81021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniagázoknak szintetikus előállítására

hidrogén arányában elegyíteni és ezen előkészített elegyet egy gazomóterben készletben tartani. A gázmennyiségek leniérésére anemo méterrel kombinált számlálókészülékeket vagy kalibrált csöveket használhatunk, íisztítókészülók gyanánt pedig redukálószerrel töltött, pl. rezet vagy finoman elosztott nikkelt tartalmazó csövet, vagy porcelláncsövekre vagy más likacsos 'testekre lecsapott palladiumot stb. Ezt a tisztítókészüléket olyan hőforrásokkal fűthetjük, amilyenek pl. a csőalakú, elektromos ellentállási kemencék, vagy pedig egy sorozat gázégőkkel vagy fémíürdőkkel, paraffinfürdőkkel stb. A gázok szárítására olyan készülékeket^ pl. kondenzáló tornyokat kénsavval töltött elnyelető edényeget és tornyokat használhatunk, amelyek előbb oltatlan meszet és azután kálciumkloridot tartalmaznak. A reakciókészülékek aránylag rövid üvegcsövekből vagy quarccsövekből állhatnak, amelyek a katalizátort tartalmazzák és kerületükön elektromos ellenállási kemencék útján fűttetnek. Az elnyeletőkészülékek olyan savat tartalmaznak, amely az ammóniát visszatartja és a vegyületbe nem lépett hidrogént és nitrogént átáramlani engedd. Ezek a reakciócsövek egymás mögött lehetnek elrendezve, oly célból, hogy a nitrogénnek és hidrogénnek1

ammóniává való átalakulása tökéletesítessék, úgy hogy az utolsó reakciócsőhöz kapcsolt elnyeletőedény végén már nem észlelünk gázelillauást. A mellékelt rajz példaképen és vázlatosan mutat egy berendezést ammónia szintetikus előállítására. (a) és (b) két gazométer, amelyek közül az egyik egy rész nitrogént és a másik három rész hidrogént tartalmaz. Ezek a gazométerek a (c) vezetékek révén, amelyekbe (cl) és (c2) számláló művek vannak beállítva és a (d) villacső útján az (e) csőre vannak kapcsolva, amely utóbbiban az (f) redukálószerv van elrendezve és a (g) gázégők segélyével olyan hőmérsékre hevíttetik, amely alacsonyabb, mint a durranógázelegy robbanási hőfoka. Az (e) cső össze van kötve a (h) elnyeletőedénnyel, amely koncentrált kénsavat tartalmaz és kapcsolatban áll az oltatlan meszet és klórkálciumot tartalmazó (i) toronnyal. Az (a) és (b) gazométerekből jövő gázelegy egyrészt nitrogénből és 3 rész hidrogénből áll és miután az (e) csőben az összes, esetleg magával vitt oxigéntől megszabadult és a (h) elnyelető edényben és (i) toronyban teljesen megszárít tátott, bejut az első (k2) reakciócsőbe. Ebben a csőben finoman elosztott (m) katalizáló massza van, két átbocsátó (1) dugó által szigetelten, elhelyezve. A (k2) csőből való kilépése után, a gázelegy az első (11, nl) elnyelető edénybe jut, amely savat tartalmaz és amelyben a képződött ammónia visszatartatik, míg a változatlanul maradt nitrogén és hidrogén egy második (ki) reakciócsőbe áramlik, amely szintén katalizáló masszát tartalmaz. Ehhez a csőhöz kapcsolódik egy további (n2) elnyelető edény, azután egy harmadik (k) reakcióoső és még egy (n3) elnyeletőcső, (0) jelzi az elektromos ellenállási testeket, amelyek mindegyik (k) csövet körülfogják, oly célból, hogy azokat a katalizáló massza fajtájához képest 350—600° C.-ra felhevítsék. A (ifc, kl, k2) csövek aránylag rövidek, miáltal a katalizátornak az ammóniával való hosszas érintkezése és ezáltal az esetleges visszaképződési reakció el van hárítva. A leírt készülékkel és a leírt katalizátorokkal a bevezetett gázok tökéletesen átalakíthatók ammóniákká. Csakis abban az esetben, amikor a hidrogén és nitrogén közti kölcsönös arány nem felel meg pontosan a kiváttt arányoknak, távozik el még fölös gáz az utolsó elnyelető edény kilépési helyén. Szabadalmi igények: 1. Eljárás ammoniagáznak szintetikus előállítására, amelynél légköri nyomásnál és aránylag alacsony hőmérsékleten nitrogént és hidrogént egy katalizátor fölött vezetünk el, jellemezve azáltal, hogy a katalizátor egy vagy több olyan