80939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mindennemű kákából, főleg tavinádból, sásból, gyékényből (typhaceákból) és effélékből rostok nyerésére

_ 2 -tása céljából, a rostnyerés egész művelete közben, a felvevőedényekbe való berakásuktól ezekből való kiszedésükig, eredeti helyzetükben maradnak, anélkül, hogy átrakásuk, vagy rétegezésük történnék. A növények vagy egész hosszukban fektettetnek be a betétedényekbe, vagy pedig egyszer, vagy többször szétvagdaltatnak, mikor is azután ezek a növényrészek lehetőleg egymással párhuzamosan egymásra rétegeztetuek a betétedényekben. Ha rövid rostok előállításáról van szó, akkor a növényrészek egymásra rétegezve, több darabra összetörve is helyezhetők be az edényekbe. Ez esetben is megtartják a rostok, egész kezelési idejük alatt, helyzetüket a betétedényekben. Az említett módon végzett feltáróműveletnél a lúg erőssége, valamint a főzés időtartama és a főzésnél alkalmazott gőznyomás a feltárandó növény kora és minősége szerint változik és úgy alkalmazkodik a mindenkori viszonyokhoz, hogy fiatal, puha, kevéssé elfásodott növények kis koncentrációja lúggal és kis túlnyomással kezeltetnek a főzésnél, míg idősebb növények koncentráltabb lúgban és nagyobb gőznyomás alatt vettetnek alá a főzőműveletnek. Lényeges a jelen eljárásnál olyan betétedények használata a növényrostok felvételére, melyek úgy vannak berendezve, hogy úgy a lúgfőzőbe, mint a centrifugába és a szárítóberendezésekbe behelyezhetők, anélkül, hogy e közben tartalmuk helyzetét változtatni lenne kénytelen. Minthogy a növények olajokat, zsírokat és más melléktermékeket is tartalmaznak, melyeket célszerűen értékesíteni lehet, ezért az edényekben a feltáróművelet foganatosításához használt lúg regenerálásánál olyan berendezésekről gondoskodtunk, melyekkel az említett olajok, zsírok és hasonló melléktermékek kikaphatok. Szabadalmi igények: 1. Eljárás mindennemű kákából, főleg tavinádból, sásból, gyékényből (typhaceákból) rostok nyerésére, melynek jellemzője az, hogy a növény vastag, kemény, többé-kevésbé elfásodott részeit, kézzel, vagy gépi xíton, egyszer, vagy többször, felhasogatjuk, hogy a növény belsejét lehetőleg teljesen szabaddá tegyük, mire az így előkészített növényeket a feltáró műveletnek úgy vetjük alá, hogy ezeket alkalmas edényekben lúgfőzőkbe tesszük, miközben hosszrostok előállítása céljából, helyzetüket meg nem változtatjuk, vagy rövid rostok előállítása céljából, ugyanazon edényben, több darabra is összetörve, egymásra rétegezzük. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője az, hogy a növényeket, learatási idejük és ragasztóanyagtartalmuk tekintetbe vételével, úgy vetjük alá a feltárolóműveletnek, hogy úgy a feltáráshoz használt lúgot .mint a főzési időtartamát és a főzéshez használt gőznyomást a feltárandó növények korának és minőségének megfelelően választjuk meg, úgy hogy a fiatal, piüia, kevéssé elfásodott növényeket kis koncentrációjú lúggal és kis túlnyomással kezeljük a főzésnél, mig az idősebb növényeket koncentráltabb lúgban és nagyobb gőznyomás mellett főzzük. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt feltáróművelet foganatosítására való berendezés, jellemezve a növényrostok felvételére való betétedények által, melyeket mindenekelőtt a lúgfőzőkbe teszünk, a főzőművelet befejezte után, kiöblítés és víztelenítés céljából, centrifugákba viszünk, hogy végül szárítóberendezésekbe hozzuk azokat, melyekben az előállított rostok teljes megszárítása történik, úgy hogy az edények