81392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz tisztítására és sterilizálására

olyan eljárás képezi, amellyel a nagy üzemben is gazdaságos módon lehet általában a víznek, tehát különösen az ivóvíznek, a tisztítással együtt, sterilizálását B is végezni, mimellett az eljárás jellemző momentumainak egyike az, hogy tökéletesen hatásos, illetőleg csaknem teljes sterilizálás érhető itt el a víz minden felfőzése vagy felmelegítése nélkül. 10 Ezzel az eljárással azt a jelentékeny műszaki előnyt érjük el, hogy a víz, a sterilizálás dacára, nem veszti el természetes ízét, ellentétben a felmelegítő művelettel, melynek a víz természetes ízének 15 veszendőbe menése a következménye. A tisztítás és az ezzel egyidejű sterilizálás célját itt azáltal érjük el, hogy finom poralakú, állati, növényi vagy ásványi eredetű úgynevezett színtelenítő sze'20 net, aminő a kereskedelmi forgalomban előfordul, használunk tisztító és egyszersmind sterilizáló szer gyanánt. Színtelenítő szén alatt, a jelen eljárás értelmében, olyan szeneket értünk, melyek a5

nem közönséges faszenek és nem is csontszenek, hanem olyan termékek, melyek sok amorf-szenet és csak kevés, vízben és savban oldható alkatrészt tartalmaznak és melyek, a súlyegységre számítva, jóval üO nagyobb színtelenítő kéoességgel rendelkeznek, mint a csontszén, tehát mint a közönséges faszén is, mely utóbbi tudvalevőleg csaknem minden színtelenítő képesség híján van. 35 Az úgynevezett színtelenítő szén előállítása különböző ismert eljárások szerint történhetik, így pl. azáltal, hogy növényi eredetű vagy egyéb szerves testeket, mint fahulladékokat, fűrészport stb. vagy már 40 elszenesített, vagy részben elszenesített, növényi eredetű vagy egyéb szerves anyagokat karbonizálás, illetőleg azoknak technikailag tiszta szénné való átalakítása közben, felmelegítéssel, zárt retortákban. 45 forró vagy felmelegített gázokkal való kezelésnek vetünk alá. Ilyen, erre a célra alkalmas gázok pl. az ammóniák, a szénsav, a szénoxid, a túlhevített gőz, a klór stb. 50 A meleg és a használt gázok együttes behatása alatt már most a növényi eredetű vagy egyéb szerves testek vagy a már részben szénné átalakított növényi eredetű,, vagy más szerves anyagok, vegyi 55 vagy fizikai behatással, úgynevezett színtelenítő szénné alakíttatnak át. Az úgynevezett színtelenítő szén előállítására különféle vegyszerek, mint pl. cinkklorid, tömény-kénsav, sósav, marószóda, mész stb. is használható és pedig oo külön-külön, vagy egymással alkalmas vegyületben. Ezekkel a most említett vegyszerekkel az eljárás normális vagy nagy hőfokon végezhető. 65 A vegyszereknek ezen, most ismertetett behatása után azonkívül még, a mindenkori célnak megfelelően, az úgynevezett színtelenítő szénné átalakítandó anyagokat vagy zárt retortákban, alkalmas hő- 70 fokon hevíthetjük, vagy ezen felhevítés közben egyidejűleg még forró vagy felhevített gázok behatásának is alávethetjük. A használt vegyszerek vagy az eltávolí- 75 tandó anyagok általában, szükség esetén alkalmas oldószerek segélyével távolíthatók el az előállított masszából. Az úgynevezett színtelenítő szénnek valamelyik most említett módszer vagy vala- 80 mely más eljárás szerint történő előállítására, állati, növényi vagy ásványi eredetű anyagok is hasznlhatók. A nagyértékű, úgynevezett színtelenítő szén túlnyomó részében technikailag 85 tiszta, amorf, lukacsos szén és így — amennyire bejelentő ezen szén vegyi összetételét kikutatta — nem egyetlen szénvegyület, vagy szénvegyületek különfélesége, aminőkből pl. a faszén van össze- 90 téve. A nagyértékű úgynevezett színtelenítő szénben még előfordulnak kis mennyiségű hydrogén és oxigén tisztátlanságoknak tekintendők, melyeknek jelenléte azokra 95 a nehézségekre vezetendő vissza, melyekkel a kiindulási anyagoknak technikailag tiszta, amorf, lyukacsos szénné való abszolút tökéletes átalakítása a nagy üzemben találkozik. 100 A legjobb úgynevezett színtelenítő szenek, melyek a nagy üzemben gyártatnak és a kereskedelmi forgalomban előfordulnak (norit, eponit), 100 súlyrész száraz anyagra számítva kb. 90% vagy ennél is 105 több szenet és kb. 4—6% hamualkatrészt tartalmaznak, mely utóbbiak főleg káliumkarbonátból, kalciumkarbonátból és szilíciumból (homokból) állanak. A kisértékű, úgynevezett színtelenítő 110 szenek egészen 50% -ig terjedő és még ennél is nagyobb hamutartalommal bírnak. Ezzel szemben a közönséges faszén kb. csak 80% szenet tartalmaz a szénnek 115 hydrogénnel és oxigénnel való vegyülete