81186. lajstromszámú szabadalom • Vontatógép
pos kenése végett. Az (1) keret hátsó részén, amelynek fenekén a (11) emeltyűk átbocsájtása végett két egymással párhuzamos (2) rés van kiképezve, három (9) tartó van el-5 rendezve. Ezek a (9) tartók a (10) tengelyre erősített (15) csúszó hasábok hordására és vezetésére szolgálnak. A! (15) hasábok a (14 ) vezetőorsó körül elhelyezett (13) tekercsrugó folytán a függélyes irányban rugalmasan el-10 tolódhatnak, úgyhogy ilymódon a (11, 12) emeltyűk a gépet rugalmasan támasztják alá. Az egész szerkezetet (3) fedő borítja és így portól, valamint szennytől és víztől megvédi. 15 Az ismertetett szerkezet a (35) kocsialvázra van szerelve (1. ábra), amelyen ismeretes módon égési erőgép szolgál erőforrás gyanánt. A gép működési módja a következő: 20 A (6) korong körülforgása közben a (23) hajtórudak a (11) emeltyűket a (10) tengely körül váltakozva előre és hátra lendítik, miközben a (28) rudak a (31) hajtókarok, (18) szögemeltyűk és (21) csuklós rudak 25 útján a (12) alsó emeltyűket a (11) felső emeltyűkhöz képest váltakozva hátra mozdítják és ismét egyenes vonalba állítják. Ha a (6) korong a 2. ábrán látható nyíl irányában forog, a gép előre halad, míg ha a (6) 30 korong ellenkező irányban forog, a gép hátrafelé mozog. Előbbi esetben a talpfelülettel ellátott végével a talajon felfekvő s kiegyenesedett állapotban a járművet alátámasztó (11) és (12) részekből álló, p. o. 35 baloldali emeltyűt a (23) hajtórúd a (10) tengelyhez képest mellső kilengési helyzetéből a (10) tengelyhez képest hátsó kilengési helyzetbe hozza, miközben a (19) csap az (5) korongtengelytől eltávolodik. A (10) 40 tengely körül lengő kiegyenesedett (11, 12) emeltyűtalppal ellátott alsó vége eközben helyzetét a talajon nem változtatja, ellenben a (10) tengely jut a (22) talphoz képest hátsó helyzetéből a talaj fölött előre mozdulva a 45 (22) talphoz képest mellső helyzetbe. Ugyanazon idő alatt a (10) tengelyhez képest liátsó helyzetben levő másik, t. i. jobboldali emeltyű a (16) csap helyén behajlik és behajlott állapotban a (10) tengelyhez képest előre leng. 50 Ezután kiegyenesedik és kiegyenesedett állapotban a (10) tengelyhez képest mellső helyzetben alsó (22) végével ismét a talajra kerül, hogy az ekkor már behajló, a (10) tengelyhez képest hátsó helyzetben levő balol-55 dali emeltyű helyett a járművet alátámassza. Hátramenéskor az alsó (22) végével a talajra nehezedő, a (10) tengelyhez képest hátsó kilengési helyzetben levő, kiegyenesedett jobboldali emeltyűt a (23) hajtórúd a (10) tengelyhez képest mellső kilengési helyzetbe 60 hozza, miközben a (19) csap az (5) tengelyhez közeledik. Ez olyképpen következik be, hogy a kiegyenesedetten maradó emeltyű alsó (22) vége a talaj változatlan helyén marad, míg a (10) tengely a (22) talphoz ké- 65 pest mellső helyzetéből hátsó helyzetébe mozog. Ugyanazon időben a (10) tengelyhez képest mellső helyzetben levő baloldali emeltyű a (16) csap helyén hátrahajlik, behajlított állapotban a (10) tengelyhez képest 70 hátraleng, kiegyenesedik és mikorra a jobboldali láb mellső helyzetében behajlani kezd, kiegyenesedett állapotban alsó végével a talajra kerül, hogy a másik lábat felváltva, a járművet alátámassza. 75 Hogy a találmány tárgyát képező vontatógépnél a (10) tengely körül lengő emeltyűk menetközben, a mintául választott természetes járás módjára mozgattassanak, a (7) horony a következő módon van megszer- 80 kesztve: Megrajzoljuk a (6) korongnak mindegyik oldalán a koronggal központos kisebb (b) és nagyobb (e) köröket. Azután az (f) sugarak segélyével felosztjuk mindkettőt bi- 85 zonyos számú, például (36) egyenlő ívrészre. A vontatásra alkalmasnak talált természetes járásnak, például a terhet húzó ember járásának egy teljes lépési periódusáról egy sorozat pillanatfényképfelvételt készítünk. A 90 képeken meghatározzuk, hogy a (11) emeltyűrésznek megfelelő combon a (19) csapnak megfelelő hely az egymást követő fázisokban mennyire távolodott el előre, illetőleg hátra a comb függélyes irányától. Ezen függélyes 95 vonal előtt talált távolságokat a 2. ábrán feltüntetett módon a (b) körön centripetális irányban visszük fel az (f) sugarakra, a függélyes vonal mögött talált kilengési távolságokat pedig a centrifugális irányban. 100 Ugyanily módon visszük fel az (e) körnél centripetális irányban azon távolságokat, amelyekre az egyes fázisokban a (12) emeltyűnek megfelelő lábszáron az emeltyű (a) pontjának megfelelő hely a (11) emeltyűnek 105 megfelelő combegyenes iránya mögé leng. Ha úgy a (b) körben, valamint az (e) körben ilymódon az (f) sugarakra felvitt távolságok végpontjait egy-egy görbe vonallal összekötjük, megkapjuk a (b), illetőleg (g) körülfutó 110 görbéket. Ezek közül az előbbi a (7) horony, az utóbbi a (8) horony helyes alakját, a kettőnek egymáshoz való helyes helyzetét adja. Mivel az egyik láb mozgásai a másiknak azonos mozgásaihoz képest egy fél lépési 115 periódussal késnek, a (6) korongon az egyik oldal (7) és (8) hornyát úgy rajzoljuk fel, hogy azok a másik oldal (7), illetőleg (8)
