82721. lajstromszámú szabadalom • Készülék élesztő szárítására

— 2 -szabad forgathatósága mellett. A (3) helytálló fedélből a (8) légeivezetőcső megy a (9) gyüjtőtartány hoz. A fedél ol­dalfalaiban apritó- és kavarómű van 5 ágyazva, mely a feltüntetett példánál a (10) késlamellák sorozatából van, melyek a (12) tengelyen elhelyezett (11, 11) gyűrűalakú /támaszokon vannak megerő­sítve és hengerfelületen feküdve, csavar-10 vonal mentén haladnak. A fedélen továbbá kavarómű gyanánt működő (13) kaparok vagy forgatók vannak, melyek a fedél aljától lefelé a (2) csészébe helyezett, a (14) levegőnyílásokkal ellátott (15) köz-15 benső fenékig érnek és a csésze forgatá­sánál a (15) fenékre helyezett szárítandó élesztőt átbarázdálják, lekaparják és rész­ben forgatják. A (9) gyüjtőtartány az egymásban 20 fekvő (16, 17, 18) csövek sorozatából van, melyek felső végükön kúposán kibővülnek és másik végükön az egyes (19, 20, 21) tartányokba mennek át, melyek mind­egyike szabályozható fűtéssel, pl.- gőz-25 kígyókkal van ellátva és a közös (22) kö­penybe vannak zárva. Ez a köpeny, mely úgy mint a (19, 20, 21) tartányok, nyílá­lásokkal van ellátva az összegyűlt szárított élesztő eltávolítására, a (16, 17, 18) csö-30 vek torkolatait is beburkolja, ahol is fűtő­berendezéssel van ellátva, mint az (23)-nál van jelezve, a kondenzálás elkerülése cél­jából. A külső (16) csőben csonkakúp­alakú (24, 25) ütközőfalak vannak, me­'i~> lyek a kúpos csőtorkolatokba benyúlnak. Felül a köpeny a (26) légkibocsátó nyílá­sokkal van ellátva, melyeket a (27) tető föd be. A készülék a. következőképen működik: 40 A szárítandó élesztőt egy a (3) fedélben levő nyílásokon át a (2) csésze (15) köz­benső fenekére hozzuk, melyet azután va­lamely erőforrásból, pl. a (28) tengely közvetítésével, a tengelyre ékelt (29) fo-45 gaskerék és a csésze kerületén elrendezett (30) fogas koszorú útján forgásba ho­zunk. A (28) tengely egyúttal a fedélben ágyazott (12) tengelyt is hajtja, pl. a (31) csavarhajtás segélyével, úgy hogy a (10) 50 kések forgásba jönnek. A (6) vezetéken át már most megfelelően előmelegített le­vegőt fuvatunk be, mely a szitafenék alatti térben eloszlik és a (14) nyílásokon át az élesztőhöz jut és azon szárítás köz-55 ben áthalad. Az élesztőt a forgó csészén való mozgása közben a gereblyeszerűen kiképezett (13) kaparok leemelik a (13) fenékről, részben megforgatják és eloszt­ják, a kések pedig mindig kisebb részekre aprítják. A kések forgató- és elosztó-mű 60 gyanánt is hatnak, amennyiben az élesztőt részben felemelik és részbeni forgatás után ismét visszaejtik a fenékre. A levegő a (8) vezetéken át a (9) gyüjtőtartány'ba áramlik és az előrehaladó szárítás és apri- 65 tás mérvéhez képest élesztőrészecskéket ragad magával, melyek nedvességtar­talma közelítőleg állandó mértékig csök­kent. A levegőáram a magával ragadott 70 élesztőrészecskéket legnagyobb részben a (19) tartányban helyezi le, részben azonban, és pedig a könnyebb részeket a (16) és (17) csövek falai között fölfelé ragadja, mint azt a nyíl jelöli, ahol is ré- 75 szecskék a (24) ütközőfalról a (17) és (18) csövek közötti térbe esnek, részben a (20) tartányba rakódnak, részben pedig ismét felszállnak és végül a (25) ütköző­falról a (18) középső csőbe esnek, ahon- 80 nan a (21) tartányba hullanak. A levegő­nek az ütközőfalakon szenvedett ismételt irányváltozása következtében a magával ragadott élesztőrészecskék teljesen elvál­nak és 26-nál gyakorlatilag tiszta levegő 85 áramlik ki élesztőrészecskék nélkül; a gyüjtőtartány tehát portalanító készülék gyanánt működik és a porlódási vesztesé­geket, melyek az ismeretes készülékeknél fellépnek, itt teljesen elkerüljük. Hogy a 90 csövek falairól az esetleg odatapadó élesztőrészecskéket a megfelelő tartányba lerázzuk, a (32) vibrátort alkalmazzuk, melyet a (28) tengelyről, pl. a (33) excen­terrel, ill. a (34) ellenrugóval működte- !, r ' tünk és mely gyenge lökésekkel vagy üté­sekkel az odatapadó élesztőrészecskéket lerázza. Mindegyik (19, 20, 21) tartányt, mint említettük, külön-külön gázcsövekkel vagy 100 máseffélékkel szabályozható hőmérsék­letre fűthetjük, hogy az összegyűlt élesz­tőt annak állapotához képest, ha szüksé­ges, még tovább szárítsuk. Jó szárítás céljából a levegőnek az élesz- 105 tőt lehetőleg minden oldalról, egyenletesen kell átjárnia; nedvességtartalma miatt az élesztő csomósodásra hajlik és könnyen eltömi a levegőnyílásokat, miáltal a levegő egyenletes áthaladása akadályokba üt- 110 kőzik. A találmány értelmében az alacsony­nyomású levegőnek ezen minden oldalról való áthaladását a közbenső fenéknek, amelyre az élesztőt helyezzük, különös ki- 115 képzése révén érjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom