezető cső a (11) kar révén az (5) őrlő gg csőhöz van erősítve és hossza azon anyag­mennyiségtől függ, amelyet az (5) cső egy körülforgása alatt abba bevezetni kívá­nunk. Az (5) cső hátsó végére a (12) fogaskerék 65 van ékelve, amely a (14) fedőlemez közelé­ben fekszik és a (16) tengelyre ékelt (15) fogaskerékkel kapcsolódik (1. ábra). A (16) tengely hajtására a (17) szíjtárcsa szolgál. A (16) tengely a (17') és (18) csapágyakban 70 van ágyazva. Az (5) cső belsejében (19) súr­lódási elemek vannak. A feltüntetett kivi­teli alaknál súrlódási elemek gyanánt kör­keresztmetszetű rudak találnak alkalma­zást. A (19) rudak hossza lényegileg 75 egyenlő az (5) cső hosszával és azok a (20')

Next

/
Oldalképek
Tartalom