81021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniagázoknak szintetikus előállítására

pótban használnék, alkalmazhatjuk azokat olyan oxidok vagy sók alakjában is, amelyek nitrogénnel vagy más fémek nitridjeivel Hibridekké bomlanak. így pl. lehet alkaliföldkloridokat magnézium- vagy ] ithiu mnitr iddel keverve, nitrogén-hidrogén áramban hevíteni, mikor is alkaliföldnitridek keletkeznek, amelyek katalizátor gyanánt működnek. A nitride ket akképen is megkaphatjuk, hogy a kloridokat nitrogén jelenlétében nátriummal vagy káliummal hevítjük. Az eljárás foganatosítására egy rész nitrogénből és három rész hidrogénből álló gázelegyet megtisztítunk, hogy az esetleg jelenlevő oxigéntől teljesen megszabadítsuk. E célból a gázelegyet valamely redukáló test, mint pl. réz, finoman elosztott nikkel, palladium, stb. fölött vezetjük el, amely a durranógázelegynek robbanási hőmérséklete alatti hőfokra van felhevítve. Ezen tisztítás után a gázelegyet szái-ítjük és teljesen szárított állapotban bevezetjük a katalizátort tartalmazó íeakciócsövekbe. Ez a katalizátor, amely a fent említett fémek, fémoxidok, sók egyikéből vagy többjéből vagy ezen fémek egyikét finoman elosztott állapotban tartalmazó masszából áll, a reakciócsövekben gázátbocsátó módon van szintén gázátbocsátó dugók között elrendezve. A katalizátorok hevítése tetszőleges módon történhet. így pl. a reakciócsövek előnyösen csőalakú, elektromos ellenállási kemencékben lehetnek elrendezve vagy pedig folyadékokba, mint pl. olvasztott fémbe lehetnek bemerítve. Ezen csövekből kilépő gázokiat elnyelető csöveken vezetjük át, amelyekben a képződött ammóniák pl. savhoz köttetik, míg a még változatlan hidrogént és nitrogént egy második reakcióesőbe vezetjük, amely a katalizátort tartalmazza, ahol a gázelegynek egy további része alakul át ammóniákká, amelyet ismét felvesz egy elnyeletőoső, míg a nitrogén és hidrogén egy harmadik reakciócsőbe jut és így tovább, míg az első reakciócsőbe kezdetben belépett összes (N + 3H) gázelegy ammoniákiká át nem alakult. Az egymás mögött elrendezett reakció- és elnyeletőcsöveknek száma, amely a belépő gázoknak teljes átalakítására szükséges, függ a katalizátor gyanánt alkalmazott aktiv massza minőségétől. Amint fent említettük, az aktiv massza valamely közönbös anyagból, mint amilyen a timföld, magnézia vagy mész állhat, amelyen az említett fémek közül egy vagy több finoman el van osztva. Ilyen masszát bizonyos feltételek mellett a megfelelő fémoxidoknak alumínium, magnézium, vagy kalcium segélyével Való redukálása, útján készíthetünk, olyan eljárással, amely egy külön szabadalmi bejelentés tárgyát teszi. Az ilyen massza alkalmazásával a nitrogén és hidrogén közötti reakció lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten foganatosítható, mint az olyan masszával, amely magának a fémnek illetve mitridjeinek katalizátor gyanánt való alkalmazásánál szüksé ges. így pl. a kálcium maga csak 600° C.-nyi hőmérsékleten hat a gázelegy re, míg egy közönbös hordozón elosztva, már 400° O.-nál hatást gyakorol. Az ilyen aktiv masszák alkalmazása különösen azért nagyon ajánlatos, mert előnyös lehetőleg alacsony hőmérsékleten dolgozni, hogy légköri nyomásnál ammóniát kapjunk, anélkül, hogy fenforogna az a veszély, hogy az ammónia újból elemeire bomlik. Az eljárás foganatosítására olyan berendezést használhatunk, amelynél legalább egy készülék a nitrogént és hidrogént szolgáltatja és amellett berendezések Vannak az ammóniák átalakítására szolgáló gázmennyiségek lemérésére, azonfelül szükséges, legalább egy készülék a gázelegy tisztítására és szárítására, több készülék a katalizátor felvételére a reakciók foganatosítása céljából, továbbá fűtőberendezések az utóbbi készülékek számára és minden egyes reakcióedénnyel kapcsolatban legalább egy elnyelető készülék, amely a reakcióedényekből kilépő ammonaitartallmú gázok elnyeletésére szolgáló anyagot tartalmazza. A nitrogént ós hidrogént mindegyiket külön egy gazométerből vehetjük vagy pedig lehet azokat előzőleg 1 nitrogén és 3