82253. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék
(R)-el tehát elérjük, hogy a nyomáscsökkentés vagy a levegőhullám nem befolyásoltatik, hanem az első kocsi (K) vezérlődugattyújától gyorsan a követ-5 kező kocsi (K) vezérlődugattyújához s. i. t. halad, úgyhogy valamennyi kocsi (K) vezérlődugattyúja, a legutolsó kocsiéig, gyors egymásutánban, fékező helyzetébe mozog el. 10 Ennek az elrendezésnek azonban az a hátránya van, hogy az (R) pótkamra, miután a (K) dugattyú által bekapcsoltatott, nem jut tovább is érvényre, mert csak a fék teljes megoldásakor kapcsoló-15 dik ismét ki, minthogy a (K) dugattyú csak jobbra való visszatolódásakor zárja ismét el az (o) beeresztőcsatornát és nyitja meg a (p) kieresztőcsatornát, hogy az (R) kamrába bezárva lévő levegő 20 a szabadba távozhassék. Hogy minden egyes fékezési fokozatnál egyenletes, gyors fékezést érjünk el valamennyi kocsinál, az (R) kamrát — mint a 9. ábrán látható — magában az (s) ve-25 zérlőtolattyúban képezzük ki. Ezáltal elérjük, hogy ez az (R) kamra tetszőleges fékezésekor rögtön bekapcsolódik és a kívánt féknyomás elérése után rögtön ismét kikapcsolódik, úgyhogy a féknyomás 30 további növelésekor mindig teljesen érvényre jut. A működés módja itt a következő: A fővezetékben a nyomás csökkentésekor a (K) vezérlődugattyút az (f2 ) rugó 35 feszültsége jobbfelé eltolja, úgyhogy az (s) vezérlőtolattyú is jobbra tolódik az (fj rugó most keletkező feszültségének hatása alatt; ez tehát megnyitja a (k) beeresztőcsatornát és nyomólevegőt ereszt 40 az (a) kivájáson és a (b) csatornákon át (C) fékhengerhez (1. ábra), valamint az (oj csatornán át az (s) vezérlőtolattyú és a (K) vezérlődugattyú közt lévő térbe. Egyidejűleg az (s) vezérlőtolattyú elzárja 45 a (p) kieresztőcsatornát és megnyitja az (o) beeresztőcsatornát és ezzel levegőt enged az (E2 ) vezetékből, ill. az (E) fővezetékből az (R) pótkamrába. Ha most nem idézünk elő a fővezetékben további 50 nyomáscsökkenést, akkor a (K) vezérlődugattyú rögtön megáll, úgyhogy a nyomólevegő csak addig áramolhatik be a (C) fékhengerbe, amíg az (s) vezérlőtolattyúra ható tengelyirányú nyomás 55 egyenlő lesz az (fj rugó most keletkező feszültségével és így az (s) vezérlőtolattyút visszahúzza elzáróhelyzetébe. Ekkor az (s) vezérlőtolattyú ismét elzárja az (o) beeresztőcsatornát és újból megnyitja a (p) kieresztőnyílást, úgy- 60 hogy az (R) kamrában lévő nyomólevegő a szabadba távozhatik. Ha most a fővezetékben a nyomás további csökkentésével nagyobb fékhatást idézünk elő, akkor az (R) kamra beiktatása ugyan- 65 azon módon megy végbe, mint már fent leírtuk. Ha most, a fővezeték csökkentett légnyomásnak megfelelően, a kívánt fékhatást értük el, akkor az (s) vezérlőtolattyú ismét önműködően visszatér el- 70 záróhelyzetébe. Egyidejleg elzáródik az (o) beeresztőcsatorna és az (s) vezérlőtolattyú ismét megnyitja a (p) kieresztőnyílást, úgyhogy az (R) kamrában foglalt nyomólevégő ismét a szabadba távozha- 75 tik s. i. t. Hogy akkor, ha szükséges, a fővezetékből a nyomólevegő még nagyobb mértékű eltávozását idézzük elő, a (D) gyorsfékezőszelep tokját, mint a 9. ábrán lát- 80 ható, a szűk (xj kieresztőnyílással és a bő (x2 ) kieresztőnyílásokkal lehet ellátni, mely nyílások a külső levegővel vagy a (C) fékhengerrel vannak összekötve. Utóbbi esetben a (p) kieresztőnyílás el- 85 hagyható. Ezáltal elérjük, hogy ekkor, ha az (R) kamra be van iktatva, a levegő belőle, ill. a fővezetékből a szűk (xj nyíláson át, vagy ezen és a bő (x2 ) nyílásokon át, közvetlenül a szabadba vagy a 90 fékhengerbe áramolhatik. Az (x1 ; x2 ) nyílások úgy vannak elrendezve, hogy a fővezetékben a légnyomás fokozatos csökkentésekor, azaz üzemi fékezéseknél, az (s) vezérlőtolattyú csak annyira tolódik 95 el jobbfelé, hogy a nyomólevegő a fővezetékből, az (o) beeresztőcsatornán át, az (R) kamrába és ebből a szűk (xj kieresztőnyíláson át áramolhatik a szabadba vagy a fékhengerbe. 100 Ha a mozdonyvezető nem csökkenti tovább a nyomást a fővezetékben, akkor az (s) vezérlőtolattyú önműködően visszatolódik záró helyzetébe és az (o) beeresztőcsatornát elzárja. Az (R) kamrában most i< 5 bezárva lévő levegő, a szűk (x,) nyíláson át, a szabadba áramlik vagy, ha a szűk (xj nyílás a fékhengerrel van összekötve, bennemarad az (R) kamrában. Megjegyzendő, hogy az (R) kamrában 110 ill. a fékhengerben a nyomás kisebb, mint a fővezetékben, úgyhogy ezen utóbbi esetben is teljesen érvényre jut az (R) kamra hatása. A bő (x2 ) kieresztőnyílások viszont úgy vannak elrendezve, hogy 115 csak a fővezetékben előidézett hirtelen, nagymértékű nyomáscsökkenéskor, tehát vészfékezéskor, nyílnak meg, amikor
