80963. lajstromszámú szabadalom • Lapátolható anyagok aprítására szolgáló eljárás és ennek foganatosításához való berendezés
A szerszám sehogysem képes- akárcsak egyetlen forgácskát is lehántani, még. akkor sem, ha százával feküdnének cgymásfelett ezek a részecskék, mert azok összsúlya nem elegendő nagy ahhoz, hogy a leírt tüneményt megakadályozza. Kísérletekkel bebizonyult, hogy az összes részecskék az illető fajta mozgást végzik és forgácshántás semmikép sem történik. Egészen másként játszódnak le azonban a tünemények a 40 garatban. A (10a) heveder mögött, még pedig a megrajzolt példánál fölfelé szíva működik egy szívóáram, amit a (47, 48,49 és 50) nyilak jelképeznek. Ez a szívóáram, mely a (10a) ütközőhevederen, vagy akár a (11) szerszámon keresztül is működhetik, a megrajzolt példánál többé-kevésbbé erősen megragadja az alsó (51) hézagon át a (41) anyarészecskéket és behúzza azokat abba az aprítószögbe, amit a szerszám felső felülete és a (10a) ütközőléc képez és pedig éppen ezen szöglet teljében, amint azt az (52) nyíl jelöli. Csak most juthat a (11) szerszám tolóereje is (1. 53 nyíl) hasznosan érvényre és beáll a forgácsbántással történő folytonos aprítás. Ha nagyobb a szerszám tolóereje, mint az (54) szívónak szívóereje, akkor az őrlendő anyag gördül és koncentrikus forgácsrétegek hántódnak le. Megfordított esetben csaknem parallel rétegekben hántódnak le a forgácsok. Annak elhárítása céljából, hogy a szívóáram meg ne ragadja és kedvezőtlen irányba ne terelje a (46) garatban levő részecskéket, csupán az szükséges, hogy a C—D távolság nagyobb legyen az A—B távolságnál, vagyis a C—D távolságnak akkorának kell lennie, hogy (D) pontnál ne lehessen többé szívás. A szívóhatást légárammal, vagy pedig folyadékárammal idézzük elő. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál egy körben forgó, tetszésszerinti (11) szerszám fölött, amely munkafelületénél fogva forgácsokat képes lehántani az őrlendő anyagról, egy (44) beömlő, illetve ellenáll ótest van elrendezve, amely több (10c) részből úgy van összetéve, hogy (56) garatok és (57) szívókamrák keletkeznek. Tömören csatlakozó tuskók, pl. (58) fatuskók segélyével a (10c) elemek mindegyike elszívás tekintetében el van szigetelve a szomszédos elemektől. Már most egy bizonyos (59) szög alatt acél, bronz, fiber, korund, vagy más efféle anyagból készült, sima vagy érdesített (60) munkapofák vannak elrendezve, amik munka közben, vagy csak egy élükkel, vagy pedig egy kis felületükkel szorosan a (11) szerszám szomszédságában maradnak. Az (59) szögleten belül történik már most az őrlendő anyag aprítása és az anyag aprított alakjában a (61) csatornán keresztül folytonosan az (57) szívókamrába ömlik. Az ellenállótest rugalmas anyagból, pl. acélból lehet, vagy pedig egy gummipuffer, vagy más efféle segélyével tehető rugalmassá. Az ellenállótest mozgó is lehet, amint az példaképpen a 3. ábrán látható. Itt a (97) tengelyen egy ellenállótest gya_ nánt működő (98) henger van, amely a gyakorlatilag megengedett mérvben közelre van hozva a (11) szerszámhoz. A (98) ellenállótestnek esetleg kényszermozgásúlag történő forgása közben mindig új meg új munkahelyek működnek, miáltal elhárul annak veszélye, hogy egy munkahelyen túlságos nagy kopás álljon be. A (100) szívócsatorna ismét úgy van elhelyezve, hogy a szívóáram itt is közvetlenül az aprítóhelyre hat. A (99) tuskó tömören lezárja a szívókamrát a szerszám felé. Szerszámok gyanánt különösen mindenfelé rnetszőszerszámok veendők figyelembe, vagyis valamennyi szerszám, amelynek metszőfogakkal, vagy metszőemelkedésekkel ellátott felülete van. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál olyan szerszámot alkalmazunk, amely különösen szívós és rugalmas cellaképzőrlmények, pl. a kenyérmagvak aleuroncelláinak felnyitására alkalmas. A szerszám helyes alkalmazás és a találmány fő jellemzőinek szemmel tartása mellett lehetővé teszi,
