81356. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyujtókészülék hőmotorokhoz
nél 12 méterig növekedik, de a dugattyú holtponti állása körül csak 4 métert tesz. A nagy kerületi sebességnél fogva a holtponton való átmenet oly rövid ideig tart, 5 hogy a dugattyú az inflammatiót megelőzi. Előgyújtás kell tehát, hogy ne előzze meg s így a munkaképesség fokoztassék. Ez érvelés egyáltalán nem helytálló. LO Szigorú matematikai úton bizonyítható be annak tarthatatlanságai. Tételezzük föl e célból, hogy a dugattyú és gyújtás között a föntebb említett mechanikai visszamaradások nem lépnek fel, hogy te-15 hát a dugattyú felső meddő állásánál (függélyes hengert tételezvén föl), tényleg holtponti gyújtás keletkezik. Maradván a példabeli mótor mellett, vegyük fel a rendes, illetve előnyös előgyujtást 15 20 m/m-nek. Ennyi talán nem lesz, de nagyobb biztonság okáért vegyük föl enynyinek. A dugattyú tehát ily távolságra jut a felső holtponthoz, amikor a gyújtás bekövetkezik. Miután a köldök és for-25 gattyú útja — ez utóbbi által leírt körre vonatkoztatva — úgy viszonylik egymáshoz, mint a cosinus-versus az arcuscosinus-versushoz, a 15 m/m köldökútnak a forgattyú által leírt körben 48 m/m út 30 felel meg. Az ennek megtételére szükséges idő 4/1000 másodperc. Ennyi időnyereségben részesül az inflammatió a 15 m/m-es előgyujtással. Az égés sebességét 4 méterre vévén, a terjedés ez idő alatt 35 16 m/m lenne. Azaz egy ily sugarú gömbfelületet érne el az inflammatió. Tekintve azonban, hogy a gyújtógyertyák a dugattyúk középvonalától, de sokszor még a szélüktől is 16 m/m-nél lényegesen na-40 gyobb távolságban szoktak elhelyezve lenni, az inflammatió e kedvezmény árán sem érhetné el a dugattyút, mert nem érkezhetnék vele egyidejűleg a holtpontba. Annál kevésbé tehetné ezt, mert 45 ama föltételezésünk, hogy a dugattyú és gyújtás között késedelem nincsen, nem áll. Ezen az egész előgyújtási elmélet megdől. o0 Hiszen ha ez igaz lenne, akkcr előgyújtás helyett sokkal nagyobb eredményt érhetnénk el gyújtógyertyáknak a dugattyúkhoz közelebb való helyezésével. Thermodynamikailag is képtelenség a 55 dolog. Az explózió ereje ugyanis a gyújtás pillanatában uralkodó kompresszióval hatványozottan emelkedik, miután pedig az előgyujtással e kompressziót csökkentjük, a keletkező robbanó urőí hatványozott mértékben szállítjuk le. Emellett 60 még tetemes ellenmunkát is le kell győznünk. A robbanás lefolyása a motorban a következőkép megy végbe. Az inflammatió alkalmával keletkező égéstermékek sok- 65 kai nagyobb térfogattal bírnak, illetve sokkal nagyobb térfogatot törekszenek elfoglalni, mint amilyen a komprimált gázkeveréké. Tehát már abban a pillanatban, amikor az égés megkezdődik, a du- 70 gattyú már is túlnyomást nyer. E nyomás rohamosan nagyobbodik, ha figyelembe vesszük, hogy a keletkező égéstermékek terjedésére nézve a Poisson-féle törvények érvényesek. Ezek értelmében a ter- 75 jedés térfogata egy igen meredek hyperbola szerint nagyobbodik, míg ezzel szemben a dugattyú előhaladásával beálló térfogatnövekedés csak lineárisán történik. A dugattyú tehát nagy nyomással 80 lesz előrehajtva, még abban az esetben is, ha az inflammatió nem éri el rögtön a, dugattyút. Ez a helyzet. Az előgyújtási elmélet tehát meg nem állhat. Nincs szükség elő- 85 gyújtásra, mert a robbanás terjedése sokkal vehemensebb, mint az állítólagos előgyujtással hajtott s bármily nagy fordulatszámmal járó motorok dugattyújának sebessége. 9 0 Az a valóság ezek után, hogy a gyakorlatban alkalmazott előgyujtások tulajdonképpen nem azok, hanem csak kiegyenlítései a gyújtószerkezet mechanikai működésénél beálló visszamaradásnak. Í,J A sok áttevés következtében történő késedelem folytán előgyujtást kell alkalmazni, hogy a gázkeverék az elősietéssel bíró dugattyú meddő állása körül gyulladjon meg. így világos csak, hogy az elő- 100 gyújtás növeli a mótor munkaképességét. Igen lényeges hibája az ilyen, illetve a mai gyujtószerkezeteknek, hogy a helyes előgyújtás, azaz amely éppen a legnagyobb kompressziónak felel meg, csak 105 gondolomra, érzék szerint állítható be, mert a dugattyúnak a gyújtás pillanatához képest való elősietése meg nem állapítható. Lehetnek esetek, hogy véletlenül helyes az előgyújtás, a valószínűség azon- no ban az, hogy a gyújtás majdnem mindig helytelen. Ez a körülmény a mótor thermikus hatásfokát nagyon lerontja, mert nemcsak az explózió ereje lesz csökkentve, hanem a motorikus anyagban foglalt 115 szén és hydrogén elégése is. Kísérletek kimutatták, hogy a legkedvezőbb (azaz a maximális kompressziónál történő) elő-