81186. lajstromszámú szabadalom • Vontatógép

pos kenése végett. Az (1) keret hátsó részén, amelynek fenekén a (11) emeltyűk átbocsáj­tása végett két egymással párhuzamos (2) rés van kiképezve, három (9) tartó van el-5 rendezve. Ezek a (9) tartók a (10) tengelyre erősített (15) csúszó hasábok hordására és vezetésére szolgálnak. A! (15) hasábok a (14 ) vezetőorsó körül elhelyezett (13) tekercsrugó folytán a függélyes irányban rugalmasan el-10 tolódhatnak, úgyhogy ilymódon a (11, 12) emeltyűk a gépet rugalmasan támasztják alá. Az egész szerkezetet (3) fedő borítja és így portól, valamint szennytől és víztől meg­védi. 15 Az ismertetett szerkezet a (35) kocsi­alvázra van szerelve (1. ábra), amelyen is­meretes módon égési erőgép szolgál erőfor­rás gyanánt. A gép működési módja a következő: 20 A (6) korong körülforgása közben a (23) hajtórudak a (11) emeltyűket a (10) ten­gely körül váltakozva előre és hátra lendítik, miközben a (28) rudak a (31) hajtókarok, (18) szögemeltyűk és (21) csuklós rudak 25 útján a (12) alsó emeltyűket a (11) felső emeltyűkhöz képest váltakozva hátra moz­dítják és ismét egyenes vonalba állítják. Ha a (6) korong a 2. ábrán látható nyíl irányá­ban forog, a gép előre halad, míg ha a (6) 30 korong ellenkező irányban forog, a gép hátrafelé mozog. Előbbi esetben a talpfelü­lettel ellátott végével a talajon felfekvő s ki­egyenesedett állapotban a járművet alá­támasztó (11) és (12) részekből álló, p. o. 35 baloldali emeltyűt a (23) hajtórúd a (10) tengelyhez képest mellső kilengési helyzeté­ből a (10) tengelyhez képest hátsó kilengési helyzetbe hozza, miközben a (19) csap az (5) korongtengelytől eltávolodik. A (10) 40 tengely körül lengő kiegyenesedett (11, 12) emeltyűtalppal ellátott alsó vége eközben helyzetét a talajon nem változtatja, ellenben a (10) tengely jut a (22) talphoz képest hátsó helyzetéből a talaj fölött előre mozdulva a 45 (22) talphoz képest mellső helyzetbe. Ugyan­azon idő alatt a (10) tengelyhez képest liátsó helyzetben levő másik, t. i. jobboldali emeltyű a (16) csap helyén behajlik és behajlott álla­potban a (10) tengelyhez képest előre leng. 50 Ezután kiegyenesedik és kiegyenesedett álla­potban a (10) tengelyhez képest mellső hely­zetben alsó (22) végével ismét a talajra ke­rül, hogy az ekkor már behajló, a (10) ten­gelyhez képest hátsó helyzetben levő balol-55 dali emeltyű helyett a járművet alátámassza. Hátramenéskor az alsó (22) végével a talajra nehezedő, a (10) tengelyhez képest hátsó ki­lengési helyzetben levő, kiegyenesedett jobb­oldali emeltyűt a (23) hajtórúd a (10) ten­gelyhez képest mellső kilengési helyzetbe 60 hozza, miközben a (19) csap az (5) tengely­hez közeledik. Ez olyképpen következik be, hogy a kiegyenesedetten maradó emeltyű alsó (22) vége a talaj változatlan helyén ma­rad, míg a (10) tengely a (22) talphoz ké- 65 pest mellső helyzetéből hátsó helyzetébe mo­zog. Ugyanazon időben a (10) tengelyhez képest mellső helyzetben levő baloldali emeltyű a (16) csap helyén hátrahajlik, be­hajlított állapotban a (10) tengelyhez képest 70 hátraleng, kiegyenesedik és mikorra a jobb­oldali láb mellső helyzetében behajlani kezd, kiegyenesedett állapotban alsó végével a talajra kerül, hogy a másik lábat felváltva, a járművet alátámassza. 75 Hogy a találmány tárgyát képező vontató­gépnél a (10) tengely körül lengő emeltyűk menetközben, a mintául választott természe­tes járás módjára mozgattassanak, a (7) horony a következő módon van megszer- 80 kesztve: Megrajzoljuk a (6) korongnak mindegyik oldalán a koronggal központos kisebb (b) és nagyobb (e) köröket. Azután az (f) su­garak segélyével felosztjuk mindkettőt bi- 85 zonyos számú, például (36) egyenlő ívrészre. A vontatásra alkalmasnak talált természetes járásnak, például a terhet húzó ember járá­sának egy teljes lépési periódusáról egy so­rozat pillanatfényképfelvételt készítünk. A 90 képeken meghatározzuk, hogy a (11) emel­tyűrésznek megfelelő combon a (19) csapnak megfelelő hely az egymást követő fázisokban mennyire távolodott el előre, illetőleg hátra a comb függélyes irányától. Ezen függélyes 95 vonal előtt talált távolságokat a 2. ábrán feltüntetett módon a (b) körön centripetális irányban visszük fel az (f) sugarakra, a füg­gélyes vonal mögött talált kilengési távol­ságokat pedig a centrifugális irányban. 100 Ugyanily módon visszük fel az (e) körnél centripetális irányban azon távolságokat, amelyekre az egyes fázisokban a (12) emel­tyűnek megfelelő lábszáron az emeltyű (a) pontjának megfelelő hely a (11) emeltyűnek 105 megfelelő combegyenes iránya mögé leng. Ha úgy a (b) körben, valamint az (e) körben ily­módon az (f) sugarakra felvitt távolságok végpontjait egy-egy görbe vonallal összeköt­jük, megkapjuk a (b), illetőleg (g) körülfutó 110 görbéket. Ezek közül az előbbi a (7) horony, az utóbbi a (8) horony helyes alakját, a ket­tőnek egymáshoz való helyes helyzetét adja. Mivel az egyik láb mozgásai a másiknak azonos mozgásaihoz képest egy fél lépési 115 periódussal késnek, a (6) korongon az egyik oldal (7) és (8) hornyát úgy rajzoljuk fel, hogy azok a másik oldal (7), illetőleg (8)

Next

/
Oldalképek
Tartalom