82965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajok és zsírok kivonására növényi anyagokból
kalmazásának különleges feltételeit az alábbiakban részletezzük: 1. Az olajtartalmú anyagot bizonyos mértékű aprításnak kell alávetnünk. 5 Ha valamely olajtartalmú magot vagy terményt nedvesítünk s a nedvesítést pl. mikroszkópon figyelemmel kísérjük, meg állapíthatjuk, hogy a nedvességnek behatolása a felszíni zónában gyors, azon-10 ban csakhamar meglassul és bizonyos kis mélységben levő határnál egészen megakad, amennyiben a magnak vizet beszívó részei a vizet megkötik és hidrálódásuk után azt többé át nem engedik. 15 Hogy a nedvesítés a felszíni rétegeken túl beljebb haladjon, azt fokozott mértékben vagy hosszabb ideig kell végeznünk, ekkor azonban a felszíni rétegek túlságosan átnedvesednek. Bizonyos keményítőtar-20 talmú magban, mint pl. földimogyoróban a mesterséges nedvesítés rendszerint csak 1 mm-nél kisebb mélységre terjed. 0,5—1. mm átméretű szemese könnyen és gyorsan nedvesedik, de már 2 mm átméretű 25 szemcse kevésbbé gyorsan és szabályosan. Az olajtartalmú anyagot tehát földimogyoró esetében 0,5—2 mm közé eső átméretű szemcsékre kell aprítanunk. Ezek a méretek tekinthetők az aprítás normá-30 lis határainak a legtöbb egyéb magra nézve is, amelyeknek olajos természete alig engedi meg a 0,75—0,5 mm-en alul való aprítást, viszont 2 mm-en felül gátolja a nedvesség áthatolását. 3ö 2. Az olajtartalmú anyagot bizonyos szárazsági fokra kell hoznunk. Ha valamely finoman aprított olajtartalmú magot vagy terményt az eljárás alkalmazása céljából nedvesítünk, azt ta-40 pasztaljuk, hogy a) bizonyos adott nyomás, pl. em2 -enkint 25 kg mellett, adott hőmérsékleten, a hozadék a kezdeti nedvesség növekedtével előbb lassan, később hirtelen csökken; b) a minimális és 45 maximális nedvesítésnek határai, amelyek az egyes kezdeti nedvességek esetén a legjobb hozadékot biztosítják, mindinkább összeszorulnak a kezdeti nedvesség növekedésének arány álban; c) az egyes 50 kezdeti nedvességek esetén az alkalmazott nyomáson legjobb hozadékot biztosító egész nedvességtartalom a kezdeti nedvességtartalommal csökken. Példaképen, a példát mindennémű kor-55 látozási szándék nélkül hozva fel, ha adott feltételek mellett földimogyorót nedvesítünk, hogy azt em2 -enkint 25 kg nyomásnak vessük alá, 1%, 5% és 10% kezdeti nedvességekből kiindulva a legjobb hozadékot biztosító nedvesítési hatá- 60 rok következtében változhatnak: 1% keizdeti nedvesség esetén 3—8% között 5% „ „ „ 2-5% „ 10% „ „ „ 1-2% .„ A kezdeti nedvességnek 10%-ot nem 65 szabad meghaladnia. Amennyiben lehetséges, csökkentenünk kell 1 vagy 2%-ra, liogy ily módon a nedvesítés korlátait kitolva könnyebben kikerüljük a nedvesség felső határának áthágását és hogy az ösz- 70 nedvességet csökkentsük. A megengedhető kezdeti nedvességnek és adott kezdeti nedvesség esetén a nedvesítésnek határai a magvak szerint változnak. egy bizonyos magra nézve pedig 75 a hőmérséklettől és a nyomástól függnek. Az, eljárás felöleli mindenféle magra, minden hőmérsékletre és minden nyomásra nézve a kezdeti nedvességnek, esetleg szárítás útján való szabályozását és go az alkalmazandó nedvesítésnek ehhez mért megállapítását. 3. Az olajtartalmú anyagot sajtolás előtt izzadó állapotba kell hoznunk. Az olajtartalmú anyagnak bizonyos 85 mértékű nedvesítése folytán az olaj kinyomul a sejtekből olyan mennyiségben, hogy a kiizzadt olaj bizonyos feltételek mellett a mag felszínét beborítja. Ez az izzadmány, amely nem a nedves- 90 ségtőil, hanem a nedvesítéstől függ és amelyet az alkalmazott hőmérséklet fokoz, a legkedvezőbb feltételek mellett áll be, ha az aprított anyag szemcséi kb. 1 mm. átménetűek. Az eljárás keretébe tar- 95 tozik, az izzadási állapot létrehozása. Ez az állapot bizonyos idővel a nedvesítés után eltűnik. A nedvesítésnek ugyanis huzamosabb időn át más hatása van a magnak nem olajtartalmú anya- IQ( gaira, mint kezdetben. A kiizzadó olaj lassankint visszahúzódik a sejtekbe. A sajtolás tehát a nedvesítés után. bizonyos időn belül végzendő. Földimogyorónál ez az időköz, pl. két napra is terjedhet. Ál- IQÍ talában a magok mineműsége és a nedvesítés körülményei szerint változik. Egyébként az eltűnt izzadmány újabb nedvesítéssel, a teljes nedvességtartalom szerint előzetes szárítás mellett vagy anélkül m újra előidézhető. Másrészről az izzadmány a nedvesítés körülményeitől függ. Intenzitása változik a nedvesítés hőmérséklete szerint, amint alább részletezzük és nagyobb vagy ki- 11; sebb mérvűnek kell lennie a sajtolásban kifejtendő nyomás szerint. Általában az
