81582. lajstromszámú szabadalom • Irányzék-elrendezés lőfegyverek számára

- 4 -lítva. Nagy elevácíós szög alatt való lövésnél célszerű lehet, hogy az (1) távolságmérő­keretet az irányzék-szegmenshez képest be­állíthatóvá tegyük, úgyhogy az (1) távolság-5 mérő-keretet függélyes vagy közel függélyes helyzetbe állítjuk, mielőtt az irányzék-szeg­menshez erősítjük, ahol is a távolságot a ko­rábban megadott módon találjuk meg. Ezen célból az (1) távolságmérő-keret a 10 (44) kengyelhez képest a rugóval terhelt (47) csap segélyével beállítható, mely a rugó ha­tásával szemben kihúzva a kengyelt kiváltja, azonban ha ismét elengedjük, a részeket is­mét összekapcsolja. Esetleg (49) skálával el-15 látott (48) mérőívet is elrendezünk az ele­vácíós szög leolvasására (a 19. ábrában vonal­kázva). A 21. és 22. ábrákban szemléltetett vázlatok oly elrendezés oldal-, illetve előlnézetét szem-20 léltetik, melynél a (19) nézőkelemezt vivő (28) rész csúszka alakjával bír, mely az (51) bütykös szán (50) emelőjének hatása alatt mozog. A bütykös szán ugyanis az irányzéksaru 25 (52) görbületi hornyában mozog, mely gör­bületi horony ugyanúgy, mint az előbbi eset­ben, a nézőke-szán függélyes irányú beállítá­sát állapítja meg a becélzott tárgyhoz viszo­nyítva. 30 Ezen elrendezés által azt az előnyt érjük el, hogy a szemet a nézőkéhez képest mindig kifogástalan elsütési helyzetben tarthatjuk. Az (50) emelő és az (1) keret közötti szög állandó vagy pedig beállítható is lehet, amint 35 ez a 19. és 20. ábrák nyomán ismertetve van. A 23. ábra szerinti vázlatos oldalnézet oly elrendezést tüntet fel, melynél az (1) távol­ságmérő-keret elforgatását a fegyver közön­séges billentyűje előtt vagy mögött elhelye-40 zett (53) billentyű végzi a csuklós (54, 55) tagok közvetítésével. Világos, hogy az irányzéknak a fentiekben ismertetett módon való emelése helyett a cél­gömböt megfelelően süllyeszthetjük is oly-45 módon, hogy a távolságmérő-keret és ,a cél­gömb között megfelelő összeköttetést létesí­tünk. Az előbb ismertetett foganatosítási alakok­nál a távolságmérő-keretet mindig kézzel £0 mozgattuk és ilymódon hoztuk létre az irány­zék megfelelő beállítását. Azonban ellenkező módon is eljárhatunk, amennyiben az irány­zékot kézzel mozgatjuk és annak mozgását a távolságmérő-keretre visszük át. 1 55 Ilyfajta foganatosítási alak van szemlél­tetve a 24. ábrában. A nézőkelemez (56) szá­non van elrendezve, mely a fokozatosan emel­kedő (57) irányzékpofa felső szegélye men­tén vezettetik. Az (1) távolságmérő-keret az 60 (56) szánnal forgathatóan van összekötve, még pedig oly módon, hogy egy a nézőke fe­nekén átmenő, vízszintes tengely körül forog. Az (1) távolságmérő-keret alsó végéhez (58) kar vagy emelő van erősítve, mely az (57) irányzékpofák között elrendezett (59) gör- 65 bületi hornyon vagy görbületi felületen mo­zog (a rajzban csak az egyik (57) pofa van szemléltetve). Ez a görbületi felület úgy van alakítva, hogy a nézőke és a távolságmérő­keret kölcsönös, helyes beállítását létesíti. 70 A találmány nincs korlátozva oly távolság­mérőkre, melyeknek forgó vagy lengő moz­gásuk van. A beállítási mozgás lehet egye­nesvonalú is. A 25. ábra ilyfajta elrendezést szemléltet: 75 A (60) rúd a (66) görbületi tárcsához van erősítve, mely a 2. ábra (4) skálájához ha­sonló skálát hord és arra szolgál, hogy a távolságmérőt a bizonyos (pl. 100 m) távol­ságban elrendezett becélzott tárgy bizonyos 80 magasságára beállítsuk. A (61) szán úgy a (60) rúdon, mint a (62) rúdon csúszik. Ez utóbbi rúdon egy másik, (63) kettős szán eltolható, mely egyúttal egy a fegyverre me­rőleges irányban rögzített (64) rúdon csú- 85 szik. A (62) rúd csuklóspánt segélyével for­gathatóan van felerősítve a (66) görbületi tárcsához. Ennek a görbületi tárcsának alsó szegélye a fegyver bailistikai görbéje sze­rint van alakítva és harántirányú (67) él fö- 90 lött csúszik, mely egy a fegyveren rögzített részen van elrendezve. A (66) tárcsa felső vízszintes (68) éle hosszában (mely él távol­sági skálával van ellátva) (69) szán csúszik, mely egyúttal a függélyes (64) rúdon eltol- 95 ható. A (63) és (69) szánok oldalt kiálló (70) és (71) dioptercsúcsokat hordanak és a rajzban fel nem tüntetett irányzék-görbü­leti lemezt szintén ez a szán hordja. Az el­rendezés úgy működik, hogy a görbületi tár- 100 csát oda- és visszavezetjük, míg a beirány­zott tárcsa éppen a (70) és (71) dioptercsú­csok közé illik. Ebben a pillanatban a (69) szánon elrendezett nézőke helyes helyzetben van a szóban forgó távolságban való tüzelés 105 számára. Ez a távolság a (66) lemez távol­sági skáláján leolvasható. A görbületet a fegyver tengelyéhez képest transversális irányban is elrendezhetjük. Ebben az esetben azonban a (70, 71) diop- 110 tercsúcsokat a 25. ábra szerinti helyzetekhez képest merőlegesen kell elrendezni. A jelen találmány szerinti távolságmérők távcsőirányzékokkal kapcsolatban is alkal­mazhatók, amennyiben pl. a távolságmérő- 115 keret vagy kar mozgását oly módon visszük át az irányzéktávcsőre, hogy vagy az egész távcsövet vagy annak tengelyét forgatjuk. Vagy pedig a távolságmérő-keret mozgását az irányzéktávcső szálkeresztjének merőle- 120 ges mozgásává alakíthatjuk át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom