82572. lajstromszámú szabadalom • Gőzölő és nedvesítőkamra pamut, gyapjú és hasonló fonalakhoz

Megjelent 1934. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYi ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82572. SZÁM. — XÍV/a. OSZTÁLY. Gőzölő és nedvesítőkamra pamut, gyapjú- és hasonló fonalakhoz. Kestner Paul, mérnök Lille-ben. A bejelentés napja: 1914. évi április hó 2-ika. Belgiumi elsó'bbbsége: 1913. évi április hó 4-ike. A találmány tárgya oly berendezés, melyben a fonógépből jövő pamut-, gyapjú-és hasonló fonalak sodrása alacsony hőmérsékleten rögzíthető és amelyben to-5 vábbá a fonalak oly nedvesítését létesítjük, hogy azok súlyosbítás céljából bizonyos mennyiségű vizet vesznek fel. Mostanáig a fonalaknak a sodrás rögzítés céljából való gőzölését legalább 100° C hő-10 mérsékleten friss gőz segélyével létesítették, aminek az a hátránya volt, hogy különösen pamutnál a fonalakat összetartó ragasztóanyagok és gyanták feloldattak. Ha a fonalakat bizonyos ideig az említett 16 hőmérsékleten a vederben vagy szekrényben hagyják, sárgás színezést vesznek fel, szilárdságuk és rugalmasságuk lényegesen csökken, mi mellett gyakran előfordul az is, hogy ezek a fonalak az eladásra kevésbé 20 lesznek alkalmasak. Hogy a fonalakat a megengedett fokig vízzel súlyosbítsák (gyapotnál 8%%, gyapjúnál 181

/

4%), mostanáig azokat bizonyos ideig nagyon nedves kamrákba he-25 lyezték el. Ezáltal ismét kiegyenlítették azt a súlyveszteséget, mely a használatos gőzölőkamráknál elkerülhetetlen volt, mivel amikor a fonalak a gőzszekrényekből kikerültek, erős párolgás létesült, mely 30 fokozatosan csökkent mindaddig, amíg a fonal a környező levegő hőmérsékletét fel nem vette. A jelen találmány tárgyát képező berendezés az említett két eljárási folyamatot, 35 melyeket mostanáig egymásután hajtottak végre, egyesíti, úgyhogy a berendezésben a fonalaknak úgy a gőzölése, mint a nedvesítése is megtörténik. A találmány értelmében a szükséges 40 nedves levegő keringetése céljából csak víznyomást alkalmazunk, mi mellett a jelenleg használatos szellőztetők nem kerülnek alkalmazásba. Hogy a gőzölést és nedvesítést szükség szerint gyorsabban vagy lassabban létesíthessük, csapokat alkal- 45 mázunk, melyek a munkafolyamatok közvetlen szabályozását teszik lehetővé. A mellékelt rajzon az 1. ábra példaképpen a berendezés oldalnézetét, míg a 50 2. ábra a felülnézetet mutatja. A 3. ábra a berendezés egy változatát tűnteti fel, melynél a kezelendő fonalakat a kamra egyik oldalán vezetjük be és a másik oldalon vesszük ki. A 55 4. ábrán a fúvókák elrendezése látható, melyek egy és ugyanazon függélyes síkban vannak elrendezve. Az 1. ábrán feltűntetett berendezés a (C) kamrákból áll, melynek méretei a ned- 60 vesítendő fonalmennyiségtől függnek. A fonalakat kosarakban vagy más tartályokban a (C) kamrába visszük. A kamra valamely megfelelő anyagból készül és egyik hosszoldalán több ajtóval van ellátva, me- 65 lyeknek száma úgy van megválasztva, hogy a kamra töltése és kiürítése gyorsan létesíthető legyen. A (P) szivattyú a vizet az egyik vagy másik (B) vederből szivattyúzza, mely 70 vedrek célszerűen a kamra belsejében és pedig annak két végén vannak elrendezve. Az (A) szivattyúcsőbe a három járatú (R) csap van iktatva, úgyhogy a szivattyú az egyik vagy másik (B) vederrel hozható 75 összeköttetésbe. A vedrekben a vizet meghatározott hőmérsékleten tartjuk, mely célból gőzhatás alatt álló (t) hőszabályozók kerülhetnek alkalmazásba. A (P) szivattyú a víznek 6—12 légkörnyomást köl- 80 csönöz és a vizet az (1) fúvókákhoz vezeti, melyek a (T) csövekben vannak elren-