82155. lajstromszámú szabadalom • Légnyomós kerékagy

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82155. SZAM. — XX/C. OSZTÁLY. Légrugós kerékagy. Loutzkoy Boris oki. mérnök Andreevka-ban (Oroszország, Tauriai kormányzóságban). A bejelentés napja: 1920. évi március hó 2-ika. Olyan légrugós kerékágyak, amelyeknél a kerékben dugattyúk és hengerek suga­rasan vannak elrendezve s amelyekbe be­szívott levegőt a kerék forgása sűríti, 5 már ismeretesek. Ezek a szerkezetek azonban hátsókerekeknél menesztő, az elülső kerekeknél pedig beállító készüléke­ket igényelnek. Ennek azután az a követ­kezménye, hogy az ilyen berendezések a 10 kerekek súlyát szerfölött megnövelik, a hasznos teljesítményt pedig tetemesen lecsökkentik, miáltal a kerekek sok eset­ben nem alkalmasak a használatra. Az ilyen menesztő- és beállító szerkezetek 15 azonkívül nagy mértékben vannak a ko­pásnak kitéve, a kerék pedig a bonyolult szerkezet miatt nehezen vezethető a gya­korlatba be. Ennek a találmánynak célja az eddigi 20 menesztő- és beállító szerkezeteknek tel­jes mellőzése, amennyiben a dugattyú, illetőleg sapka és a forgattyú, egyúttal menesztő- és beállító szerkezet gyanánt szolgálnak. Ennek a célnak elérésére a 25 szerkezet, amint az 1. és 4. ábra szemlél­teti, úgy van megalkotva, hogy a tenge­lyen nyugvó terhelés a teherhordó for­gattyúkat húzásra veszi igénybe és azál­tal, hogy a forgattyúk a dugattyúkba be­íiO nyúlnak, a dugattyú egyúttal menesztő gyanánt szerepel. A forgattyúval és sap­kával ellátott berendezéseknél (5. és 6. ábra) a húzásra igénybevett forgattyú a sapka-, illetőleg dugattyúirány mozgásá-35 ban is hat, olymódon, hogy ezek a me­nesztő és beállító szerepét is betöltik. Minthogy a sapka és dugattyú, illetőleg dugattyú és henger között beszívott le­vegő foglal helyet, a hatás egyúttal pneu­matikus is, vagyis pneumatikus menesztő 40 szerkezettel biró rugalmas kereket nye­rünk. A pneumatikus hatás biztonságá­nak elérésére olyan az elrendezés, hogy a levegőnek a kerék forgása közben való beszívása nem szelepeken, hanem a du- 45 gattyú által kényszermozgásúlag sza­baddá tett nyílásokon át történik. Ez azonban minden további nélkül nem lehet­séges, mivel megindulásnál vagy a kocsi­nak hosszabb állásánál — mint a 7. és 8. 50 ábrán látható — a levegő az alsó henger­ből eltávozik, minek következtében, amint a most legalsó henger felülre kerül, az előbb fent volt hengerbe beszívott levegő a nyílások felszabadítását nem teszi 55 lehetővé. Tetézi ezt még a vákuum ellen­állása is. Ennek a kellemetlenségnek elhá­rítására a tengely terhelésének megfele­lően változtatható pótlégteret képezünk ki a hengerben, illetőleg a dugattyúban. 60 Ez a pótléktér a dugattyúnak, illetőleg a sapkának is azonos terhelés mellett na­gyobb kompresszió-utat nyújt és a du­gattyúknak, illetőleg hengereknek eltoló­dását vonja maga után, úgyhogy a nyílá- 65 sok megfelelő szívólöket és terhelés mel­lett szabaddá tétetnek, miáltal ugyan­olyan szívólöket válik lehetségessé, mint a szelepes szerkezeteknél. Ezeknek a káros tereknek alkalmazása 70 természetesen nem szükséges akkor, ha légbebocsátó nyílások helyett szelepeket alkalmazunk. Ha azonban kissé lágyabb járás szükséges, akkor az ilyen pótlék­teret szelepes szerkezeteknél is alkalmaz- 75 hatunk. Rá kell még mutatnunk arra is, hogy a pótléktér a dugattyúhatárolás vé­gén kezdődik, amiből következik, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom