82721. lajstromszámú szabadalom • Készülék élesztő szárítására
Megjelent 1934. évi szeptember hói 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMi BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82721. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Készülék élesztő szárítására. Dr. Klein Ervin vegyész Vöslauban, ezelőtt Bécsben. A bejelentés napja: 1922. évi február hó 7-ike. Ausztriai elsőbbsége: 1921. évi március hó 3-ika. Ismeretesek élesztő szárítására szolgáló oly készülékek, melyek közbenső szitafenékkel ellátott tartányból vannak és a levegő be- és elvesztésére szolgáló veze-5 tékekkel vannak ellátva, mimellett a levegőt a szitafenéken nyugvó törmelékes élesztőn átfújják. Az ilyen készülékek néhány atmoszféra nyomású levegőt igényelnek, tehát nem dolgoznak gazdaságosan lü és emellett kielégítően sem, mert a törmelékalakban levő élesztő csak egyenlőtlenül szárad. Többek között oly készülékeket is javasoltak, amelyeknél az élesztő a szárító 15 levegő áthaladása alatt ferde rázószitákon át gördülve leesik. A találmány tárgya oly készülék élesztő szárítására, mely az eddig ismeretesektől abban különbözik, hogy mechanikai 20 aprítómű segélyével az élesztőt a lehető legfinomabbra aprítjuk és por- vagy lisztalakban célszerűen a szárító levegőárammal a lehető legnagyobb mennyiségben a tartányból kivisszük és ettől elvá-25 lasztott tartányban fajtázás céljából felfogjuk, ahol is esetleges továbbszárítás következhetik. A készülék lehetővé teszi, hogy az élesztőnek a mechanikai apritóművel fo-30 ganatosított felaprózása és finom elosztása következtében egészen kis túlnyomású levegővel dolgozhassunk, mely túlnyomás az élesztő felaprózásának mértékéhez képest csekéllyel a normális nyomás fölött 35 fekszik s mintegy 1 kg/cm2 -ig növekedhetik. Átlag 14 kg/cm2 túlnyomással dolgozunk. A készülék továbbá teljesen egyenletes szárítást tesz lehetővé, ezenkívül pedig az élesztőt szemnagyság szerint fajtázva kapjuk meg, minek következtében 40 a kívánt végleges nedvességtartalomig való további szárítás teljesen az élesztő minéműségéhez alkalmazkodhatik. Továbbá, minthogy az előrehaladó szárítás mérvéhez képest a megszáradt anyag a tartány- 45 ból eltávolittatik, a szárítólevegő szükséges mennyisége lassanként kisebb, illetve nem változó mennyiségnél annak hatása intenzivebb lesz. A rajzon a találmány szerinti készülék 50 egy célszerű foganatosítási alakja vázlatosan van feltüntetve és pedig az 1. ábra függőleges metszet a szárítókészüléken a gyüjtőtartányon, a 2. ábra a levegőnyílásokkal ellátott és 55 lényegében két egymásfölött fekvő lemezből való közbenső fenék felülnézete, és pedig ezen ábra (I) szektorában az alsó lemez van feltüntetve eltávolított felső lemez mellett, a (II) szektorban egyedül 60 a második lemez és a (III) szektorban a két lemez egymás fölött elhelyezve, a 3., 4. és 5. ábrák az (I, II) és (III) szektorok (a—a), illetve (b—b) és (c—c) vonalai menti metszetek, a 65 6. ábra pedig a 2. ábra (d—d) törtvonala menti metszet. A szárítandó élesztő felvételére szolgáló tartány a középtengelye körül az (1) golyóscsapágyakon forgó (2) csészé- TO bői van, melyet a helytálló (3) fedél a (4) folyadékzár segélyével légmentesen zár. A csésze közepén az (5) csődarab nyúlik lefelé, melybe a (6) légbevezetőcső torkollik. Ez felső végén a gyűrűalakú, folyadék- 75 kai töltött (7) vájattal van ellátva, amelybe az (5) csődarab bemerül, miáltal tömör csatlakozás van biztosítva a csésze
