80886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nagyértékű tömör szénnak vízdús tüzelőanyagokból való előállítására

zeget a levegőn való pihentetéssel bizonyos fokig víztelenítjük, egyrészről azért, hogy az ezután következő mesterséges szárítást gazdaságossá tegyük és másrészről, hogy a tőzeg annyira összeállóvá váljék, hogy bizonyos nyomást elbírjon. Ezen két feltételnek kb. 50—55% víztartalmú tőzeg már megfelel. A tőzegnek ezen nedvességtartalma még más szempontból is különös jelentőségű. Kitűnt ugyanis, hogy a friss tőzeg a nedvességet a száradás elején oly gyorsan adja le, hogy már két-három heti hevertetés a levegőn elegendő ahhoz, hogy a nyers tőzeg nedvességtartalma 50—55%-ra csökkenjen. Ezen eredményt még a hűvösebb évszakban is elérhetjük. Összehasonlítás céljából megemlítjük, hogy a legtöbb vidéken fűtésre használt szárított tőzeg előállítására, mely kb. 20—25% nedvességet tartalmaz, a tőzeget nyolc-tíz hétig kell a levegőn hevertetni. Ebből kitűnik, hogy célszerű a mesterséges szárítást megkezdeni, amint a levegőn heverő tőzeg 50—55% nedvességet ért el. Az 50—55% nedvességig szárított tőzegnek! további kezelése úgy történik, mint a bányanedvességű lignitszeneké, vagy hasonlóké, melyeknek nedvességtartalma átlag szintén 50% körül fekszik. A találmány tárgyát képező eljárást az alábbiakban a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. A rajzban oly készülék! van feltüntetve, mellyel úgy a szárítást, mint a desztilláeiót is folytonosan végezhetjük. 1. ábra az egész berendezés függőleges metszete, 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szeriííti vízszintes metszet, 3. ábra az 1. ábra C—D vonala szerinti vízszintes metszet, 4. ábra pedig a. 3. ábra E—F körszegmense szerinti metszet. A szárítókészülék az (1) szi l óból áll, mely alsó végén a sugarasan elrendezett (2) szögdarabokkal van ellátva a meleg levegő bevezetésére. A (2) szögdarabok külső nyitott végükkel a sziló falának megfelelő nyílásaiba és belső végükkel a középen fekvő kúpba vannak erősítve, mely a (3) csőre van felfüggesztve és egyszersmind a (4) kiürítőszerkezet tehermentesítésére is szolgál. A szilóba az (5) szádelzárószerkezet Segélyével adagolt anyag oly mértékben siilyed, amily mértékben ai (4) simítóasztal a szárított anyagot kiszállítja. Maga a szárítás ellenáramban történik. A meleg levegő a (2) szögdarabok alatt az anyag belsejébe áramlik, szétterjed és a (6) ventilátor által felfelé leszívatik. A meleg levegőnek a sziló egész keresztmetszetére való jó elosztása folytán az anyag igen egyenletesen szárad. Az 5. ábrában egy második foganatosítási alak függőleges metszete a 6. ábrában pedig ennek az 5. ábra G—H szerinti vízszintes metszete van feltüntetve. A száritósziló ezen alakjánál a meleg levegő a ferde (16) rostélyokon át vezettetik be, melyek a sziló tölcséralakú részébe vannak beépítve. Szárítóközeg gyanánt a (7) desztillálókemencéből távozó hűtőgázok szolgálnak, melyek a (8) csőben megfelelő mennyiségű légköri levegővel kevertetnek. A fütőgázokban állandóan jelenlévő elégési víz emellett a szárítóközeget a " kivánt mértékben nedvesen tartja. A meleg levegőnek ezen előállítási mód,ja igen célszerű, mert a kemencéből távozó fütőgáfeoknak majdnem teljes melege átmegy a szárítóközegbe. A szilóban szárított anyagok ezxxtán a (4) simítószerkezet révén a (7) desztillálókemencében szállíttatnak. A desztilláció közben bekövetkező szétesés elkerülésére a legtöbb esetben elég az anyagokat 10—20% nedvességig megszárítani. A (7) desztillálókemence főképpen befalazott kettős vashengerből áll, melynek belső és külső fala ovális keresztmetszetű, sugárirányú (9) fütőcsövek útján van összekötve. A belső és külső henger között lévő (10) tér szolgál a desztillálandó anyag felvételére, mely oly mértékben sülyed, amily mértékben a kemencéből a desztillációmaradványt eltávolítjuk. A fütőgázokat generátorgáznak a (11) tüzelőtérben való elégetésével érjük el, azonban közönséges tüzelőgázokat is használhatunk. A (12) nyílásokon át vezetjük be a szükséges pótlevegőt. A: fütőgázok a kemencén kanyarulatokban haladnak keresztül alulról felfelé, amint ezt a rajzban a nyilak jelzik és a kemence elhagyása után a fent leírt módon szárításra értékesítjük azokat a szilóban. A melegnek a desztillálókemencében való jobb elosztása céljából a (9) fiitőcsöveket soronként egymáshoz képest eltolva rendezhetjük el, amint ez a 4. ábrából látható.