82965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajok és zsírok kivonására növényi anyagokból

Megjelent 1934. évi julius bó 2-án. MAGYAR KIRÍLYI^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82965. SZÁM. — XI/c. OSZTÁLY. Eljárás olajok és zsírok kivonására növényi anyagokból. Cellulose et Papiers, Société de Recherches et d'Applications cég" Páris. A bejelentés napja 1922. évi április hó 28-ika. Franciaországi elsőbbsége 1921. évi április hó 29-ike. A találmány tárgya új eljárás olajoknak és zsíroknak olajtartalmú anyagokból sajtolással való kivonására, amely abban áll, hogy a finomra aprított anyagokat a kivo-5 nás előtt bizonyos mértékű és meghatározott feltételek szerint szabályozott, hideg állapotban is végezhető nedvesítésnek vetjük alá, amely a szemcsék felszínén jellegzetes izzadást idéz elő, mire az ekként 10 előkészített olajtartalmú anyagot csökkentett nyomással, pl. az előkészítés nélkül ugyanannak az anyagnak kisajtolásához szükséges nyomásnak csak tizedrészével sajtoljuk, anélkül, hogy a hozadék 15 csökkenne. Olajok kivonása során már régen alkalmaztak meleg vizet és vízgőzt. A mai iparban a melegítés szokás szerint általában szárazon történik, gyakran azonban, 20 pl. kemény magvak, mint pamutmag, vagy melegítéssel folyósítható zsírokat tartalmazó magvak, mint kókuszdicbél (coprah) esetén a melegítést gőzzel való nedvesítés kíséri. Tényleg ismeretes, hogy 25 a melegen, gőzzel való nedvesítés megkönnyíti az olajnak kiszorítását a sejtekből ezek falainak duzzasztása és megrepesztése révén. Nagynyomású sajtók alkalmazása esetén folyamodnak ehhez a 80 hozadék megjavítása céljából. Megkísérelték a röpítéssel vagy folytonos üzemi sajtolással való kivonást is olyképpen, hogy a melegítéssel folvósítható vajakat vagy zsírokat tartalmazó magvakat ned-85 vesen melegítették. Ujabb eljárásokban még autoklávot is alkalmaztak a magvaknak 2 kg nyomású gőzben való melegítésére. Mindezekben az eljárásokban a nedvesítés eszköze és kiegészítője a melegítés- 40 nek, amely utóbbi teszi az egész műveletnek az alakját és lényeges feltételét. A találmány tárgyát tevő eljárásban ellenben a nedvesítés, amely hidegen is történhetik, a melegítéstől jól megkülönböz- 45 tetett műveletet alkot, ámbár evvel az olajok és zsírok folyósítása céljából és mint közreható müvelet egyesíthető. Vizsgálódásainkból kitűnt, hogy a nedvesítés alkalmazásának körülményei sze- 50 rint hol megnehezíti, hol elősegíti az olaj kivonását és hol növeli, hol nem változtatja meg, hol meg csökkenti az olajnak és a pogácsának értékét. Hogy a találmányban foglalt rendelkezések figye- 55 lembe vétele nélkül végzett nedvesítés hátrányos lehet, igazolja pl. az a tény, hogy az iparban alkalmazott eljárások általában kizárják a földimogyoró (arachis) nedvesítését; 3%-ot meghaladó nedvesség qq esetén szárítják azt. Hogy ellenben a találmányban foglalt rendelkezések szerint végzett nedvesítés minő jelentékeny előnyökkel jár, bizonyítja az a tény, hogy a találmány tárgyát tevő eljárás szerint 65 nedvesített földimogyoróból kis nyomással több olajat vonhatunk ki, mint nedvesítés nélkül nagy nyomással. Pl. oly földimogyoró, amely oldószerrel teljesen kivonva 49% olajat szolgáltat és első sajtó- 70 lásra cm2

-enkint 250 kg nyomás mellett 1 óra 30 perc alatt 32—33% elsőrendű minőségű olajat ad, a találmány tárgyát tevő eljárás szerint kezelve és sajtolva, az első sajtolásnál cm2

-kint 25 kg nyomás 75 mellett 20 perc alatt 34—35% elsőrendű minőségű olajat szolgáltat. Az új eljárás foganatosításának és al-