81404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénsavas italoknak folytonos előállítására erjesztés útján
Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81404. SZÁM. — X/b. SZÁM. Eljárás szénsavas italoknak folytonos előállítására erjesztés útján. Deutsche Sektkellerei G. m. b. H. Stuttgart cég Stuttgartban. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó 14-ike. Németországi elsőbbsége: 1919. évi január hó 6-ika. Pezsgőbor előállítását egy idő óta a szokásos palackerjesztés helyett, mely mellett a palackban végbemenő folyamat ellenőrzése nem volt lehetséges, több egymásután kap-5 csolt edény segélyével folytonos eljárásban is foganatosítani tudják, mely edények a szükséges segédeszközökkel, mint hűtő- és melegítőberendezéssel, manométerekkel, hőmérőkkel, próbacsapokkal stb. fel vannak szerelve, ,10 hogy azokon az ellenőrzés és szabályozás elvégezhető legyen. Az legyes edényekbe bizonyos időközökben sorjában friss élesztőt és csendes bort adagolnak, mimellett az az előny áll elő, hogy minden edényben az élesztő álla-15 potának az erjedés folyamata alatt fellépő változásai gyakorlatilag elegendő módon kiegyenlítődhetnek. Ügy találtuk már most, hogy a magában véve ismeretes, kötött élesztővel való erjesz-20 tés alkalmazása által ezen folytonos erjesztő eljárásnál jelentékeny, előre nem látható műszaki hatásokat érhetünk el. Beható kísérletek mutatták, hogy az erjesztés ekkor sokkal gyorsabban folyik le, hogy egyenletesebben 25 és biztosabban megy végbe és hogy a hordozókhoz kötött élesztő kihasználása sokkal jobb, mert az rendkívül sokáig erjesztősképes marad és infekciók nem férhetnek hozzá. Míg a szabad élesztő csakhamar az erjesztő-30 edény fenekére ülepszik, miáltal nagy része elvonódik az erjesztési folyamattól, addig a kötött élesztő, különösen ha igen voluminózus és laza anyagra van lecsapva és likacsos töltések alakjába van hozva, melyekkel az er-35 jesztőedény meg van töltve, az erjesztés egész folyamata alatt a gyors erjedésre rendkívül kedvező elosztásban marad. További előny az, hogy a készülékek tisztítása a minimumra korlátozható, mert a sza-40 bad élesztőnek az azzal való dolgozásnál elkerülhetetlen leüllepedése a fenékre és az alsó csőtorkolatoknak ezáltal létrehozott eldugulása, valamint a szűrőnek az élesztőrészeknek szénsaváram által előidézett felfelé sodrása következtében előálló eldugulása elmarad. 45 Jelen eljárás előnyei többek között abból is kitűnnek, hogy midőn egy pezsgő alapanyag 800 literjét különben teljesen azonos feltételek mellett egyszer szabad élesztővel, másszor pedig kötött élesztővel dolgoztuk fel, ahhoz 50 az első esetben 21 nap, a második esetben ellenben csak 7 nap volt szükséges. Az eljárás foganatosításánál például a következőkép járunk el: Az erjesztőedények megtöltésére szolgáló 55 hordozóanyagot (fűrés^port, kovaföldet, kokszot stb.) az erjesztendő folyadékkal és tiszta élesztőkultúrával keverjük, aztán az élesztőt alkalmas feltételek mellett 20—25°-on erőteljes fejlődésnek indítjuk. Néhány nap múlva, mikor már elegendő élesztőmennyiség fejlődött a hordozón, ezt kisajtoljuk és az egyes erjesztőedényekbe töltjük. Ezután a bevezetésben ismertetett eljáráshoz alkalmazott módon dolgozunk. Régen javasolták már habzó italoknak kötött élesztővel való erjesztés útján való előállítását. Itt azonban nem volt szó tartós üzemben való folytonos erjesztésről, hanem szakaszos munkáról, melynél minden szakaszban meg kellett újítani az élesztőt és az egész készülékrendszert újra beállítani. Az itt kapott pezsgőbor a munkaszakasz közepén és végén különböző tulajdonságú volt, míg jelen eljárással állandóan egyenletes terméket 70 érünk el. Tényleg a régi javaslatok a pezsgőbor stb. előállítására a technikát nem vitték lényegesen előre; az egyetlen előny, amit ezzel el lehetett érni, az volt, hogy az erjedésgerjesztőt zacskóba vagy más effélébe zár- 80 60 65 70
