81714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldható olaj- és lakkfestékek előállítására

I Megjelent 1935. évi március hó 45 -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81714. SZAM. — Xl/g. OSZTÁLY. Eljárás vízben oldható olaj- és lakkfestékek előállítására. „Zebu" Aktiengesellschaft für chem. techn. u. Pharm. Práparate cég, Wíenben. A bejelentés napja: 1920. évi október hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége: 1919. évi október hó 1-je. A mázolásra kész festékek kivételével, az olajfestékeket, különböző okokból rendszerint sűrű, kenőcsszerű masszák alakjában állítják elő és azokat csak ke-5 véssél használat előtt hígítják fel megfe­lelő higítószerek útján. A festékeket ugyanis hígan kell felvinni, mert csak híg festékek biztosítják az alap egyenle­tes bevonását, takarékos festékfogyasztás 10 mellett, továbbá csak híg festékek szárad­nak gyorsan és az ilyen bevonatok sokkal jobban tapadnak, mint a vastagon felvitt festékek. A sűrű alapfesték, mely festőanyagok 15 (földfestékek, vegyi, ásványi festékek) és vízben oldhatatlan kötőanyagok (len­olaj, lenolajkence vagy más száradó ola­jok, lakkok, paraffin-, gyanta- és mű­gyantaoldatok) keverékéből áll, vízzel 20 nem keveredik és így higítószerekként csak szerves folyadékok, például terpentin­olaj, lenolaj, lenolajkence, szénhidrogé­nek, szénhidrogén-származékok, illó ola­jok stb. jönnek tekintetbe. Mindezen hi-25 gitószerek drágák és ennek következté­ben nagy előnyt jelentene az, ha a drága szerves oldószerek helyett vizet alkalmaz­hatnánk, vagyis ha sikerülne oly alap­festék előállítása, mely vízzel tetszőleges 30 arányban keveredik és mindamellett az olajfestékek, illetve a lakkok összes tulaj­donságaival rendelkezik. Ilyen festék előállítása képezi a talál­mány tárgyát. 35 Ismeretes, hogy bizonyos szerves ere­detű, vízben oldhatatlan folyadékok (kát­rány), vízben iszapolt agyaggal össze­kávarva, vízben oldhatókká válnak. Az ilyen emulzió természetesen nem tekint­hető az olajfestékkel egyenlő értelemben 40 vett mázolóanyagnak. Hasonló, savanyú kátrányolajokból készült emulzió van is­mertetve a 281.387 számú német szaba­dalmi leírásban, melynek értelmében a tulajdonképpeni emulziót fémoxidból, 45 gyantából és olajból, víz hozzáadása nél­kül, állítják elő. A találmány ezzel szemben nem csak savanyú szerves folyadékokból készült emulziókra vonatkozik, hanem egészen 50 más vegyi és fizikai tulajdonságú anya­goknak, mint a magusabbrendű száradó zsírsavaknak (lenolaj, kenderolaj, mák­olaj, dióolaj, illetve ezen olajok részben oxidált állapotban) indifferens, neutrális 55 gliceridjeiből, továbbá gyantáknak olaj­kencében vagy más használatos oldósze­rekben való oldataiból készült emulziókra is kiterjed. Ismeretes ugyan, hogy len­olaj vízben iszapolt szervetlen festőanya- 60 gokkal emulziókká kavarható össze (lásd a 175.402 számú német szabadalmi le­írást), melyek azonban utólag csak olajjal keverednek (lásd a hivatkozott szaba­dalmi leírás 1. oldalának 55. sorát). Az 65 emulziónak vizzel való keverhetőségéről, mely azonban a festék értékesítése szem­pontjából döntő jelentőségű, a német sza­badalmi leírásban nincs szó. A 74.530 számú svájci szabadalmi leírás szerint 70 mindenekelőtt lenolaj, mákolaj, szappan, borax és víz emulzióját állítják elő, ezután a kész emulziót festékanyagokkal szo­kásos módon festékdörzsölő-gépben máz­festékké keverik össze. A kész festéknek 75 vízben való oldhatóságáról a svájci szaba­dalmi leírás sem tesz említést. Eddig te­hát a száradó olajokból és vízben iszapolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom