82454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a fáradt szárítólég keringtetésére kamrasorozatos szárítószelepekben
Megjelent 1934. évi november hő 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82454. SZÁM. — XVll/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a fáradt szárítólég keringtetésére kamrasorozatos szárítótelepekben. Mundér Gusztáv mérnök Budapesten, A bejelentés napja: 1921. évi április hő 9-ike. Ismeretes, hogy kamrasorozatos szárítótelepekben, amilyeneket főképpen tégla- és cserépgyártáshoz építenek nagy kiterjedésben, a fáradt szárítóléget ke-5 ringtetni, azaz egy másodszori szárítómenetben hasznosítani igyekeznek. A fáradt szárítólég ugyan az üzem elején alaposan lehűl és párával telítődik, úgyhogy egy szárítómenetben végleg el-10 használódik, azonban az üzem előrehaladtával, különösen pedig az egyes kamrák üzemének vége felé még annyi melege és párafölvevő képessége van, hogy ilyen állapotában hasznosan lehet egy vagy több 15 előző kamrának fáradtlégével egy vagy több következő kezdőkamrának üzemét előmelegítéssel és előszárítással bevezetnünk. A szárítókamrák eddig úgy voltak be-20 rendezve, hogy a fáradtléget ugyanazon oldalukon kellett betáplálnunk, mint a friss léget, és pedig -azért, mert a kamrákat egymással parallel tápláltuk egy közös főcsatornából, a fáradtléget pedig a 25 tápláláshoz képest seriesben, azaz sorozatba kapcsoltan) gyüjtöttük egy közös főcsatornába, miért is a fáradtléggyüjtőcsatornát elébb vissza kellett vezetnünk a frisslégoldalra, hogy ismét parallel táp-30 lálhassuk a kamrákat és azután újból seriesben (azaz sorozatba kapcsoltan) gyüjthessük a végleg elhasználódott és tehát a szabadba kibocsátandó szárítóléget. 35 Az üzem magával hozza, hogy az egyes kamrák szárítótartalma töltésük minősége szerint rövidebb-hosszabb, azonkívül pedig, hogy üzemben a sorozatnak egymástól távoleső kamrái következhetnek 40 egymásután. Minthogy pedig fontos üzemi feltétel, hogy a rendszerint hosszú sorozat bármely kamrájából bármely kamrájába juttathassuk a rendelkezésünkre álló, még üzemképes fáradtléget, a természetszerűleg a légelvezető oldalon nyert 45 fáradtléget vissza kellett vezetnünk elébb a másik, a légbevezető oldalra, hogy a második útját megtehesse az e célra bekapcsolt kamrán keresztül, mert hiszen az egyik kamrasorozatoldalon mindvégig ki- 50 zárólag légbevezető, a másikon pedig mindvégig kizárólag légelvezető csatlakozások voltak, s így a fáradtlég hasznos keringtetése csakis egy közbeiktatott viszszavezetés után volt lehetséges. 55 Ez a visszavezetés azonban gyakorlatilag rendkívül nagy nehézségeket okozott. Először is a fáradtlégvezetéknek körben körül kellett vonulnia a kamrasorozat mindkét oldalán, azután pedig a fáradt- 60 légnek mindenkor hosszú úton kellett elébb körülmennie, amíg szárítómenetét megtehette egy kamrán keresztül. A hoszszú úton lehűlés, súrlódás, tömítetlenség, stb. folytán jelentékeny veszteségek áll- 65 tak be, de különben is nagy erőpazarlást jelentett a még meleg és ezért ritka légnek exhaustorokkal történő elszívása. Jelen találmánynak az a célja, hogy ezen hátrányokat kiküszöbölje. Jelen ta- 70 lálmány szerint a fáradt szárítóléget csupán a friss szárítólég betáplálásáéval szembeeső kamrasorozatoldal mentében, a végleg elhasznált szárítólevegőt azonban úgy a frisslégtápláló, mint pedig a fáradt- 75 léggyüjtő kamrasorozatoldal mentében gyüjtjük, még pedig az egyszeri szárítómenet után kibocsátandó szárítóléget a fáradtléggyüjtő oldalon, a csak a fáradtlég másodszori szárítómenete után kibo- 80