81356. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyujtókészülék hőmotorokhoz

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81356. SZÁM. — V/d/2. OSZTÁLY. Villamos gyujtókészülék hőmótQrokhoz. K, Prenoszil Géza gépészmérnök ny. Máv. főellenőr Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi május hó 8-ika. Az eddigi szerkezeteknek alapvető hibája, hogy sok csuklós pont és mozgó alkatrész igénybevételével hajtják végre a gyújtást. így nemcsak komplikáltakká 5 válnak, hanem működésükben bizonyos lassudás áll be, mely a nagy fordulatszámú motorok mellett tetemes visszamaradást idéz elő. Mint tudjuk, a gyujtószikra a kompressiótérben képződik s a 10 mai megoldásoknál nem közvetlen a dugattyú révén, hanem hosszas kerülő utakon jő létre. Különösen a mechanikai elrántásal működő szikrahúzós szerkezeteknél a dugattyútól számítva a mecha-15 nikai áttevések egész sorozatán, még pedig legalább 20 illesztési helyen kell az erőátvitelnek történnie, hogy a gyujtódinamóval (magnetó) termelt áramból robbantó szikrát nyerhesünk. Ez áttevé-20 sek nagyobbrészt lengők, melyek a láncolatos működésbe még külön pihenési időket is iktatnak be. A magas feszültségre föltransformált gyujtógyertyás, valamint a solenoid 25 kombinálásával működő szikrahúzós szerkezeteknél a helyzet lényegesen kedvezőbb ugyan, mert csak mintegy felerész: átmeneti hely van és nincsenek lengő alkatrészek, de azért az erőátvitel 30 ezeknél is 12 mechanikai tagon át történik s ha bármily pontos kivitelű is a munka, holt mozgások származnak, nem beszélve az alkatrészek működése alatt történő feszülésekről s az illesztési helye-35 ken beálló kikopásokról. Ha akármily rövid ideig tart is az egyik alkatrészről a másikra való erőátvitel, ennek 12-szerese gyorsan járó motoroknál a dugattyú nagy sebességéhez képest számottevő visszamaradást okoz. Más szóval, ha pél- 40 dául a mótor hengerébe szívott gázkeveréket a legnagyobb kompressió pillanatában, azaz a dugattyú meddő állása mellett akarnók meggyújtani, a gyújtás tényleg később fog létrejönni. E késede- 45 lem annál nagyobb, minél gyorsabban jár a mótor. A dugattyú már elhagyta a meddő pontot, mikor a robbanás bekövetkezik. Igen előnytelen utógyujtás áll be, mely a mótor thermikus hatásfokát r,o nagyon lerontja. Mint ismeretes, az automobilipar fejlődésével kialakult gyorsmótoroknál, amint át kezdtek térni az izzócsöves gyújtásról az elektromosra, azt a saját- 55 ságos észleletet tették, hogy a munkaképesség előgyújtás alkalmazásával, illetve annak egy bizonyos határig való fokozatos nagyobbításával lényegesen emelhető. E jelenséget ahelyett, hogy az 00 okokat a föntebb említett mechanikai visszamaradásokban keresték volna, egy egészen új elmélettel magyarázták s magyarázzák még ma is. E szerint a gyorsfutású motorok köldöksebessége na- ^ gyobb, mint az inflammatió terjedése s azért kell a gázkeveréket a maximális kompressió előtt meggyújtani. Egy motornál például, mely percenként 1500 fordulatot tesz s lökethossza 150 m/m, a 70 köldökrúdnak a forgattyúra ágyazott vége 11.78 méter kerületi sebességgel forog, míg ezzel szemben — megejtett kísérletek szerint — az inflammatió gyorsasága a komprimált gázkeverékben nem több, 75 mint 4 méter. E sebesség ugyan az atmosphaerikus nyomásig való terjedés-