82253. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék

fékezőhatás, üzemi fékezéseknél, pl. hoszszabb ideig tartó fékezéssel és a (C) fékdugattyúnak vagy a fékdugattyúrúd tömítőszelencéjének kis tömítetlenségei 5 folytán stb. ennél a fékező elrendezésnél nem meríthető ki, mert az (E) fővezetékben a nyomás, mely mindig nagyobb, mint a (C) fékhenger nyomása, mindenkor jnegtölti a (B) légtartályt, ha ebben a 10 feszültség a fővezeték feszültsége alá süllyedne. Ez főleg hegyi vaspályáknál stb. rendkívüli fontosságú. Maga a (D) gyorsfékezőszelep tömítetlenségei sem hatnak zavarólag, mert ez a szelep ön-15 működőén rögtön ismét helyreállítja a beállított nyomást, ha a (C) fékhengerben a nyomás csökkenne vagy emelkednék. Az (E2

) vezetékben (1. ábra) egy (H2

) csap van elrendezve, mely a kocsiból ke-20 zelhető. A (H2

) csap megnyitásával, ami annak a 180°-kal való elforgatásával történik, a levegő eltávozik az (E2

) vezetékből, illetve az (E) fővezetékből, ami gyorsfékezést (vészfékezést) hoz létre. Hogy 25 ebben az esetben se merülhessen ki a fékezőhatás, a (H2

) csap egy rugóval terhelt (V2

) szeleppel (6. ábra) van ellátva, úgyhogy a nyomáscsökkenés a fővezetékben nem lehet nagyobb, mint amennyi 30 ahhoz szükséges, hogy a legnagyobb fékezőhatás álljon be. A (H2

) csap megfelelő ide-odaforgatásával a fék ugyanolyan módon működtethető, mint a mozdonyról, azaz bármely kívánt fékezőhatás 35 állítható be vagy egészen meg is szűntethető a fékezőhatás. Említést érdemel, hogy a fékezőhatás sohasem függ a (C) fékdugattyú helyzetétől vagy a féktuskók és a kocsikerekek 40 közt lévő hézagtól, hanem csak az (E) fővezetékben, ill. az (E2

) csőben a nyomás csökkentésétől vagy növelésétől. Ha a féket valamelyik kocsinál ki kell kapcsolni, vagy ha ezt a kocsit vezeték-45 kocsinak kell használni, akkor a (H,) csapot (1. és 6. ábra) 90°-kal elforgatjuk, úgyhogy a levegő az (E2

) csővezetékből, ill. a (C) fékhenger baloldalából a (V,) visszacsapószelepen át (6. ábra) az (EJ 50 csővezetékbe, ebből, valamint a (B) légtartályból és a (C) fékhenger jobboldalából pedig a levegő az (u) csatornán és a (Hx

) elzárócsap (w) nyílásán, valamint az (y) csatornán át a szabadba távozhatik. 55 A (P) fékdugattyút magát a (G) rugó jobboldali véghelyzetébe viszi, ha ugyan nincs már is ebben a véghelyzetében, hogy a féktuskók, a levegő eltávozása után, ne feküdhessenek rá a kocsikerekekre. Az egykamrás féknél (7. ábra) a (Hj 60 csapot (9. ábra) úgy képezzük ki, hogy akkor, ha ezt 90"-kal elforgatjuk, a levegő a (C) fékhengerből, az (ux

. WI yj nyílásokon át, közvetlenül a szabadba távozhassák. Ezzel az elrendezéssel elértük, 65 hogy a (C) fékhengerből távozik el a levegő, míg ellenben a (B) tartályban és a fővezetékben, valamint ennek elágazásaiban a levegő változatlanul bennmarad, ami az üzem szempontjából, a levegő meg- 70 takarítása miatt, fontos, mert most a kocsit, miután a fővezeték elzárócsapjait elzártuk és a (HJ elzárócsapot átforgattuk, megoldott fékkel egy másik vonatba lehet besorozni, anélkül, hogy a (B) tar- 75 tály légtartalma veszendőbe mehetne. Sőt még ha el is mulasztanánk a kocsi fővezetékének elzárócsapjait elzárni, a (B) tartály légtartalma akkor sem mehetne veszendőbe, mert a (VJ visszacsapószelep 80 ekkor önműködően elzáródnék. Ezzel az elrendezéssel a féknek a szokásos fékeknél használt külön megoldószerkezetét is megtakaríthatjuk, mely, pl. a Kunze— Knorr-féle fékeknél, egy háromszelepes 85 tokból áll, mely szelepek egy külön fogantyúval működtethetők. Azonkívül elesik itt a megoldószerkezethez való fékhenger kapcsoló csőnyúlványa és annak három, nehézkes kiképzésű csatornája is, úgyhogy 90 a fékhenger előállítása tetemesen egyszerűsbül. Lehet a kétkamras féket is így berendezni, mint az pl. a 9a. ábrán látható. A (Ht

) csapnak itt még egy (w2

) fúrata is van, mely a (k) csatornán és a 95 (g1

) csőtoldaton át a fékhenger másik kamrájával hozható összeköttetésbe a csap elforgatásával (9a. ábra), úgyhogy ekkor a fékhenger mindkét kamrájából eltávozhatik a levegő, anélkül, hogy a 100 segédlégtartályból és a fővezetékből is levegő távozhatnék el. Az egyszerű, egy fékdugattyús fékhenger helyett hosszú és két (P,, P2

) fékdugattyúval felszerelt (C) fékhenger is 105 alkalmazható (2. ábra) úgyhogy ugyanazon működési mód mellett kétszer oly nagy fékezőerő érhető el, mint egyetlen fékdugattyúnál. Ennél a fékezőelrendezésnél a két fékdugattyú külső oldala 110 egymással, illetve a nyomólégtartállyal és a két dugattyú közt lévő tér a (D) gyorsfékezőszeleppel van összekötve vagy megfordítva. A fékező elrendezés olyan is lehet, hogy 115 az egy vagy két (P) fékdugattyú, fékmegoldóhelyzetében, ahelyett, hogy mindkét oldalán azonos feszültségű nyomó-