82195. lajstromszámú szabadalom • Víztelenítő szívószerkezet, papír-, kéregpapír cellulozevíztelenítő és hasonló gépekhez

L Megjelent 1934. évi december hó 31 2-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82195. SZÁM. — XlII/a. OSZTÁLY. Víztelenítő szívószerkezet, papír-, kéregpapír-, cellulósevíztelenítő és hasonló gépekhez. Wenzel Miksa mérnök, Műiden stein-ben. A bejelentés napja: 1915. évi június hó 1-je. Elsőbbsége: 1914. évi június hó 2-től. Olyan használható szívószerkezet léte­sítése, melynek szívóterét egymáson gör­dülő hengerek képezik, lényegileg meg­oldását jelenti annak a feladatnak, mely 5 abban áll, hogy a szívótérnek az atmosz­féra ellen oldalról történő elzárására és a kiszívott folyadék és a káros levegő el­vezetésére egy célszerű, a gyakorlati kö­vetelményeknek eleget tevő berendezést 10 találjunk. Ilyen berendezés az alábbiakban is­mertetett és egy foganatosítási példájá­ban leírt találmány tárgya. A jelen új szerkezet teljesen és lénye-15 ges részeiben elvileg különbözik az eddig ismertté vált szerkezetektől, melyek vala­mennyien használhatatlannak bizonyul­tak. A találmány tárgyának lényege az ol-20 dalakat elzáró test. Ennek a testnek jelen alakítására kettős feladatának egyidejű teljesítése volt mérvadó, nevezetesen: egyrészt, hogy a szívóteret elzárja az at­moszférától és másrészt, hogy a folyadé-25 kot, valamint a levegőt felvegye és el­vezesse a szívótérből. Ezzel ez a test egy­szersmind az úgynevezett formátum­tolattyú feladatát is teljesíti. Amennyiben ez az elzáró test a szívó-30 térnek az atmoszférától való elzárására szolgál, külső alakja a három henger és a gépszita által alkotott szívótér alakjának . felel meg, úgy azonban, hogy e test és a három henger, valamint a szita közt hé-35 zag marad fenn. Ez igen fontos, mert a csúszó súrlódás e helyen, a mindenkor homoktartalmú papírpépvíz folytonos je­lenléte mellett, nemcsak értékes részek erős kopását vonná maga után, hanem 40 lehetetlenné tenné a tényleges és ál­landóan hatásos tömítést is. Minthogy a 55 60 káros levegő önmagában szívandó ki, csak arról van szó, hogy valamivel na­gyobb mennyiségű levegőt győzzünk ki­szívni. Az elzárótesttel elérhető hosszú 45 rések olyan nagy nyomásesést tételeznek fel, hogy az atmoszféra és a szívótér közt lévő, önmagában véve nem igen nagy nyo­máskülönbségnél csak aránylag csekély légmennyiségek nyomulhatnak be. Emel- 50 lett az átmeneti ellenállásokat még ör­vénylő mozgások is növelik, melyek a gyorsan körülforgó hengerek és a szita, valamint a helytálló elzáró test közt kelet­keznek. Az eddigi felfogástól eltérőleg azonban itt az elzáró testnek a szita felé fordított része is úgy van kiképezve, hogy a szitá­val való érintkezése teljesen, vagy majd­nem teljesen el van kerülve. Hogy a túlnagy hézag fennmaradását meggátoljuk, vagy a káros érintkezést el­kerüljük, az elzáró test megfelelő kör­vonala vagy merev alakot mutat, mely célszerűen az üzemi állapotban lévő szita, g5 ül. a szita széle egynsúlyi vonalának (megközelítőleg hyperbolának) felel kö­rülbelül meg, vagy pedig az illető elzáró testrészt engedékenyen képezzük ki, hogy a szita lecsüngő alakjához idomulhasson 70 az üzemi állapot közben is, akár az at­moszféranyomás befolyása alatt, akár kézzel való beállítással. Mindkét módosí­tás megengedi a szita és az elzáró test közt végig meglévő hézag fenntartását, 75 vagy a hézagnak az érintkezésig történő csökkentését, ama követelmények sze­rint, melyeket a mindenkori üzemviszo­nyok támasztanak. Az oldalakat elzáró testek közül, mind- 80 két oldalon legalább is az egyik, üreges, hogy új módon folyadékot és levegőt ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom