81461. lajstromszámú szabadalom • Vícsöves tűzszekrényú lokomotívakzán újrendszarű tűzszekrénycsőfalakkal

— 2 — hogy függélyes irányban a tűzszekrény méretváltozása is sokkal nagyobb, mint a hosszkazánnak átmérő irányú méretnö­vekedése. Mivel pedig a hosszkazán sz^r-5 kezeti okokból közel a tűzszekrény előtt közbenső kazán tartó segélyével rendsze­rint a kerethez van erősítve és a cső­keret ezenkívül természetesen külön is alá van támasztva, a tűzszekrény felső 10 részében lévő gőzgyűjtő a vízcsövek hőokozta kiterjedése következtében meg­emelkedni kényszerül, de mert az előli része a hosszkazánhoz és pedig rendsze­rint a csőfalhoz van erősítve, e helyen a 15 megemelkedést a hosszkazán gátolja. A keletkező erőhatások következtében a csőfal ismét deformálódni kényszerül, melyet onnan is beláthatni, hogy idővel a hosszkazán és gőzgyűjtő középvonalai-20 nak párhuzamossága kimutathatóan megváltozik. De a legtöbb bajt e kazánoknál az okozza, hogy a csőfal előtti (n) térben alig van vízkeringés, holott e teret hátul-25 ról a legerősebb tűz éri, alul pedig az izzásig felmelegített (h) falazat hevíti és a tűzszekrénycsőfalhoz a tűzcsövek által teljesen kitöltött téren át nem foly­hat hozzá annyi friss víz, amennyi az 30 erős elgőzölgésnek pótlására és a csőfal­nak hűtésére elegendő lenne. Az (n) tér­ben tehát a meleget kevésbbé jól vezető gőzkeverék van, mely a tűzcsövek szűk hézagai között megrekedvén, a vízután-35 áramlást e helyen megszünteti és a szi­lárd alkatrészek kiválását is elősegíti. Növeli a bajt, hogy ez a holttér igen ne­hezen közelíthető meg a tűzcsövek miatt, úgyhogy a lerakodott iszapnak, kazán-40 kőnek eltávolítása is csak tökéletlenül, vagy sehogysem végezhető. A lerakodá­sok és a hiányos vízkeringés okozta rossz hűtés következtében a csőfal alul csak­hamar átizzik, az anyag elveszíti ellen-45 állóképességét és következésképpen e ka­zánok csőfalainak alsó részében igen gyakoriak az áthatoló, hosszú repedések, melyek a kazán azonnali teljes üzemkép­telenségét eredményezik és legtöbbnyíre 50 a csőfal cserélését teszik szükségessé. Ilyen áthatoló repedések leggyakoribb irányát a 2. ábrán berajzolt eredmény­vonalak jelölik. A felsorolt hátrányok a mellékelt rajz 55 szerinti lokomotívkazán alkalmazásával tökéletesen megszüntethetők. A 3. ábra a találmány szerinti vízcsöves tűzszekrényű kazán egyik foganatosítási alakját hosszmetszetben ábrázolja; a 4., 5., 6. és 7. ábrák egy-egy másik fo- 60 ganatosítási alak szerinti, de azonos meg­gondolás alapján készült kazán részleté­nek hosszmetszetei. Az (a) hosszkazán (b) tűzszekrény­csőfalának középső területe síkfelület, 65 széle azonban legalább is alul, de cél­szerűen köröskörül nagy sugár szerinti, előnyösen negyedkör keresztmetszetű gyűrűvel van határolva (3. ábra); a ne­gyedkörök (e) középpontjainak mértani 70 vonalán, mint körvonalon vannak elhe­lyezve az egyúttal merevítésre is szolgáló szélső tűzcsövek, illetve ahol a tűzcsövek célszerűen már nem helyezhetők el (pl. a 3., 4. és 5. ábra szerinti foganatosítási 75 alakoknál a hosszkazán felső részében a gőzgyűjtőtől jobbra és balra), ott ezek helyett horgonycsavarokkal merevíthet­jük a csőfalat az említett mértani vonal mentén és azon belül. Ilymódon a tűz- 80 szekrénycsőfal síkfelületének merevíté­sére a tűzcsöveken és horgonycsavarokon kívül más szerkezeti részre szükség nin­csen. A csőfalnak nagysugarú legömbölyí- 85 tése miatt nagyszámú tűzcsövet kellene elhagynunk; ennek elkerülése végett a csőfal síkfelületű része az eredeti mé­retű marad és nagysugarú legömbölyítés alkalmazhatása céljából a hosszkazán át- 90 mérőjét a csőfal felé megfelelően bővít­jük. Ilymódon a hosszkazánöv és a cső­fal a kazán hátsó alsó részében igen elő­nyösen mély vízzsákot képeznek, mely elrendezéssel elérhető, hogy a tűzszek- 95 rényt elülről határoló (c) tűzállófalazat felett a csőfal még erősebben ferde, te­hát ott az iszap és kazánkő le nem ra­kodhat. A lerakodásra alkalmas legmé­lyebb (d) hely pedig a tűztértől messze 10® kiesik, itt a csőfal még lerakodások ese­tén sem izzik át, sőt a nagysugarú cső­fallegömbölyítés következtében a tűzcsö­vektől kétoldalt és a tűzcsövek alatt tá­gas víztér keletkezik, úgyhogy tökéletes 105 vízkeringést érünk el, melynek eredmé­nye, hogy az elgőzölgésnek megfelelően bőven hozzáfolyhat a hűtővíz a csőfal felé. Az összegyűlt, lerakodott iszap ké­nyelmesen eltávolítható a jól megközelít- 110 hető (e) tisztító nyíláson át. E nagysu­garú legömbölyítés további előnye, hogy a csőfal hőokozta méretváltozása önként értetődőiéig akadály nélkül végbemehet és a tűzcsövek hosszirányú dilatációja a 115 csőfalra káros befolyást nem gyakorol­hat, mert a csőfal hőokozta terjeszkedé­sei és a tűzcsövek dilatációjából eredő

Next

/
Oldalképek
Tartalom