81695. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves hajógőzkazán

— 3 — tozó (h) csappantyú zárt állapotában, csak az első (d) füsgázhuzamon haladnak keresztül, tehát aránylag kevéssé hűlnek le és így még aránylag nagy me-5 légmennyiséggel rendelkeznek a túlhevités céljára. A 3. ábra olajtüzeléshez való kazánt mutat, mely két hengeres (a) alsó kazánból, egy hengeres (b) felső kazánból 10 és ezeket összekötő (c) vízcsövekből áll. A füstgázok ezen csöveket keresztirányban súrolják és azután az oldalt levő (d) huzamokból a közös (g) kéménybe jutnak. Mindegyik (d) huzamban egy (h) 15 szabályozó csappantyú van elrendezve, míg a jobboldali (d) huzam a túlhevítőt tartalmazza. Ez azonosan van kiképezve, mint az 1. és 2. ábrán látható túlhevítő és ugyanúgy van a kazánban ágyazva is, 20 az (i) gyűjtő edények itt teljesen vízszintesen feküsznek, azaz nem bírnak hajlással a vízszinteshez képest, mint ott. A 4—6. ábrák a túlhevítő egy további foganatosítási példáját és ennek egy lé-25 felé haladó üres huzam mögött való ágyazását tüntetik fel. A 4. ábra a túlhevítővel bíró kazán keresztmetszete, az 5. ábra a túlhevítő oldalnézete és a 6. ábra ennek felülnézete. ;so Az elgőzölögtető három hengeres i'a) alsó kazánból és egy hengeres (b) felső kazánból áll, mely utóbbi az alsó kazánokkal (c) vízcsövek segélyével van öszszekötve. A balodali kazánrész egy fel-35 felé haladó (d) huzammal bír, melyen keresztül, ezen kazánoldal füstgázai a középső csőnyalábnak körülbelül felét súrolják és melyhez egy lefelé és egy felfelé vezető (e) és (f) füstgáihuzam csat-40 lakozik, melyeket egy (g) csőfal választ el egymástól. A baloldali kazánrész füstgázhuzamainak elrendezése azonban másképpen is lehetne megválasztva. A jobboldali kazánrész már most, a ta-45 lálmány értelmében, két, a tűzhelyről felfelé haladó, párhuzamos (h) és (i) huzammal van ellátva, melyek egyrészt a (d) huzammal állanak kapcsolatban, minthogy az elgőzölögtető középső cső-50 nyalábjában egyébkor -szokásos függé lyes elválasztó fal itt el van hagyva, másrészt pedig egy lefelé vezető (k) huzamba torkollnak, be. Ez az utóbbi füstgázhuzam, a rajzolt foganatosítási példánál, 55 az elválasztó falaktól eltekintve vizet vezető csöveket nem tartalmaz, úgyhogy ennek a kazánoldalnak egész fűtő felülete a (k) üres huzam előtt van elhelyezve. A (k) huzamhoz azután egy felfelé haladó (1) huzam csatlakozik, mely 60 a túlhevítőt tartalmazza és a baloldali kazánrész (f) huzamával a közös (m) kéményben egyesül. Továbbá a túlhevítő és az elgőzölögtető felső kazánja közt. egy (x) gázelvezető csatorna van elhelyezve, 65 mely egy (y) szabályozó csappantyúval bír és egyrészt az (m) kéménybe toikol, másrészt pedig a kazán túlhevítő-oldalának füstgázhuzamaival áll összeköttetésben. 70 A túlhevítő tetszőleges szerkezetű lehet. A rajzolt foganatosítási példánál a túlhevítő hasonlóan van kiképezve, mint az elgőzölögtető. Ehhez képest két hengeres (n) gyűjtőedényből és ezeket ősz- 75 szekötő, lényegileg egyenes (o) csövekből áll. Egy-egy (n) gyűjtő van a kazán mindkét homlokoldalán elrendezve és pedig úgy, hogy tengelyeik, melyek a rajzolt, foganatosítási példánál a függélyes- 80 hez képest kis hajlással bírjak, a felső és alsó kazán tengelyeit merőlegesen keresztezik és az (1) füstgázhuzam (p) homlckfalain, tehát a füstgázáramon kívül foglalnak helyet. A gyűjtők oldalt és magis- 85 sági irányban is egymáshoz képest kis mértékben eltoltan vannak elrendezve cs (v) válaszfalakkal néhány (w) kamrára vannak felosztva, úgyhogy az (o) csövek, melyek a két edény kamráit egymással 90 összekötik, lejtős, de eigymással párhuzamos helyzetet kapnak és a gőz egymásután valamennyi kamrán keresztüláram lik. Különösen fontos a csöveknek a gylj- 95 tőkbe való bevezetésének módja. Ha a szokásos bevezetési módot választanok, mely szerint a csövek többé-kevésbé erős görbületekkel vezettetnek be a hengeres edényekbe, akkor az egyik gyűjtő leg íoo mélyebb betorkolási helyein vízzsákok, a másik gyűjtő legmagasabb betorkolási helyein pedig légzsákok képződnek, és pedig az edényeknek a függélyeshez képest hajlással való elhelyezése miatt. Ez 105 okból az (o) csövek ezeken a helyeken egyenesek, azaz mindennemű hajlítás nélkül vannak a gyűjtő edényekbe bevezetve (6. ábra). A baloldali kamrákból tehát a víz, az (o) összekötő csöveken ke- 110 resztül, akadálytalanul lefolyhatik a jobboldali kamrákhoz és a levegő szabadon felfelé szállhat. A két közeg le nem folyó mennyiségeit azáltal eresztjük le, ho&y az (n) gyűjtő edényekben lévő (v) válasz- 115 falakat lyukakkal látjuk el. A gyűjtők olyan átmérővel bírnak, hogy a szokásos búvólyukfedelek levétele és a könnyen