82604. lajstromszámú szabadalom • Tető és boltozat, (boltöv-) szerkezetek

Megjelent 1934. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^ ^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82604. SZÁM. — VlII/b. OSZTÁLY. Tető és boltozat- (boltöv-) szerkezetek. Román Miklós, Román Ernő műépítészek és László Artúr gépészmérnök, mindhárman Budapesten; A bejelentés napja: 1921. évi január hó 12-ike. A gyakorlatban általában szokásos tető­szerkezeteknek és pedig akár vas-, akár fa-fedélszékek felhasználásával készült szerkezeteknek többféle hátránya van, 5 amelyek közül különösen két hátrány okoz nehézségeket, amelyek a háború következ­tében úgy a vas-, mint a fa-szerkezetek tekintetében mutatkozó rendkívüli nagy anyaghiány folytán oly súlyosan váltak 10 érezhetőkké, hogy az építkezésnek a há­ború folytán való megakadása igen lénye­ges mértékben ezen hátrányoknak tulaj­donítható. Az egyik hátrány az, hogy a tető héjjalását hordó fedélszék (fő- és 15 mellékszaruzatok, különböző gerendák, szelemenek stb.) aránylag bonyolultak és így az igen nagy anyag- és munkaszük­séglet folytán különösen a jelen viszonyok között rendkívül költségesek. A másik '20 hátrány, mely tulajdonképpen az előbbi­nek következménye, abban áll, hogy ezek a bonyolult szerkezetek a héjjaláson belül lévő (az építmény alapterületének igen lényeges részére kiterjedő és tetemes ma-25 gasságú) teret a legtöbb esetben teljesen lefoglalják, úgyhogy ez a tér tudvalevő­leg csak másodrendű célokra használható (padlástér stb.) és lakhatásáról eddigelé a legtöbb esetben nem lehetett szó, már 30 pedig a közismert rendkívüli lakásínség az építmény minden terének úgyszólván a végletekig menő teljes kihasználását írja elő. Speciális alakzatú, de egyébként gya-35 kori tetőknek, pl. kupolatetőknek és más­efféléknek, továbbá a különböző boltoza­toknak még az a további hátránya mutat­kozik, hogy készítésükhöz mintaállványok szükségesek, amelyek szintén nagy anyag-40 és munkatöbbletet jelentenek. A vasbetonnak az építőiparban való al­kalmazása az elsősorban említett hátrá­nyok tekintetében bizonyos könnyítéseket hozott ugyan, de ezen hátrányoknak álta­lánosságban, minden esetben gyökeresen 45 való kiküszöbölésére nem képes, a minta­állványozás, deszkahéjjazás stb. tekinteté­ben pedig a feladatokat még szaporí­totta is. A jelen találmány tárgya, mely a fenti 50 hátrányokat teljesen kiküszöböli és ennek megfelelő rendkívüli előnyöket nyújt (vagyis messzemenő szerkezeti egyszerű­sítést, a fedélhéjjaláson belül lévő térnek minden esetben való lakhatóságát és a 55 mintaállványok megtakarítását teszi le­hetővé), abból a megfontolásból indul ki, mely szerint a fedélszékeknek használatos alakzatai annak a körülménynek szükség­képpeni folyományai, hogy a fedélhéjja- 60 lásra oly elemeket alkalmaztak, amelyek a teher hordására alakalmatlanok voltak és így az egész teher hordását a héjjalást felvevő és alátámasztó szerkezetre, vagyis a fedélszékekre kellett bízni, mely nyilván- 65 valóan a fedél súlyszaporítását jelenti, ami viszont az önsúly szilárdságtani figye­lembevételénél fogva a fedélszék elemei­nek további megfelelően erősebb mérete­zésével jár. Világos, hogy ha képesek va- 70 gyünk az eddigiekkel szemben a teher hordására! részben vagy egészen közvet­lenül alkalmas héjjalást létesíteni, úgy mennél inkább osztjuk el a terhet magukra a nagy fedélsíkokra, annál egyszerűb- 75 bekké válnak a héjjalást alátámasztó szer­kezetek, sőt lehetnek oly esetek is, ami­dőn a fedélsíkot csak alsó végén kell alá­támasztani vagy befogni, míg a héjjaláson belül semmiféle fedélszékszerkezetre, sőt 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom