81933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás játékszerfiguráknak, különösen sakkfiguráknak előállítására

- 2 -nak) módjában van az, hogy a játékfigurá­kat önmaguk, otthon készíthessék el, ami nemcsak, hogy még jobban megkedvelteti a játékot és így szaporítja az általános elter-5 jedésre a kedvező előfeltételeket, hanem a mindjobban elterjedő és a pedagógiai szem­pontból igen hasznosnak bizonyult szlöjd­szerű munkának új alkalmazási kört te­remt, mely ezenfelül a szlöjdmunkák eddigi 10 előnyeit azzal a további előnnyel tetézi, hogy míg az eddigi szlöjdmunkák a tanuló figyel­mét és érdeklődését jórészt csak az illető tárgy elkészültéig köti le, a kész tárggyal azonban a tanuló rendszerint már alig vagy 15 egyáltalán nem foglalkozik, addig a talál­mány szerint előállított sakk elkészülte után is, sőt voltaképpen csak ezután tölti be igazi állandó szerepét annak használatánál fogva és pedig egyrészt a sakkjáték természetében 20 rejlő, pedagógiai, illetve pszichológiai szem­pontból már korábban is felismert, de csak a találmány tárgyának alkalmazása révén valóban általános elterjedésre alkalmassá váló nagy előnyei folytán, másrészt pedig 25 azon tudatban rejlő, a játékban való gyö­nyört fokozó előny folytán, hogy a játék eszközeit a játszó önmaga, saját keze mun­kájával készítette el. A találmány szerinti eljárás, illetve az en-30 nek segédeszközéül szolgáló, a sakkfigurák képével és természetes nagyságuknak meg­felelő geometriai hálózataival ellátott kar­ton — linóleum — stb. lapok nem tévesz­tendők össze a pl. különböző épületek és 35 máseffélék utánzatainak papírból kicsinyí­tett alakban, tehát nem természetes nagysá­guknak megfelelően való előállítására szol­gáló nyomtatott mintaívekkel, amelyekből a gyermekek a képeket szintén kivágják és a 40 hozzájuk csatolt (pedagógiai szempontból elvetendő, mert száraz, hiányos és értelmet­len) használati utasítások alapján jól-rosz­szul összeragasztják, mert egyrészt a gyer­mek az ezen mintaívekből kivágandó alkat-45 részek (sok esetben egészen ismeretlen ré­szek) rendeltetésével a készítés közben nin­csen tisztában, másrészt pedig, ha az illető kicsinyített tárgy (kis templom, kaszárnya stb.) már elkészült, még gyermekszobadísz-50 nek sem tekinthető, még kevésbé tényleges játék gyanánt szereplő termék áll előtte, amelyet tehát a gyermek tulajdonképpeni játszásra úgyszólván sohasem használ, de a tárgy élettelen és kombinációkra alkalmat-55 lan voltánál fogva nem is használhat, úgy­hogy azt a gyermek igen hamar megúnja. Másszóval az ilyen mintaívekkel való foglal­koztatás a gyermek igazi érdeklődését már a készítés közben sem köti ile kellőképpen, még — kevésbé az illető tárgy elkészülte 60 után. Kétségtelen, hogy az ilyen ' mintázó­ívek a gyermek kézügyességének és térszem­léletének fejlődését volnának hivatva elő­mozdítani, de ezt a fontos kettős célt a min­tázóívek tapasztalat szerint elérni nem tud- 65 ják, mert a kézügyesség 'fejlesztésének elő­feltétele többek között az illető készítendő tárgy vagy alkatrész által felkeltedő érdek­lődés, ami az ilyen mintázóíveknél az emlí­tett okból hiányzik, míg a térszemlélet fej- 70 lesztésének egyik előfeltétele az állandó figyelem, mely a mintázóíveknél az ugyan­csak említett okból rendszerint szintén el­marad; ezenfelül a helyes térszemlélet szem­pontjából a kicsinyített alak is hátrányos. 75 Ezzel szemben a találmány tárgya mindkét célt hatásosan éri el, mert a gyermek a sakkfigurák készítése közben állandóan an­nak tudatában van, hogy ebből és ebből a részből melyik bábja készül annak a sakk- 80 nak, mely neki állandó és nagyfokú szóra­koztatást fog nyújtani, úgyhogy az érdeklő­dés mellé az a feltétlen igyekezet is járul, hogy az általa és más gyermek társaságá­ban használandó sakkjáték figurái minél 85 szebben, minél szabatosabban sikerüljenek, másrészt pedig a gyermek tudatosan figyeli az előtte már ismert rendeltetésű, de egyéb­ként csak egészükben ismert sakkfigurák azon elemi részeit, amelyekből az illető sakk­figura Összetevődik, ami egyetemben a ké­szítés azon mozzanataival, amelyekben a síkba fejtett alakból a természetes nagyságú térbeli alakzat kialakítására tér át, kétség­telenül involválja a térszemlélet fejlesztésé­nek előfeltételeit. A geometriai hálózatokat ai tanuló 'maga is felrajzolhatja a kivágandó papírlapra stb., ami a rajzolásban való jár­tasságát is fokozza. A figurák összeragasztása és megszára- 100 dása után, azokat, mint említettük, célsze­rűen lakkozzuk. A lakkozást papírossal vagy máseffélével kapcsolatban eddigelé még nem alkalmazták, ennek az alkalmazásnak azon­ban különösen a találmány céljaival kapcso- 105 latban igen lényeges előnyei vannak, ame­lyek közül a legfontosabbak a következők: a lakkbevonat a ragasztóanyagot a levegőtől hermetice elzárja és így az nincsen kitéve a levegő nedvessége okozta káros behatások- HO nak, továbbá az összeragasztásnál a legtöbb esetben elkerülhetetlen ujjnyomokat vagy egyéb szennyezett helyeket befödi, a figurákat vízzel moshatóvá teszi, azoknak féfiyes felü­letet, igen csinos külsőt kölcsönöz és végül H5 azzal a rendkívüli hatással jár, hogy a figu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom