82155. lajstromszámú szabadalom • Légnyomós kerékagy

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82155. SZAM. — XX/C. OSZTÁLY. Légrugós kerékagy. Loutzkoy Boris oki. mérnök Andreevka-ban (Oroszország, Tauriai kormányzóságban). A bejelentés napja: 1920. évi március hó 2-ika. Olyan légrugós kerékágyak, amelyeknél a kerékben dugattyúk és hengerek sugarasan vannak elrendezve s amelyekbe beszívott levegőt a kerék forgása sűríti, 5 már ismeretesek. Ezek a szerkezetek azonban hátsókerekeknél menesztő, az elülső kerekeknél pedig beállító készülékeket igényelnek. Ennek azután az a következménye, hogy az ilyen berendezések a 10 kerekek súlyát szerfölött megnövelik, a hasznos teljesítményt pedig tetemesen lecsökkentik, miáltal a kerekek sok esetben nem alkalmasak a használatra. Az ilyen menesztő- és beállító szerkezetek 15 azonkívül nagy mértékben vannak a kopásnak kitéve, a kerék pedig a bonyolult szerkezet miatt nehezen vezethető a gyakorlatba be. Ennek a találmánynak célja az eddigi 20 menesztő- és beállító szerkezeteknek teljes mellőzése, amennyiben a dugattyú, illetőleg sapka és a forgattyú, egyúttal menesztő- és beállító szerkezet gyanánt szolgálnak. Ennek a célnak elérésére a 25 szerkezet, amint az 1. és 4. ábra szemlélteti, úgy van megalkotva, hogy a tengelyen nyugvó terhelés a teherhordó forgattyúkat húzásra veszi igénybe és azáltal, hogy a forgattyúk a dugattyúkba beíiO nyúlnak, a dugattyú egyúttal menesztő gyanánt szerepel. A forgattyúval és sapkával ellátott berendezéseknél (5. és 6. ábra) a húzásra igénybevett forgattyú a sapka-, illetőleg dugattyúirány mozgásá-35 ban is hat, olymódon, hogy ezek a menesztő és beállító szerepét is betöltik. Minthogy a sapka és dugattyú, illetőleg dugattyú és henger között beszívott levegő foglal helyet, a hatás egyúttal pneumatikus is, vagyis pneumatikus menesztő 40 szerkezettel biró rugalmas kereket nyerünk. A pneumatikus hatás biztonságának elérésére olyan az elrendezés, hogy a levegőnek a kerék forgása közben való beszívása nem szelepeken, hanem a du- 45 gattyú által kényszermozgásúlag szabaddá tett nyílásokon át történik. Ez azonban minden további nélkül nem lehetséges, mivel megindulásnál vagy a kocsinak hosszabb állásánál — mint a 7. és 8. 50 ábrán látható — a levegő az alsó hengerből eltávozik, minek következtében, amint a most legalsó henger felülre kerül, az előbb fent volt hengerbe beszívott levegő a nyílások felszabadítását nem teszi 55 lehetővé. Tetézi ezt még a vákuum ellenállása is. Ennek a kellemetlenségnek elhárítására a tengely terhelésének megfelelően változtatható pótlégteret képezünk ki a hengerben, illetőleg a dugattyúban. 60 Ez a pótléktér a dugattyúnak, illetőleg a sapkának is azonos terhelés mellett nagyobb kompresszió-utat nyújt és a dugattyúknak, illetőleg hengereknek eltolódását vonja maga után, úgyhogy a nyílá- 65 sok megfelelő szívólöket és terhelés mellett szabaddá tétetnek, miáltal ugyanolyan szívólöket válik lehetségessé, mint a szelepes szerkezeteknél. Ezeknek a káros tereknek alkalmazása 70 természetesen nem szükséges akkor, ha légbebocsátó nyílások helyett szelepeket alkalmazunk. Ha azonban kissé lágyabb járás szükséges, akkor az ilyen pótlékteret szelepes szerkezeteknél is alkalmaz- 75 hatunk. Rá kell még mutatnunk arra is, hogy a pótléktér a dugattyúhatárolás végén kezdődik, amiből következik, hogy a