81695. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves hajógőzkazán

- 2 — mely a túlhevítő csövek által a kazán hosszirányában keresztülszelt füstgázhuzam irányával párhuzamosan halad. A kivehető elválasztó falak célszerűen át 5 vannak lyukasztva, úgyhogy az összegyűlő víz a legalsó kamrába folyhatik le, a levegő pedig a legfelső kamrába szállhat fel. Az álló elrendezés azt az előnyt 10 nyújtja, hogy az összekötő csövek sugárirányban vezethetők be a gyűjtőkbe, anélkül, hogy víz-, vagy légzsákok képződésétől kellene tartani. Annál az elrendezésnél, melynél a 15 gyűjtő edények csekély hajiással bírnak a függélyeshez képest, fontos, hogy az összekötő csövek az egyik gyűjtő legmélyebb betorkolási helyein 6S £L másik gyűjtő legmagasabb betorkolási helyein 20 ne legyenek meggörbítve, hanem egyenesek legyenek, azaz minden görbítés nélkül vezettessenek be a gyűjtő edényekbe. Ezáltal az egyik gyűjtő legmélyebb helyein vízzsákok és a másik gyűjtő leg-25 nagyobb helyein légzsákok keletkezését elkerüljük. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának néhány foganatosítási példája van bemutatva. 30 Az 1. és 2. ábrákon látható foganatosítási példánál, mely ábrák a kazánt a túlhevítővel keresztmetszetben, illetve a túlhevítőt oldalnézetben tüntetik fel, az elgőzölögtető három hengeres (a) alsó 35 kazánból és egy hengeres (b) felső kazánból áll, mely utóbbi az előbbiekkel nyalábokba csoportosított c) vízcsövek segélyével van összekötve. A csőnyalábokban, szorosan egymásmellé fektetett 40 csövekből álló válaszfalak segélyével füstgázhuzamoki vannak kiképezve, és pedig a középső csőnyalábban, minden egyes tűzhely számára, egy felfelé vezető (d) huzam. Ezek a (d) huzamok azonban 45 nincsenek, a szokásos módon, válaszfallal egymástól elválasztva, hanem akadálytalan kapcsolatban állanak egymással. A (d) huzamokhoz, az oldalt lévő csőnyalábokban, egy-egy lefelé menő (e) 50 huzam és egy-egy felfelé haladó (f) huzam csatlakozik. Az (f) huzamok, a közös (g) kéménybe való betorkolási helyük előtt, (h) huzamszabályozó csappantyúkkal vannak ellátva. A jobboldali 55 csőnyaláb (f) huzama a túlhevítőt foglalja magában. Ez hasonló kiképzést mutat, mint az elgőzölögtető, azaz: hengeres (i) gyűjtő edényekből és ezeket öszszekötő (k) csövekből áll. Az (i) gyűjtők a kazán homlokoldalain vannak elren- 60 dezve, és pedig úgy, hogy tengelyeik, melyek a rajzolt példában a vízszinteshez képest kis hajiással bírnak, a felső és alsó kazánok tengelyeit merőlegesen keresztezik és az (f) füstgázhuzam (1) 65 homlokfalain (2. ábra), tehát a füstgázáramon kívül, foglalnak helyet. Az egyik homlokoldalon lévő (i) gyűjtők továbbá a másik homlokoldalon lévőkhöz képest magassági irányban kis mérték- 70 ben eltoltan vannak elrendezve, úgyhogy a (k) csövek, melyek az (i) edényekkel úgy vannak összekötve, hogy a gőz egymásután valamennyi gyűjtőn keresztüláramlani kénytelen, lejtős helyzetet kap- 75 nak. A (k) csövek teljesen egyenesek és csak a gyűjtő edényekben való betorkolási helyeiken vannak rövid görbületekkel ellátva. A nedves gőz a felső (i) gyűjtőbe1

egy 80 (m) csődarabon keresztül jut be és a füstgázokkal ellenáramban folyik a túlhevítőn keresztül. A túlhevített gőzt a legalsó (i) gyűjtőből egy (n) csődarabon át vesszük el. A (k) csövek lejtős ihely- 85 zete és a gyűjtőkkel való, leírt kapcsolata folytán a víz és az esetleges tisztátlanságok a legalsó edénybe folyhatnak le, ahol alkalmas berendezésben elkülöníthetők, míg a levegő felfelé távozhaük. A 90 két közeg le nem folyó mennyiségei a gyűjtő edények alkalmas helyein leereszthetők. A (h) csappantyúk rajzolt helyzetében a jobboldali tűzhely füstgázai a (d) hu- 95 zamon át felfelé áramlanak, a jobboldali, lefelé vezető (e) huzamon mennek keresztül és azután a túlhevítőt tartalmazó (f) huzamba jutnak, hogy ezen, felszálló áramban, keresztülmenjenek és a 100 gőzt túlhevítsék. A túlhevités mértéke a (h) csappantyúkkal szabályozható. Ha a jobboldali kazánrész csappantyúja teljesen zárva van, akkor a túlhevítő ki van kapcsolva és a jobboldali tűzhely füst- 105 gázai a (d) huzamon keresztül a baloldali kazánrészbe áramlanak, hogy ezen kazánrész füstgázaival egyesüljenek. Ha ellenben a baloldali (h) csappantyút zárjuk el, akkor a baloldali tűzhely füstgázai a no (d) huzamon keresztül a jobboldali kazánrészhez áramlanak, hogy ennek a kazánoldalnak füstgázaival együtt haladjanak át a túlhevítőn. Ebben az esetben fokozott túlhevítést kapunk, mely pl. lassú 115 járáshoz célszerű és a rajzolt foganatosítási példában különösen hatásos, mert a baloldali tűzhely füstgázai, a hozzátar-