82121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forgattyútengelyek előállítására

Megjelent 1935- évS .január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82121. SZAM. - XVI d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés forgattyútengelyek előállítására. Poldihütte Tiegelguszstahlfabrik cég Bécsben. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó lg-ika. Elsőbbsége*. 1918. évi október hó 25-ike. A találmány tárgya eljárás és berendezés egy- vagy többször görbített forgattyútengelyek előállítására, olyképen, hogy a görbítések akár egy síkban, akár egymáshoz ké-5 pest eltoltan lehetnek alkalmazva. Ismeretes már forgattyútengelyeknek olyan előállítása, hogy a görbítést sajtolókölyűnek megfelelő vastag kerek acélrúdba való benyomásával sajtolják ki, míg a lapos 10 forgattyúkarokat a tengelyre merőleges irányban mozgó két pofával alakítják. Ebben az esetben az acélrúdnak, amelyből kiindulnak, megközelítően ugyanakkora a hosszúsága, mint a kész tengelyé, anélkül, hogy a 15 sajtolásban megrövidülne. Ez az eljárás hasonlít a lövedékek lyukasztásához, amennyiben az anyagrostok elszakadnak és nem halódnak párvonalasan a forgattyúkarok hosszoldalával. Ismeretes a forgattyútengelyek-20 nek olyan előállítása is, hogy bizonyos hoszszúságú kerek acélrúdnak végeire tengelyirányban nyomást fejtenek ki, egyidejűen pedig erre merőleges irányban a tengelyt sajtolókülyűvel kihajlítják. A kerek acélrúd-26 nak szükséges hosszúsága fez esetben a kifejtett forgattyútengely hosszúságának felel meg. Ennek az eljárásnak, nem is számítva azt, hogy az ismert berendezésekkel csak egyszer görbített tengelyek állíthatók elő, 30 hibája, hogy á külső rostok húzása folytán a külső oldalon nem éles szélek, hanem erős lekerekítések keletkeznek, jmíg a belső rostok összezúzódnak és türemlést okoznak. Ha az ekként meghajlított görbítésből forgattyút 35 akarunk előállítani, akkqr sok anyagot kell lemunkálnunk. Mindkét eljárás megegyezik abban, hogy akkora keresztmetszetből kell kiindulnunk, amely többszöröse a csapágyvagy csapkeresztmetszetnek. Ennek meg* 40 felelően különösen a kerek helyeken nagyarányú megmunkálásra van szükség és az anyagszükséglet jelentékeny. A szóbanforgó találmány a hajlítási műveletnek duzzasztással való összekapcsolása révén kiküszöböli ezeket a hátrányokat A 45 felhasznált acélrúdnak tehát hosszabbnak kell lenni, mint a kifejtett forgattyútengely. Könnyen érthető, hogy a leggyengébb keresztmetszetből indulhatunk ki, tehát az anyag elhasználása a képzelhető legkisebb. 50 Ugyanígy megérthető, hogy az ágyazási és forgattyúcsapoknál alkalmazott kiszögellések élesen kisajtolhatok, úgyhogy nem kell azokat telt darabból kimunkálni. Sőt a lapos forgattyúkarok minden rézsű nélkül állíthatók elő, úgyhogy nyersen hagyhatók. Csak a forgattyú- és ágyazó' csapokat kell kissé átesztergálni, miért is csekély többlettel készülnek. További előny, hogy a rostok a for-• gattyúkarokban pontosan párvonalasan ha- c,() ladnak az élekkel, ami az üzembiztonságnak legjobb biztosítéka. 1 Az eljárás kivitelére való berendezésnek egyik foganatosítási alakját a mellékelt rajz tünteti föl. Az 55 1. ábra a teljes berendezésnek hosszmetszete, a 2. ábra ugyanannak alaprajza, a 3. és 4. ábrák keresztmetszetek és pedig a 3. ábrán a bal pofa, a 4. ábrán a jobb látszik 70 nézetben, míg a felső rész a kölyűvel el van hagyva. A berendezés az (a) alsó részből, az alsó felületén boltozatos és közepén az (f)) kölyűvel felszerelt (b) felső részből és két po- 75 fából áll, amelyek egyenkint ismét két (c) és (d) részből állnak. A felső (d) pofarészek az alsó (c) részekkel (e) csapszeg révén mozgékonyan úgy vannak összekötve, hogy az (e) csapszegek körül felcsappanthatók. A 4. 80