82399. lajstromszámú szabadalom • Indukciós jelzőberendezés vonatok stb. számára

halad, a (3) pályavezeték a vonat által hordott mozgó (2) keretben áramot fog indukálni, miért is a vonaton elrendezett figyelmeztető készülék nem mű-5 ködik, míg akkor, amikor a vonat a (3a, 7) szakaszba jut, a (3) pályavezeték és a mozgó (2) keret között indukeiókapcsolat megszakad és a figyelmeztetőberendezés működni, illetve jelezni fog. 10 A (2) jkeret a (8) vezetékek közvetítésével Kramer—Kapp rendszerű relaást működtet, mely bejelentőnek korábbani szabadalmaiban ismertetve van. Míg a (8) vezetékeket áram járja át, 15 a (9) nyelv rezeg és a két (10) kontaktusrugónak egymástól való szétválasztása által egy másik áramkört szakít meg. Ez a két (10) kontaktus egy másik áramkörnek részeit alkotja, mely áram-20

körbe a (11) áramforrás és (12) szolenoid-kapcsoló van beiktatva. Ez utóbbinak elrendezése olyan, hogy magjának megemelése egy harmadik áramkört szakít meg a (13) pontokban, ha a má-25 sodik áramkör a (10) kontaktusnál záródik, míg a második áramkörnek a kontaktusnál való megszakításánál a szolenoid magja sülyed és a harmadik áramkör a (13) pontokban záródik. A harma-30

dik áramkört ugyancsak a (11) áramforrás táplálja, és (14) szolanoidot tartalmaz, mely a (15) fegyverzetet rendesen vonzza, illetőleg megemelve tartja. Ez a fegyverzet tetszőleges kiképzésű (16) 35 figyelmeztető berendezést oly módon befolyásol, hogy ez a (15) fegyverzet megemelt helyzetében működésen kívüli helyzetben van. A (14) szolenoid árammentesítésnél a (15) fegyverzet leesik és a (16) 40 figyelmeztető berendezést működteti, mely már most optikai, akusztikai vagy mechanikai figyelmeztető jelzőt válthat ki. Ez a vonatvezetőt pályajelzőnek közeledésére figyelmezteti, vagy pedig egy-45 úttal a vonat fékezésére alkalmas berendezést működtet. A berendezésnek a 3. ábra szerinti módosított foganatosítási alakjánál a pályavezeték a pályajelző közelében úgy van 50 kiképezve, hogy addig, míg a jelző vízszintes helyzetbe, vagyis „megállj"-ra van beállítva, a pályavezeték a megfelelő helyen nem indukálólag hat, még pedig oly hosszban, hogy a pályajelzőhöz köze-55 ledő vonat még megállítható, míg akkor, amikor a pályajelző a „szabad" helyzetben van, a pályavezeték az említett helyen, éppen úgy, mint szabad pályán, indukálólag hat. A (3) vezeték a (22) kapocshoz csat- 60 lakozik, melyhez egyrészt a (3b) vezetékrész, másrészt pedig a (7a) segédvezeték van hozzákötve. A (3b) és a (7a) vezetékek a (23) pontban vannak egymással öszszekötve és innen kiindulva, a (24) vezeték 65 útján a (19) kontaktushoz csatlakoznak, mely kontaktus a jelzőn levő megfelelő híd útján, a (18) kontaktussal van összekötve. A (18) kontaktus a (21) kontaktussal van összekötve, mely utóbbi a (25) 70 vezeték és (26) kapocs útján van a (3) vezetékre kapcsolva. Ha tehát a pályajelző a „megállj"-ra áll, akkor a pályavezeték a megfelelő helyen, a (3a) és ;(7) vezetékrészeknél, a már fent ismertetett 75 módon, nem indukálólag fog hatni, ahol is ez a szakasz oly hosszú, hogy a vonat a fölötte való elhaladása alatt teljesen megállítható. Ha azonban a pályajelző a „szabad"-ra 80 áll, a (18) és (19) kontaktusok és ezzel együtt a (3b) és (7a) vezetékrészek közötti kapcsolat is megszakad, míg a (20, 21) kontaktusok egymással össze vannak kötve. A (22) kapocs a (24) vezeték út- 85 ján van a (20) kontaktushoz kapcsolva, míg a (21) kontaktus, mint már említettük, a (25) vezeték útján csatlakozik a (26) kapocshoz úgy, hogy a pálya jelzőnek szabad állásánál a (27) vezetékrész 90 ugyanúgy, mint a (3) fővezeték a nyílt pályán, a mozgó (2) keretre indukálólag fog hatni. Más berendezések is létesíthetők, hogy a pályavezeték egy részét a pályajelző előtt nemindukálóvá tegye; így 95 pl. a pályavezeték egy részét bizonyos helyeken, a vágánytól tetemes távolságban rendezhetjük el úgy, hogy ezen a helyen a mozgó keretre már nem hathat indukálólag; vagy pedig a pályavezetéket 100 fémcsövek útján elektromos árnyékba helyezhetjük, vagy végül a pályavezeték megfelelő részét a visszavezető drót megfelelő részének közvetlen szomszédságában, mint pl. a 4. ábra (30) helyén ren- 105 dezzük el és megfelelő módon elektromos árnyékba helyezzük, míg a másik rész ellentállást ölelhet fel, mely az indukció lehetőségét a vonatnak a megfelelő pályarész fölött való elhaladásánál közömbösíti, ^o vagy pedig oly mértékben megszünteti, hogy az a relais működtetésére már nem elegendő. A 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál, a pályajelző „megállj"-ra való állása- 115