82160. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán

— 3 — (7x)-szel egy harmadik terelőlap van je­lölve, melyet ugyanezen (b) vízcsőcsoport hátsó csősora: tart, mi mellett a terelőlap felső vége célszerűen körülbelül olyan ma-5 gasságban van, mint az (5x) terelőlap felső vége. A (8x) terelőlap az (A) hátsó felső dobtól körülbelül ugyanazon távolsá­gig nyúlik lefelé, mint a (6x) terelőlap; végül a (9x) terelőlap a (lOx) lécen nyug-10 szik, mely a tűzhely (2x) hátsó falán ke­resztben nyúlik végig. Ez a terelőlap az (a) hátsó vízcsőcsoport utolsó csősorára támaszkodva felfelé nyúlik és az (A) dob alatt egy (llx) nyílást hagy szabadon az 13 égéstermékek átbocsátása céljából. Az égéstermékek a tűzhelyről a berajzolt nyi­lakkal jelzett irányban áramlanak a ka­zánon át és a (12x) csappantyúval szabá­lyozható nyíláson távoznak. I -0 A 6. ábrán látható foganatosítási alak a 4. ábrán feltüntettől csak abban kü­lönbözik, hogy a sekundár elégető kamra itt el van hagyva és a második terelőlap, mely ezen az ábrán (6a)-val van jelölve, 25 más módon van elhelyezve. Az (5x, 7x, 8x) terelőlapok a (b) és (c) vízcsőcsoportok, vagy sorozatok csöveire és csövei előtt le­hetnek megerősítve, vagy úgy is előállít­ható a terelőlap, hogy alkalmas anyagot 30 helyezünk a (b) és (c) vízcsőcsoport, vagy sorozat csöveinek első sorában lévő szom­szédos csövek közé, vagy köré. A terelő­lapokat rudak tarthatják, melyek a tűzhe­lyen keresztben végig i nyúlnak és ennek 35 fentemlített (3x) oldalfalaiba vannak be­erősítve, vagy valamely más alkalmas mó­don megerősítve. A 7. ábrán a találmány egy száraz­földi célokra átalakított, négy kereszt-10 kazános és három vízcsőcsoportos Stir­ling-tipusú hajókazánon való alkalmazásá­ban van bemutatva. Ebben az esetben (2c, 3c) és (4c) jelöli a felső, keresztben haladó gőz- és vízkazánokat (dobokat), ló melyek (5c, 6c) és (7c) vízcsőcsoportok vagy sorozatok segélyével egy alsó, ke­resztben haladó (8c) iszapkazánsorozatok segélyével egy alsó, keresztben haladó (8c) iszapkazánnal (dobbal) vannak r>0 összekötve, mely utóbbi diafragma segé­lyével két kamrára van osztva. (9c)-vei vízcirkuláció-csövek vannak jelölve, me­lyek a felső dobok vízterét kötik egymás­sal össze, (10c)-vei és (11c)-vei pedig gőz-55 cirkulációcsövek, melyek a gőzt a felső mellső és hátsó dobból a középső dobba ve­zetik, ahonnan az az (E) túlhevítőbe távozik. A jelen példában egy vándorló láncos ros­tély van alkalmazva. A használt terelő­lapberendezés egy (12c) terelőlapot fog- 60 lal magában, mely az alsó, iszapdobtól, a mellső vízcsőcsoport csöveinek utolsó sora mögött, felfelé nyúlik, mi mellett e terelőlap egy (12cc) keresztterelőlappal van felszerelve. A többi terelőlap cél- 65 szerűen úgy van elrendezve, amint az a rajzon látható, úgyhogy az égéstermékek a berajzolt nyilakkal jelzett irányban áramlanak a kazánon keresztül. A 8. és 9. ábrákon látható terelőlap- 70 rendszer akár két felső gőz- és vízdobbal és egy alsó iszapdobbal, akár három gőz-és vízdobbal és egy vagy két iszapdob­bal biró, Stirling-típusú kőzkazánnál al­kalmazható. A rajzolt foganatosítási ala- 75 koknál (ld) jelöli a kazánfalazatot, (2d) a tűzhelyet, mely a 8. ábrán egy (3d) láncos rostélytápláló szerkezettel, a 9. áb­rán pedig egy Roney-féle rostélytápláló­szerkezettel bír. (4d, 5d) és (6d) 80 gőzfejlesztő csőcsoportokat jelölnek, me­lyek alsó végükkel egy (7d) iszap­dobba, felső végükkel pedig (8d, 9d) és (lOd) gőz- és vízdobokba nyúlnak be. Utóbbiak (lld, lld') víz- és 85 (12d, 12d') gőzcirkuláció-csövek segélyé­vel vannak egymással összekötve. A víz­cirkulációcsöveken (13d) tűzálló tégla­burkolatok vannak elrendezve, melyek meggátolják, hogy az égéstermékek e 90 csövek fölé jussanak. Egy (14d) főgőz­vezető cső vezet a (9d) középső dobból egy gőztúlhevítő (15d) keresztben haladó gőzgyűjtő szekrényébe, mely túlhevítő az első és a második vízcsőcsoport közti tér- 95 ben van elhelyezve. A 8. ábrára vonatkozólag megemlítjük, hogy az ott feltüntetett tűzhely egy (löd) begyújtó boltozattal bír. A rostélytápláló szerkezet mögött egy (19d) függélyes fal 100 van elhelyezve, mely az első vízcsőcsoport mellső csősoráig felfelé nyúlik és a ka­zánfalazat egyik oldalfalától a másikig terjed. A most említett tűzhelyelrendezés hasz- 105 nálható úgy kézi fűtéshez, mint minden­féle rostélytápláló (automatikus tüzelő­anyagtápláló) szerkezethez is, a 8. ábrán látható terelőlapberendezés pedig min­dennemű módosításra alkalmas; egy 110 ilyen módosítás van a 9. ábrán feltün­tetve. A találmány ezen foganatosítási alakjánál a (26e) függélyes fal a (27e) lánghídfalon nyugszik és az első vízcső­csoport csöveinek első soráig nyúlik 115 felfelé. A (26e) függélyes fal felső szélé­ből egy rövid, ferdén előrenyúló (28e) terelőlap halad az első vízcsőcsoport csö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom