82253. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék
az (s) vezérlőtolattyú még jobban jobbra tolódik, mint a fővezetékben fokozatos nyomáscsökkentéskor. A nyomólevegő tehát most jóval gyorsabban áramolhatik 5 a szabadba vagy a fékhengerbe, mint a szűk (xj kieresztőnyíláson át. Ezáltal a fővezetékben a nyomásnak hirtelen és tetemes mértékű egyenletes csökkenését érjük el, úgyhogy jó gyors-, azaz vész-10 fékezést kapunk. Ilyen gyorsfékező hatást elérhetünk ilyen (R) kamra nélkül is. A fővezetékből a levegő ekkor, a nyomás csökkentésekor és ha az (s) vezérlődugattyú megnyitja az (o) beeresztőnyí-15 Iást, a szűk (xj kieresztőnyíláson, ill. ezen és a bő (x2 ) kieresztőnyíláson át közvetlenül áramlik a fékhengerbe, amint ez a 10. ábrán fel van tüntetve. Az (s) vezérlőtolattyú itt (z) furattal van el-20 látva, úgyhogy az (oj csatorna (9. ábra) itt felesleges és a gyorsfékezőszelep építési hossza is ekkor tetemesen rövidebb lesz.Bizonyos esetekben célszerű lehet, hogy a fővezetékben hirtelen nyomás-25 csökkentéskor ne következzék be ilyen nagy fékgyorsulás. Ennek elérésére az (o,) csatornában (10. ábra) egy (H3 ) fojtócsap van elrendezve (10a ábra), melynek (w3 ) és (w4 ) szűk nyílása van. 30 Ha ezt a (H3 ) csapot a rajzolt helyzetből 90°-kal elforgatjuk, akkor a levegő, a fővezetékben nyomáscsökkenés előidézésekor, mindig csak a szűk (w4 ) nyíláson át . áramolhatik a fékhengerbe, úgyhogy hir-35 telen nyomáscsökkenéskor csak üzemi fékezésnek megfelelő fékgyorsulás áll be. Ha nem rendezünk el ilyen (w4 ) szűk nyílást, akkor a fékgyorsulás úgy az üzemi, mint a vészfékezéseknél ki van 40 zárva. Hogy a fék esetről-esetre legnagyobb fékező hatásának mértékét személy- és tehervonatoknál stb. meghatározzuk, tehát hogy a mozdonyvezetőnek ne legyen 45 módjában azt növelni, a (d) rúd egy (t) karimával van ellátva (3. ábra), mely legkülsőbb, azaz jobboldali véghelyzetében az (m) emelőnek éppen beállított ütközőjéhez támaszkodik. Ha most a mozdony-50 vezető a nyomást a fővezetékben erősen csökkenti, akkor a 3. ábrán látható (d) rúd a (K) dugattyút nem követheti jobban balfelé mozgásában, mint amennyire ezt a (t) karima megengedi, azaz a (K) 55 dugattyú esetleg egyedül fog tovább mozogni vagy pedig azoknál a kiviteleknél, ahol a (K) vezérlődugattyú mereven van összekötve a (d) rúddal (8. és 10. ábra), ezen rúd által szintén fogva tartatik és így nem gyakorol többé eltolóhatást a 60 (D) gyorsfékezőszelep (d) rúdjara. Az (m) ütközőemelő különböző vastagságú, mozgatható emelőnek van kiképezve és egy rudazat segélyével a kocsi alvázának külső oldaláról, kézzel vagy pedig önmű- 65 ködően, magának a kocsi rakományának súlya folytán, pl. a kocsi hordrugói mindenkori rugózásának felhasználása mellett beállítható. Az ütköző vastagságából, melyet lökethatárolásra állítunk be, adó- 70 dik ki az éppen kívánt maximális fékezőhatás nagysága. Ezzel az elrendezéssel már most, pl. üres vagy pedig tetszőleges kis mértékben megrakott kocsinál a legnagyobb fékezőerő megfelelően mérsékel- 75 hető. Ezt a legnagyobb fékezőerőt azonban hamarabb érjük el, mint a teljesen megrakott kocsinál a legnagyobb fékezőerőt, úgyhogy az üres kocsi aránylag gyorsab- 80 ban és erősebben fékeztetik, mint a megrakott kocsi, miáltal a megrakott kocsi rászalad az üresre, ami könnyen a vonat szétszakadásához vezethet. Hogy ezt elkerüljük, az (m) ütköző el- 85 állításával egyidejűleg, pl. kétkamrás fékeknél a (D) gyorsfékezőszelep (i) kieresztőnyílását vagy pl. egykamrás fékeknél a (C) fékhengerbe vagy effélébe vezető vezetéket megfelelően szűkíteni kell 90 pl. egy (S) fojtócsap (9. ábra) elforgatásával, úgyhogy egy üres, illetve kevéssé megrakott kocsinál a mindenkor kívánt legnagyobb fékezőhatás csak megfelelően később következik be, mint a jobban meg- 95 rakott kocsiknál. Ezáltal az (m) ütközőemelő kényelmes beállításával lehetővé válik azon rendkívül fontos feltétel teljesítése, hogy a kocsi minden nehézség nélkül bárminő vonatba 120 beiktatható legyen. A (B) légtartály és a (VJ visszacsapószelep arra szolgál, hogy a kívánt fékezőhatás akkor is bekövetkezzék, ha a nyomás a fővezetékben túlságos mértékben 105 csökkentetnék vagy egészen megszüntettetnék, mely utóbbi eset akkor fordul elő, ha a mozdonyvezető a levegőt teljesen eltávozni engedi vagy ha vonatszakadás következnék be. Ezekben az esetekben no ennek dacára rögtön beáll a legnagyobb fékezőhatás, mert a (B) légtartályban lévő levegő a (Vj visszacsapószelep miatt nem távozhatik el az (E) fővezetékbe és mert a (D) gyorsfékezőszelep a levegőt 115 a (C) fékdugattyú baloldaláról rögtön eltávozni engedi, úgyhogy azonnal beáll a legnagyobb fékezőhatás. Látható, hogy a
