82333. lajstromszámú szabadalom • Vonalgőzfűtési berendezés

— 5 — lép és a szelep újból zár, míg a tokban összegyűlt levegő a (24) szeleporsó és a (22) csavar közötti téren át távozik, de a gőz .hosszú, labirinttömítésszerű úton 5 haladva, mint kondenzátum juthat a kondenzvezetékbe. A 6. ábra egyszerűbb szerkezetű gőz­torlót mutat, mely a (17a, 18a) csőtolda­tok útján a fűtőtesttel, illetve a kondenz-10 vezetékkel van összekötve. A gőztorló (19a) tokjába a csavarmenetes (26) dugasz van becsavarolva, melynek mene­tei mellett a levegő és víz a kondenzveze­tékbe jutnak, míg a gőz a fűtőtestben 15 visszatartatik. A (26) csavarorsón ki­képzett háromszögalakú átmenő (27) nyílást feljebb vagy lejebb csavaroljuk aszerint, hogy a gőz visszatartását, illetve a kondenzvíz lebocsátását mily 20 mértékben kívánjuk elérni. A vonatgőzfűtéseknél a kondenzvíz tö­kéletes levezetésének nagy szerepe van, mert a fűtés jó hatásfoka függ ettől és a befagyás veszélye csakis a kondenzált 25 víznek a vezetékekből való tökéletes le­választása és önműködő elvezetése útján kerülhető el. A kondenzált víz levezeté­sére önműködő kondenzvízelvezetőket használnak, melyekbe azonban a víznek lehetőleg gőzmentesen kell belépnie. Erre a célra szolgál a 7. ábrán függőleges metszetben feltüntetett vízleválasztó, mely a (7) vákuumvezetékbe van iktatva és jól szigetelten van elrendezve. A víz-35 leválasztó több (28, 28) csőtoldattal van ellátva. Ezekhez csatlakoznak a főgőzve­zetékek, továbbá a fűtőtesteknek (6, 6a, 6b) kondenzvezetékei, míg a (29) csőtol­dat a (7) főkondenzvezetékhez (1. ábra) 40 van csatlakoztatva. Gőztorló alkalmazása esetében a vízelválasztó a gőztorló és az önműködő kondenzvízelvezető közé van iktatva. A vízelválasztóba beiktatott (30) falak a vizet a gőzből és a vezeté-45 kekben levő levegőtől teljesen leválaszt­ják, hogy a vákuumvezetékbe kondenzvíz ne jusson. A 7. ábrán feltüntetett vízelválasztó­ból a víz az önműködő kondenzvízlebo-50 csátóba jut. A találmányt képező beren­dezésnél az ismert önműködő kondenz­vízlebocsátóknál is felmerülő azon fel­adaton kívül, hogy a kondenzvizet egyszerre és gyorsan kell kiüríteni, 55 arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a víz kiürítésének vákuum alatt álló térből kell történnie, melyben az ürítés tartama alatt a vákuumot meg kell szün­tetni, miért is ezen rendszernél a vízlebo­csátóul az ismert kondenzvízlevezetők 60 nem alkalmazhatók, hanem megfelelően szerkesztett berendezésre van szükség. A 8. ábrán függőleges metszetben váz­latosan feltüntetett berendezés, melynek egy részlete a 9. és 10. ábrán oldal- és 65 felülnézetben látható, mindkét követel­ménynek eleget tesz. A kondenzvízlebocsátó (31) vízgyűjtő­edénye a (32) tokban van elrendezve és azt hőveszteségek ellen a (33) hőszigetelő 70 anyag védi meg. A kondenzvíz a (34) nyíláson lép be és a (35) nyíláson át távo­zik. A (35) nyíláshoz a kondenzvízlebo­csátó belsejében csatlakozó (36) cső a (37) burával együtt szivornyát képez. A 75 (37) bura belsejét a (31) vízgyűjtőedény belsejével a (38) szelep köti össze. Ha ezen szelepet nyitjuk, akkor a bura vízzel telik meg, mely a (36) csövön túlemel­kedve és azon át lefolyva, a szivornya- 80 hatást megindítja. A (38) szelepet vezérelni kell és pedig úgy, hogy a (31) edény megtelésekor nyíljon, a víz kiürítése alatt nyitva ma­radjon és azután rögtön záruljon. Ezen- 80 kívül a víz kiürítése alatt a (31) edény­ben uralkodó vákuumot meg kell szün­tetni, mert vákuum alatt a víz kiürítésé­hez szükséges szívás nem létesülhet, vagyis a (31) edényt a külső levegővel 90 kell összeköttetésbe hozni és végül a (31) edény és a vákuumvezeték kapcsolatát • meg kell szüntetni, nehogy a vákuum­vezetékbe légköri nyomású levegő jusson. A (31) edény belső tere a kondenzveze- 95 tékkel, tehát a vákuummal a (39) szelep útján, a külső levegővel pedig a (40) sze­lep útján közlekedik. A (38, 39, 40) szelepek működtetésére két (41, 42) úszó szolgál. A (41) úszó a 100 (43) egykarú emelő végén van elrendezve, mely egyrészt a (38) vízlebocsátószelep­pel, másrészt az egyenesben vezetett (44) rúd útján a (39) vákuumszeleppel van összekötve. A (42) úszó a (31) 105 edényben szilárdan megerősített egy vagy két függőleges (45) rúdon van ve­zetve. A (40) légszelep a (46) egykarú emelővel áll összeköttetésben és zárása önsúlya folytán következik be. 110 A (45) vezetőrúdon két (47) kar van elforgathatóan ágyazva, melyek a (44) szeleprudat a (48) rugó hatása alatt szo­rosan körülveszik. A (44) szeleprúdon a (49) kúp és (42) úszón az (50) orr van 115 elrendezve. A működés a következő: A (34) nyíláson át belépő kondenzvíz

Next

/
Oldalképek
Tartalom