81392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz tisztítására és sterilizálására

— i3 — alakjában, a csontszén pedig csak kb. 8— 12% szenet, melyre vonatkozólag felte­szik, hogy az hydrogénhez van kötve. Ezeknek a finom poralakú úgynevezett 5 színtelenítő szeneknek leginkább elterjedt fajtái, melyek a kereskedelmi forgalom­ban előfordulnak, norit, eponit stb. nevet viselnek és növényi eredetűek. Több évi kísérletek után bejelentő arra i0 az eddig ismeretlen felismerésre jutott, hogy ezek a most említett, finom por­alakú, úgynevezett színtelen szenek bizo­nyos sterilizáló hatást képesek kifejteni. Azt tudták már, hogy ezeknek az úgy-15 nevezett színtelenítő szeneknek tisztító és színtelenítő hatásuk van. Azt azonban be­jelentő ismerte fel legelőször, hogy ezek a szenek az említett sterilizáló hatást is képesek kifejteni. 20 További munkálatokkal továbbá sike­rült bejelentőnek megállapítani azt, hogy az úgynevezett színtelenítő szénnek ez a sterilizáló hatása még fokozható, ha ezt a szenet vagy savakkal kezeljük és azután 25 vízzel kimossuk vagy alkalmas hőfokokra felhevítjük vagy pedig légbevezetése nél­kül lehűtjük, vagy ha az úgynevezett szín­telenítő szenet kombinált behatásnak tesz­szük ki, mely az említett, savval való 30 kezeléséből, vízzel való kimosásból és ezt követő, alkalmas hőfokokra való felheví­tésből, illetőleg légbevezetés elkerülése mellett történő izzításból áll. Ha az úgynevezett színtelenítő szenet olyan vegyszerekkel kezeljük, melyek az abban jelenlevő tisztátlanságokat eltávo­lítani alkalmasak, tehát pl. maró-szódá­val, vagy melyek a szenet likacsossá tenni képesek, akkor az úgynevezett színtelenítő 40 szén említett tisztító és sterilizáló hatá­sának nagyobbodását érjük el. Még jobban növelhetjük az úgynevezett színtelenítő szén ezen tisztító- és sterili­záló tulajdonságát akkor, ha a légelzárás 45 mellett izzított úgynevezett színtelenítő szenet, szintén a levegő hozzájutásának elkerülése mellett, lehűlni hagyjuk. A leírt (savval és izzítással való) keze­lés folytán közömbös úgynevezett szín-50 telenítő szenet kapunk, mely maga is steril. További jellemző momentuma a jelen eljárásnak az, hogy általában víznek, kü­lönösen pedig ivóvíznek stb. tisztítására s>5 és sterilizálására olyan állati, növényi vagy ásványi eredetű úgynevezett szín­telenítő szenet használunk, mely közöm­bösen reagál és maga is sterillé van téve. Az úgynevezett színtelenítő szénnek fent említett, savval való kezelésével azt 60 célozzuk, hogy annak természetes alkáli­kus reakcióját megszüntessük és hogjf az úgynevezett színtelenítő szénben foglalt oldható alkatrészeket eltávolítsuk. Az eljárás foganatosítására bárminő 65 alkalmas sav, pl. megfelelő töménységű sósav használható. A használt savkoncentráció erőssége az úgynevezett színtelenítő szénben (mely a jelen találmány szerint növényi, állati 70 vagy ásványi eredetű lehet) foglalt tisz­tátlanságok minőségétől és természeté­től függ. Általában olyan sósavnak alkalmazása­kor, mely kénsavtól és arzénikumtól 75 gyakorlati értelemben mentes, annak az eltávolítandó tisztátlanságoknak megfe­lelően kb. 1—10% os vizes oldata bizo­nyult célszerűnek. Az ú. n. színtelenítő szén sterilizálása, 8 0 mint már említettük, bármely, a célnak megfelelő módon és bárminő alkalmas szerrel történhetik, pl. az ú. n. színtele­nítő szénnek alkalmas hőfokokra való felmelegítésével vagy izzításával. 85 így pl. már megfelelően alacsony hő­fokokon pl. 100—200° C-on is lehet a steri­lizálást végezni, ha a sterilizálandó ú. n. színtelenítő szenet megfelelő hosszú ideig tesszük ki eizen hőfok behatásának. 90 Nagy hőfokok alkalmazásával, melyek pl. 1000° C hőfokig terjednek és azon fe­lül is növelhetők, a sterilizálás időtarta­mának megrövidülését és a használt hő­fok okozta abszolút biztosságot érjük el 95 abban a tekintetben, hogy az előállított termék tényleg steril; azonkívül még az úgynevezett színtelenítő szén tisztító és sterilizáló kapacitása is fokozódik. Az úgynevezett színtelenítő szén steri- 100 lizálása oly módon is végezhető, hogy ezt a szenet gőz, vagy túlhevített gőz közvetlen vagy közvetett behatásának tesszük ki. Gyakorlatilag úgy alakulhat az eljá- 105 rás, hogy 1000 súlyrész vízbe, a víz tisz­tátlanságának foka szerint, kb. 0.1—5 súlyrész úgynevezett színtelenítő szenet teszünk, azonban ez a súlyarány a min­denkori viszonyoknak megfelelően na- 110 gyobbítható vagy kisebbíthető is. Hogy a tisztított és sterilizált vizet az úgynevezett színtelenítő széntől meg­szabadítsuk, lehet a vizet vagy valamely szűrősajtón keresztülnyomni, mikor is 115 azután az úgynevezett színtelenítő szén

Next

/
Oldalképek
Tartalom