80939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mindennemű kákából, főleg tavinádból, sásból, gyékényből (typhaceákból) és effélékből rostok nyerésére

Megjelent 1923. évi május hó lő-án. MAGYAR KIRÁLYI Igígf SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80939. szám. XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés mindennemű kákából, főleg tavinádból, Básból, gyékényből (typhaceákból) rostok nyerésére. CLAVIEZ EMIL GYÁROS ADORFBAN (I. VOGTL), A bejelentés napja 1917 julius hó 4-ike. ismeretes már a kákából rost nyerése a legkülönbözőbb technikai célokra. Ez az eljárás lényegileg abból áll, hogy a növényt alkálikus lúgokkal kezelik, hogy feltárják a rostokat. A feltáróművelettel kapott rostot azután a legkülönbözőbb fajtájú savakkal kezelik, kiöblögetik és megszárítják. Ez a jelenleg szokásos eljárás azonban nem felel meg a racionális üzemhez fűzött követelményeknek, főleg mert nem voltak tekintettel a kezelendő növény korára, továbbá learatásának idejére, valamint jobban, vagy kevésbbé előrehaladt elfásodására. A legkülönbözőbb minőségű kákafajokat egyenlő fel tárolóműveletnek vetették alá, ami természetesen azzal az eredménnyel járt, hogy a növény különbözősége folytán, egységes végtermék sem jöhetett létre. Azonkívül értékes melléktermékek mentek veszendőbe a rost előállításakor. A jelen találmány kiküszöböli e hátrányokat, amennyiben it'„ a növények mindenekelőtt osztályoztatnak, azaz a fiatalabb és az idősebb növények egymástól elkülöníttetnek s az így kapott oszályozott nyerstermékek vettetnek alá a feltáróműveletnek. Ekkor a találmány szerint, úgy járunk el, hogy a növényeket, nevezetesen a gyékény, vagy a kákaszálakat, melyek főleg alsó, azaz gyökérvégükön többé, vagy kevésbbé elfásodtak, mindenekelőtt kézzel, vagy alkalmas gépekkel többszörösen felhasogatjuk, hogy a növények belsejét lehetőleg szabaddá tegyük. Az így előkészített növényeket azután hígfőzőkben úgy vetjük alá a feltáróműveletnek, hogy pl. hosszrostok előállítása céljából, kinyújtott helyzetben alkalmas edényekbe fektetjük és ezen edényekben tesszük be azokat a lúgfőzőkbe. A főzőművelet befejeztével az edényeket, a rostokkal együtt, centrifugákba visszük, hogy a rostokból a még rájuk tapadó lúgot eltávolítsuk, a rostokat kiöblítsük és esetleg további műveleteket végezzünk velük. A centrifugákból ezek a betétedények, a rostokkal együtt, végül szárítóberendezésekbe jutnak, melyekben a rostok az edényekben megszárittatnak, hogy azután ezen edényekben a raktárhelyiségbe szállíttassanak, ahol az edények kiürítése történik. Ez eljárásnál lényeges először az, hogy a növények felhasogattatnak és belsejük lehetőleg szabaddá tétetik, továbbá, hogy hosszrostok előállí-