81400. lajstromszámú szabadalom • Keréknélküli jármű
Megjelent 1935. évi április hó 209-én. MAGYAR KIRÁLYI Bl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81400. SZAM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Keréknélküli jármű. Dr. Ing. Steil Edmund mérnök Neubabelsbergbcn és Dr. Michaelis Ludwig vegyész és gyárigazgató Berlin-Wilmersdoríban. A bejelentés napja: 1918. évi február hó 18-ika. Németországi elsőbbsége: 1917. évi január hó 27-ike, A találmány tárgya keréknélküli, talpakon nyugvó járműre vonatkozik. Lényege a továbbítórudazat sajátszerű kiképzésében rejlik, nevezetesen ja jármű továbbí-5 tása két vagy több csuklós négyszög eltolásával történik, melyeknek egyik oldalát a talpak, a szembenfekvő oldalát a jármű kerete alkotja, míg a többi két oldalt a jármű támaszai képezik. 10 A csuklós négyszög eltolása különféle szerkezetű hajtóművel történhetik, és az egyik csuklós négyszög eltolása közben a mindenkor terheletlen csuklós négyszöget alkalmas szerkezettel az előretolás közben 15 különösen magasra lehet felemelni. A találmány szerinti továbbítószerkezet rendkívül egyszerűsége és tartóssága által tűnik ki. A találmány szerinti jármű mindennemű ao talajakadályt könnyen Jegyőz és lápos vagy mocsaras talajon is haladhat, anélkül, hogy besüppedne. A mellékelt rajzban a találmány szerinti jármű egy példaképem megoldási alakja 25 van feltüntetve. Az 1., 2., '3. és 4. ábra a jármű oldalnézetét mutatja a továbbítórudazat különböző helyzeteiben. Az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő hátul-30 nézet. 6. ábra alaprajz. 7., 8., 9. és 10. ábra a továbbítószerkezet négy egymásután következő állását mutatja vázlatosan, mely ábrák az 1—-4. 35 ábrában feltüntetett állásoknak felelnek meg. 11—14. ábra ia továbbítórudazat egyik lábának metszetét mutatja a 7—10 ábráknak megfelelő állásokban. A feltüntetett járműnek, mely motorral hajtandó, azonban vontatható is, például négy (a, a'), (b, b') talpa van, melyek közül az (a, .a'), illetve (b, b') talpak párhuzamos, illetve synchron mozgást végeznek. A négy (a, a', b, b') talpnak négy 45 továbbítórudazat felel meg, melyek kétkét, lábaknak nevezhető (c, ct ), (d, dj), ill. (c\ c\) és (d', d',) testekből állanak, amelyek közül a (c\ és d'J testek a rajzban nem láthatók, mert a (c1 ) és (d1 ) ré- 50 szek azokat elfödik, azonban teljesen úgy vannak kiképezve, mint a (c^ dj részek és mindig ezekkel azonos állásban vannak. A lábak úgy a jármű (e) keretével, mint az (a, b), ill. (a', b') talpakkal is csukló- 55 san vannak összekötve, úgyhogy a 7—10. ábrában vázlatosan rajzolt csuklós négyszögek képződnek, melyek a jármű (e) keretéből egy-egy talpból pl. az (a) talpból és a két hozzátartozó (c, ill. ej lábból ál- 60 lanak. A feltüntetett megoldásnál a rudazat mozgatása céljából az (e) járműkeretre, ennek közepe táján, a kocsi feneke alatt a négyszeresen görbített (f, g, ill. f\ g') for- es gattyútengely (6. ábra) van ágyazva, melynek csapjaira két-két lánckerék van erősítve, melyek közül az egyik az 1—4. ábrában (h)-val van jelezve. Ezen lánckerekek végnélküli lánchajtá- 70 sok működtetésére szolgálnak, melyek a lábakat a forgattyúkkal kapcsolják. Mindegyik lánc az (i, i,) lánckerekek köré van fektetve, melyeknek tengelyei a (t, t,)
