81582. lajstromszámú szabadalom • Irányzék-elrendezés lőfegyverek számára

A 11. ábra oly foganatosítási alakot szemléltet, melynél ezek a nehézségek azáltal vannak kiküszöbölve, hogy (24) orral ellátott sekundár (23) görbületi tárcsát rendezünk 5 el. Ezen orr közvetítésével a (23) szegmens a (25) csap körül leng, mihelyt az (1) keretet lefelé forgatjuk. A távolságmérő-keret utánakövetkező visszaforgatása által a (23) görbületi szegmens felső fogfelülete megemeli a 10 nézőke-szánt, még pedig akkora darabbal, amekkorával a (16) szegmens felemelné, ami azonban a görbe felülete folytán nem lehetséges. A 12. ábra ennek az elrendezésnek további 15 változatát szemlélteti. A (26) görbületi rész az (1) kerettel szilárdan van összekötve és az irányzékszegmens alsó része (27) szán alakjával bír, mely szán a (21) görbületi rész behatása alatt egy a szánhoz erősített (28) 20 csapon eltolatik, ha a (26) görbületi tárcsa a (26) nézőke-kivágást a (27) szánra lehozta. A 13. ábra szerinti foganatosítási alaknál a nézőke-szán maga lefelé nyúló (29) karral vagy kengyellel van ellátva, mely akkor, ami-25 kor az (1) távolságmérő-keret a (30) csap körül leng, helytálló (31) görbületi felület mentén vezettetik és ezáltal oly magasságra emeltetik, mely az (1) távolságmérő-keret szögállásának felel meg. 30 A 14. ábra szerinti foganatosítási alaknál normális alakú nézőke-szán talál alkalmazást, melyet korábban alkalmaznak, mint a helytálló, felső diopterrel együttműködő második beállítható dioptert. Ha a tárgyat a távolság-35 mérő-keretének forgatásával beigazítottuk, a (19) szánt lefelé toljuk, míg a helytálló (18) görbületi szegmenssel érintkezésbe nem jut. Ekkor a nézőke helyes helyzetben van, melyet a függélyes helyzetbe való visszaforgatáskor 40 megtart. A (18) görbületi szegmens laposabb része, mint a rajz mutatja, bevágásokkal van ellátva, melyek arra szolgálnak, hogy meggátolják a szánt a távolságmérő-keret változtatásában a görbületi szegmensbe való üt-45 közésekor. Hasonló elrendezés természetesen a többi foganatosítási alakkal kapcsolatban is alkalmazható, ahol görbületi szegmensek szolgálnak a nézőke-szán eltolására. A 15. ábra oly foganatosítási alakot szem-50 léltet, melynél az (1) távolságmérő-keret kezdetben a (32) középpont körül leng, mindaddig, míg a keret a helytálló (24) görbületi szegmens (33) csapjába nem ütközik, amikor is a keret a (35) csap körül leng, mely utóbbi 55 úgy van elrendezve a görbületi szegmenshez képest, hogy a keret folytatólagos elforgásánál ez a szegmens a (19) nézőke-szánt azon görbülettel összhangzásba fogja továbbmozgatni, mely az illető becélzott távolságnak megfelel. 60 Az ismertetett foganatosítási alakoknál a távolságmérő-keretek vagy karok eszközökkel voltak ellátva a dioptercsúcsok közötti nyílásnak a becélzandó tárgy nagyságának megfelelő beállítására. 65 Azonban el is tekinthetünk a bizonyos távolságra való előzetes beállítástól. A 16. ábrában oly távolságmérő-keret van szemléltetve, mely helytálló (36, 37) dioptercsúcsok sorozatával van ellátva, mely csúcsok 70 egymástól oly távolságban vannak elhelyezve, hogy a tárgymagassági skálának felelnek meg. Célzásnál ezen esetben csak arról kell gondoskodnunk, hogy a beigazítandó tárgy két diaptercsúcs közé kerüljön, melyeknek 75 távolsága az illető tárgy magasságának felel meg. A 17. ábra oly (1) távolságmérő-keretet szemléltet, mely hasonlóképpen van berendezve, csakhogy itt a diaptercsúcsok átlátszó 80 felületen (üvegen) elrendezett (38, 39) vonalakkal vannak helyettesítve. Ezen esetben célszerű lehet (vonalkázva szemléltetett) (40) csúcsok elrendezése, melyek bizonyos vonalaknak a többi közül való kiemelésére szol- 85 gálnak. A beállítható dioptercsúcsokat esetleg dioptervonalakkal ellátott üvegsínekkel is helyettesíthetjük. A 18. ábra oly foganatosítási alakot szem- 90 léltet, melynél az irányzék görbületi szegmensét (41) rugó alkotja, mely szabad végével a (42) vezetékben csúszik, míg a másik vége az (1) távolságmérő-kerettel helytállóan összekötött (43) tömbbe van beszorítva. A 95 rugó méretei és a vezető részek állása úgy van megállapítva, hogy a rugó oly görbe szerint hajlik meg, mely az irányzék számára kiszámított elevációs görbének felel meg. A nézőke ezen esetben a rugó felső felületébe 100 bevágott horony alakját mutatja. A 19. és 20. ábrák további foganatosítási alakot oldal-, illetve hátulnézetben szemléltetnek. Az egész irányzókészülék itt a cső körül menő, bölcsőalakú kengyel alakjával 105 bír. A lefelényúló, görbe bölcsőkarok alkotják az irányzék görbületi szegmenseit, melyek a lapos (45) léceken gördülnek, amikor az (1) távolságmérő-keretet lengetjük, miáltal a (6) nézőke megfelelően emeltetik. 110 A (19) dioptercsúcs itt a nézőke-szánhoz képest beállítható, annak lehetővé tételére, hogy a céltárgy a nézőkével mindig egyenes vonalban legyen. A (44) bölcsőkarok felső oldalán esetleg 115 (46) beosztást rendezhetünk el azon távolság leolvasására, melyre az irányzék be van ál-