81695. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves hajógőzkazán
4 — kivehetően elrendezett (v) válaszfalak eltávolítása után, azokba behatolni lehessen. A nedves gőz a baloldali (n) gyi jtö 5 felső (w) kamrájába egy (q) csődarabon át jut be és a kamrákon, mind'- ét oldalon, váltakozva egymásután, a füstgázokkal ellenáramban hatol keresztül. A túlhevített gőzt, a baloldali (n) gyűjtő 10 legalsó (w) kamrájából, egy (r) csodarabon át vesszük el. Az (f) és (1) huzamok, a közös kéménybe való betorkolási helyük előtt, (Ö) és (t) csappantyúkkal vannak ellátva, 15 melyekkel a léghuzam, ill. a túlhevítés szabályozható. Ha elzárjuk a jobboldali (t) csappantyút és az (x) csatorna (y) csappantyúját, akkor a túlhevítő teljesen kikapcsolódik és a kazán túlhevítőoldalá-20 nak füstgázai a másik kazánoldalon keresztül jutnak a kéménybe. Ha ellenben a baloldali (s) csappantyút zárjuk el és a (t) csappantyút kinyitjuk, akkor a baloldali külső csőnyaláb kapcsolódik ki a 25 baloldali tűzhely füstgázai a középső csőnyalábokba jutnak be és a jobból daH tűzhely füstgázaival együttesen a jobboldali kazánrészen és a túlhevítőn haladnak keresztül. 30 Ha másrészt a (t) csappantyút elzárjuk és az (x) csatornában lévő (y) csappantyút kinyitjuk, akkor a túlhevítő szintén teljesen kikapcsolódik, mert a kazán túlhevítőoldalának füstgázai, egészen, vagy 35 legalább is nagyrészben, az (x) csatornán át, közvetlenül a kéménybe áramlanak, miután a túlhevítőoldalnak a két, egymással párhuzamos (h) és (i) huzamban lévő összes elgőzölögtető fűtőfelületét sú-40 rolták, míg a füstgázok másik része a baloldali kazánrész füstgázaival egyesül. Az (n) gyüitő edények azonban teljesen függélyesen állóan, vagy, a függélyes kazánkeresztsíkhoz, ill. ehhez és a fü£-45 gélyes kazánhosszsíkhoz képest, csekély hailással is lehetnek elrendezve. A Títt első esetben lehetséges lesz a csöveket a szokott módon, sugárirányban bevezetni a gyűjtőkbe, anélkül, hogy víz- és lé?j-50 zsákok keletkezésétől kellene tartanunk. Az utóbbi esetben, ezek elkerülésére, a 6. ábrának megfelelő elrendezést kellene választani. A 7. ábra olyan elgőzölögtetőt mut.af , 55 mely két hengeres (a) alsó és egy hengeres (b) felső kazánból áll, mely utóbbi (c) vízcsövek segélyével van az előbbiekkel összekötve. Á baloldali kazánrész egy a tűzhelyről felfelé haladó (d) fl.stgázhuzammal bír, melyhez egy lefele és 60 egy felfelé haladó (e) és (f) huzam csatlakozik, melyeket egy (g) csőfal választ el egymástól. A jobbolda.H kazánrész mindenekelőtt egy a tűzhelyről lefelé haladó (h) füstgázhuzammal bír, mely en- 65 nek a kazánoldalnak összes fűtőfelületét tartalmazza. A (h) huzam, felső végén, egyrészt, (i) beeresztő nyílások útján, melyek alul be is lehetnek fedve, a tisztán elgőzölögtető kazánoldal első (d) huza- 70 mával áll összeköttetésben, másrészt pedig egy lefelé vezető (k) füstgázhuzamba torkol be, mely — eltekintve az elválasztó falaktól — vizet vezető csövektől, teljesen szabad. A (k) üres huzam mögött, 75 egy ez utóbbival kapcsolatban álló, felfelé haladó (1) füstgázhuzamban, egy túlhevítő van ágyazva, mely te,tszőlef a es szerkezetű lehet, a rajzolt foganatosítási példánál azonban az 1. és 2. ábrákon fel- 80 tüntetett túlhevítő Sizerkezetével bír, úgyhogy közelebbi magyarázat ennek megértéséhez felesleges. Egyebekben, a kazán további kiképzésére nézve, a 4. ábrán feltüntetett foganatosítási példára S5 vonatkozólag elmondottak érvényesek, csak a túlhevítő és az elgőzölögtető felső kazánja közt itt nincs gázelvezető csatorna elrendezve. A (t) csappantyú teljesen elzárt állapotában a túlhevítő telje- 00 sen ki van kapcsolva és a füstgázok a tűzhelyről a felfelé haladó (d) és (h) huzamokon mennek keresztül, hogy azután az (i) nyílásokon át egyesüljenek és az (e) és (f) huzamokon keresztül az (m) 95 kéménybe jussanak be. Az (s) csappantyú elzárt állapotában ellenben a füstgázok egy része csak a tisztán elgőzölögtető kazánoldal első (d) huzamában lévő csöveket súrolja és az (i) nyílásokon át 100 a füstgázok másik részével egyesül, mely a túlhevítőoldal (h)' huzamán keresztül áramlik felfelé. A találmány természetesen nincs korlátozva a rajzolt foganatosítási példákra. 105 Nem lényeges pl., hogy az elgőzölögtető felső és alsó kazánjai, valamint a túlhevítő gőzgyüjtő edényei teljesen hengeresen legyenek kiképezve. Ellenkezőleg: bármilyen más alkalmas alakúak is lehet- llü nek ezek. Éppígy lehetne a túlhevítőket, a rajzolt foganatosítási példákkal ellentétben, mindkét kazánoldalon, az elgőzölögtető fűtőfelület mögött is elrendezni. A füsgázhuzamok feltüntetettt kiképzése, 115 ill. a túlhevítőnek a kazánhoz képest való ágyazása, továbbá, mint már említettük, nincs kötve a túlhevítő egy bizonyos
