81461. lajstromszámú szabadalom • Vícsöves tűzszekrényú lokomotívakzán újrendszarű tűzszekrénycsőfalakkal
Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81461. SZAM. — V/e/2. OSZTÁLY. Vízcsöves tűzszekrényű lokomotívkazán újrendszerű tűzszekrénycsőfallal. Rezsny Kálmán oki. gépészmérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1917. évi november hó 6-ika. A vízcsöves tűzszekrényű lokomotívkazánok legtöbbjénél az (a) hosszkazán (lásd 1. és 2. ábrát) (b) cső falából ágazik ki a (c) gőzgyűjtő és a tűzszekrényt 5 alul határoló (d) csőkeret az (e) cirkulációs csövek segélyével függ össze a hosszkazánnal. A (c) gőzgyűjtő és a (d) csőkeret között jól ismert módon az (f) vízcsövek nyernek elhelyezést; ezen-IQ kívül a (b) csőfalban a gőzgyűjtő és a vízcsövek határolta területen belül (2. ábra) a (g) tűzcsőveket helyezzük el. A tüzelőtér még elől a (h), a többi részen pedig a rajzon fel nem tüntetett tűzálló 15 falazattal van zárt térré kiképezve. Az egész kazán rendszerint elől a füstszekrénynél van a lokomatív keretéhez erősítve, hátrafelé pedig valamely csúszóalátámasztás, pl. a (j) láb és a keretre 20 erősített (k) ágyazat segélyével a hőfokváltozásoknak megfelelően elcsúszhat. A most ismertetett elrendezés szerint készített kazánoknak azonban igen nagy hibáik vannak, mi miatt azok gyorsan 25 tönkre mennek. Legelső hibája a kazánnak, hogy a gőzgyűjtő hátsó fedelére ható gőznyomás tekintélyes értéket képviselő (P) erővel igyekszik a gőzgyűjtőt a csőfalból kihúzni, ami a csőfal állandó :í0 deformálódását okozza és a csőfal hajlatai e miatt különösen az (m) helyen gyakran megrepedeznek. Az említett (P) erő hatása következtében a csőfal kihorpad és ezért ilyen kazánoknál különösen í.S5 a felső tűzcsövek, melyek a csőfalat fent merevítik, gyakran meglazulnak és tömetlenekké válnak. A vázolt elrendezésnek másik hátránya, hogy a csőfalnak a 2. ábra szerinti fer-4© dén bevonalkázott síkfelületű része csak igen körülményesen merevíthető ki és ezeknek tökéletes és tartós megoldása mindezideig nem sikerült. További hátrány, hogy elegendő számú tűzcsövek elhelyezhetése céljából a cső- 4£ falnak alsó pereménél csak kissugarú átmenetet lehet kiképezni. A tűztől közvetlenül érintett csőfal, valamint a tűzcsövek, mivel ezek az üzemben el nem kerülhetők, a hőt rosszul vezető lerakodá- 50 sok ellepik, nagy hőmérsékletűek, méreteiket tehát erősen változtatják, viszont a hosszkazán jóval kisebb és közel egyenletes hőmérsékletű. A csőfalat átmérőirányban számított szabad kiterjeszkedő- 55 sében a jóval kisebb hőmérsékletű hosszkazán gátolja, a tűzcsöveknek a hőmérsékletváltozásokból eredő hosszirányú dilatációja pedig állandóan deformálja. Ezeknek következménye, hogy a kissu- «o garral kiképezett perem melletti átmeneti helyeken a csőfalban csakhamar repedések keletkeznek, melyek miatt gyakran annak időelőtti megújítása válik szükségessé. 05 A hosszkazán a már említett okból hátrafelé elcsúszni igyekszik, azonban a (d) csőkeret a (j) és (k) alátámasztásánál a súrlódás miatt csak tökéletlenül vagy egyáltalán nem tud hátrafelé el- 70 mozdulni. Miveil azonban a gőzgyűjtő a vízcsövek közvetítésével a csőkerettel összefügg, ez utóbbinak mozgásakadálya átvitetik a gőzgyűjtőre is, minek ismét a csőfal deformálódása, jelen esetben 7§ behorpadása a következménye. A gőzgyűjtőből, vízcsövekből és az alul levő csőkeretből álló tűzszekrény vertikális mérete jóval nagyobb, mint a hosszkazán átmérője, Természetes tehát, 80
