81714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldható olaj- és lakkfestékek előállítására
fémoxidokból készült emulziókat vizzel keverhetetleneknek tekintették. Azt találtuk már most, hogy meghatározott körülmények között a száradó olajoknak vagy B lakkoknak olyan vizes emulzióihoz juthatunk, melyek elkészültük után úgy vizzel, mint szerves higítószerekkel is minden arányban keverednek. Ha például legfinomabb elosztásban a vízben fi iszapolt to festékanyagokhoz, melyekhez egészen meghatározott állandósító szereket adtunk, kavarószerkezetben, folytonos kavarás közben, a száradó kötőanyagot vékony sugárban hozzáfolyatjuk, akkor a kívánt 15 tulajdonságú emulziókat kapjuk. Állandósító szerekként oly anyagok jönnek tekintetbe, melyek úgy vízben, mint a festék kötőanyagában oldhatók, így például alkohol, piridin, aceton, glicerin, nafténsav, 20 ricinusszulfosavas alkáliák, a gyantasavak alkálisói stb.) Az említett tulajdonságú anyagoknak még nagy számát sorolhatnánk fel; kiválasztásuknál az áron kívül, tisztán szerves anyagok esetében, 25 azok iliósága is szerepet játszik. Az állandósító szereket úgy egyenkint, mint egymással lkeverve is alkalmazhatjuk. Ha magasabb hőmérsékleten forró szerves folyadékokat alkalmazunk, akkor a magas hő-30 mérsékleten forró részen kívül még egy alacsony forrpontú résznek is jelen kell lennie, oly célból, hogy a magas hőmérsékleten forró alkatrész elpárolgása megkönnyítessék. Az állandósító szerek a 35 festék kötőanyagában oldva is alkalmazásra kerülhetnek. Az emulzió előállítási eljárása különbözőképpen vihető keresztül. A 74.530. számú svájci szabadalmi leírásban a szappannak, mint emul-40 zió-adaléknak való felhasználása fel van ugyan említve, szappan alatt azonban csak valamely magasabbrendű telített zsírsavnak oly alkáli sója érthető, mely vízben oldható ugyan, de olajban oldha-45 tatlan. Arról, hogy az állandósító szereknek szükséges tulajdonságai már a jelen találmány előtt felismertettek volna, szó sem lehet. A gyantasavak alkálisói (gyantaszappanok) azonban, habár a ta-50 lálmány szempontjából kiváló tulajdonságaik vannak is, annyiban hátrányosak, hogy a beszáradásnál nem mennek át a vízben oldhatatlan állapotba. A beszáradt máz tehát a vízzel való érintkezésnél 55 tejszerűen lefest, ennek folytán nem vízálló és az időjárásnak nem áll ellen, úgy hogy alkalmazási tere csak korlátolt. Ezen hátrány gyantaszappanoknak állandósító szerekként való alkalmazásánál azáltal kerülhető el, hogy az emulzióhoz 60 még olyan anyagokat is adunk, melyek a gyantaszappanokat a beszáradásnál vízben oldhatatlan, szilárd (állapotba viszik >át. Ilyen anyagok például azok az elemek (kén, foszfor, szelén), melyek a felvitt 65 bevonat vékony rétegében a levegő oxigénje által lassan a megfelelő savakká oxidáltatnak. Ezen, csak az önoxidáció által hatásra jutó adalékok viselkedését és működését az alábbiakban példa gya- 70 nánt kén számára részletesebben ismertetjük. Az emulgálandó keverékhez tetszőleges időpontban és legfinomabb elosztásban ként adunk oly mennyiségben, mely valamivel nagyobb, mint a hozzá- 75 adott gyantaszappannak megfelelő equivalens mennyiség. A felvitt festék vékony rétegében a levegő oxigénje a ként kénessavvá oxidálja. A kénessav a jelenlevő, vagy a légköri víz nyomaiban H2 S03 -á 80 oldódik, mely például a festőanyagban jelenlévő cinkfehért cinkszulfittá oldja és ez a gyantasavas alkálival cserebomlásba lépve, oldhatatlan s kemény gyantasavas cinket képez. A kénessavnak egy 85 másik része a gyantasavas alkálit vízben oldhatatlan szabad gyantasavra bontja. A felületen képződött kénoxid nyomai hasznosíttatlanul távoznak, amiért is a ként célszerűen kis feleslegben alkalmaz- 90 zuk. A cserebomlásnál képződő nátriumszulfid a festék jó minőségét nem befolyásolja. Maga a festékkötőanyag (lenolaj stb.) helyett a kötőanyagnak tetszőleges szer- 95 ves folyadékokban való oldatát is alkalmazhatjuk. A festék vízben oldhatóságát különösen kedvezően befolyásolja, ha az alkalmazásra kerülő oldószerek úgy vízben, mint olajban is oldhatók, használha- 100 tunk azonban más oldószereket is. A kész festéket, finomságának fokozására, festék-dörzsölőgépen vezethetjük át. A kenőcsszerű alapfestéket használat előtt vizzel hígítjuk és szokásos módon ecsettel 105 visszük fel. A hígításnál a vizet csak kis adagokban adjuk hozzá és minden adagolásnál a festékkel jól összekeverjük. Festőanyagul kristályos természetű vegyületek nem ajánlatosak. A festőanyag 110 amorf vagy kolloidális legyen. Az ásványi festőanyag iszapolására használt vízhez egyúttal oldható vagy oldhatatlan szerves pigmenteket is adhatunk. Ha lenolaj vagy ezzel egyenértékű anyagok helyett lakk- 115 oldatot alkalmazunk, akkor lakkhoz hasonló tulajdonságú mázakat kapunk. Az emulzió előállítása úgy hideg, mint meleg
