82333. lajstromszámú szabadalom • Vonalgőzfűtési berendezés

- 4 -hetetlen lehűlését fűtés céljaira hasznosítjuk. A kocsi alatt csak a főgőzvezeték és a vákuumvezeték maradnak. Nagyon hosszú kocsiknál a szekunder gőzvezeté-5 keket esetleg két helyen és természetesen két nyomáscsökkentő szelepen át is ágaztathatjuk le a főgőzvezetékről. Abban az esetben, ha egy-egy kocsiban a fűtőtestek egy részének egy helyről 10 való szabályozását akarjuk elérni, a 3. ábrán vázlatosan feltüntetett elrendezést alkalmazzuk, melynél a gőz az (1) főgőzvezetékből a (2) elágazáson és a (3) nyomáscsökkentő szelepen át a szekun-15 dervezeték (4a) szakaszába lép és innen két párhuzamos (4g, 4h) csőszakaszon át egyrészt a (8) kézi csapok útján szabályozható (5a) fűtőtestek egyik csoportjához és az (5b) fűtőtestekhez (tehát az 20 ábrázolt esetben az ablakfalak mentén és az ámyékszékekben, valamint a mosdófülkékben elrendezett fűtőtestekhez), másrészt az (5a) fűtőtestek másik (a jelen esetben az ülések alatt elrendezett) 25 csoportjához halad. A (4h) vezeték a (8a) csap útján központilag szabályozható. Habár az eddigi vonatfűtéseknél a központi szabályozás nem bizonyult előnyösnek, a leírt elrendezéssel azt az 30 előnyt érhetjük el, hogy túlfűtöttség sem 0°, sem azon felüli külső hőmérsékletnél nem lesz ,mert 0°-on felül a központilag szabályozható fűtőtesteket kikapcsolhatjuk. 35 Az eddig leírt általános elrendezéseken kívül a találmány a vonatgőzfűtés szerkezeti részleteire is kiterjed, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A (3) nyomáscsökkentő szelep célszerű 40 kiképzése a 4. ábrán függőleges metszetben van feltüntetve. Az ismert gőznyomáscsökkentő szelepek úgy működnek, hogy abban az esetben, ha a csökkentett nyomás oldalán a 45 beállított nyomáshoz képest nyomásesés lép fel, a szelep jobban nyit és több gőzt bocsát át, oly célból, hogy a nyomáscsökkentés megszűnjön és a beállított nyomás megmaradjon. Minthogy a talál-50 mányt képező elrendezésnél a vákuumot az alább leírt módon a külső hőmérsékletnek megfelelően változtathatjuk és azt akarjuk elérni, hogy úgy a nyomáscsökkentő szelepen átmenő gőzmennyiség, 55 mint a gőz nyomása állandó maradjon, az ismert nyomáscsökkentő szelepeket nem használhatjuk minden további nélkül, hanem a légköri nyomásnak a szelepre gyakorolt hatását ki kell küszöbölni és a szelep működését a mindenkori vákuummal 60 kell összhangba hozni. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy a szelep szabályozóelemét befogadó, a gőztértől elválasztott teret légmentesen elzárjuk és a vákuumvezetékkel hozzuk összeköttetésbe. Míg tehát 65 eddig ezen térben légköri nyomás uralkodott és a szelep működése a szabályozóelemre ható gőznyomás és a légköri nyomás különbségiétől függött, addig a találmány értelmében a szelep működését 70 a gőznyomás és a mindenkor beállított vákuum közötti nyomáskülönbségtől teszszük függővé. A 4. ábrán példaképen magában véve ismert elrendezésű membrános nyomás- 75 csökkentő szelepet tüntettünk fel. A gőz a főgőzvezetékből a (3a) csőtoldaton lép be és a (10, 10) szelepen átáramolva, a (3b) csőtoldaton át a szekundervezetékbe lép. A (10, 10) szelep beállítását a (11) 80 rugó hatása alatt álló (12) membrán szabályozza, melynek alsó oldala a (13) furaton át a csökkentett nyomású térrel áll összeköttetésben. Míg a (12) membrán felett levő tér az ismert elrendezéseknél 85 a szabad levegővel közlekedik, addig' azt a találmány értelmében a (14) tömítőszelence útján teljesen elzárjuk és a (11) rugót beállító (15) szabályozócsavart ezen tömítőszelencén vezetjük át. Az ily- 90 képen elzárt teret a (16) furathoz csatlakozó vezeték útján a vákuumvezetékkel hozzuk összeköttetésbe. A fűtőtesteknek a kondenzvezetékhez való csatlakozásánál gőztorlót alkalmaz- 95 hatunk, mely a nem kondenzálódott gőzt a fűtőtestekben visszatartja. Ezen gőztorló alkalmazása nem feltétlenül szükséges, de a gőz gazdaságos felhasználása szempontjából előnyös. Az 5. és 6. ábrán 10O a gőztorló két foganatosítási alakját függőleges metszetben tüntettük fel. Az 5. ábrán látható foganatosítási alaknál a gőztorló a (17) hollandi csavaranya útján a fűtőtest kibocsátóvezetéké- jq5 vei, a (18) csőtoldat útján pedig a kondenzvezetékkel van összekötve. A (19) tok (20) fedeléhez a (21) henger van erősítve, mely a tokban összegyűlő vízzel vízzárat képez és a nem kondenzálódott no gőzt a fűtőtestben visszatartja. Ugyancsak a (20) fedélbe van erősítve a (22) csavarorsó is, mely a (23) szelep üreges (24) orsóját vezeti. A (24) szeleporsó a (25) úszót tartja. 115 Ha a (19) tokban annyi víz gyűlt össze, hogy a (25) úszó felemelkedik, akkor a víz a (23) szelepen át a kondenzvezetékbe