80886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nagyértékű tömör szénnak vízdús tüzelőanyagokból való előállítására

A desztillációgázok a (13) csövön át távoznak. A desztillációmaradványt a (14) kiürítoszerkezeten át ürítjük ki folytonosan, mely a levegőnek a desztillálótérbe való belépését meggátolja, A kiürítés előtt az anyag a (15) hűtőtérben meggyulladási hőmérséklete hűttetik le. Ily kiürítőszerkezetek már ismeretesek. így pl. a levegőnek a folytonos kiürítés közben a desztillálótérbe való belépését vízzárral igyekeztek meggátolni. Ily vízzár rendesen úgy készül, hogy a függőleges kemenceakna alsó végét vízbe merítik és az. anyagot ferde szállítócsiga vagy hasonló segélyével szállítják ki a vízből. Ezen ősimért szerkezetek azonban azon nagy hátránnyal járnak, hogy az anyag kiürítés közben teljesen átnedvesedik, tehát csak ott alkalmazhatók, ahol a desztillációmaradvány tetemes víztartalma nem ártalmas, ellenben oly destillációtermékek kiürítésére teljesen használhatatlanok, amelyeket sajátszerű vegyi vagy fizikai természetüknél fogva nem szabad vízzel megnedvesíteni. Másrészről ajánlották már vályúkkal vagy cellákkal ellátott dohoknak alkalmazását a desztillálómaradvány folytonos kiszállítására. Az ilynemű ismert szerkezetek azonban nem képesek a levegőnek a kemencébe való behatolását meggátolni, hanem ellenkezőleg a cellákban levő levegőt a cellákba kerülő anyag a desztillálötérbe szorítja. Ezen ismert szerkezetek további hátránya, hogy a kiürítés közben az anyag megszorul és kárt szenved, mert rendesen tekintélyes magasságú anyagréteg nyomása terheli a kiürítőszerkezetet, A találmány szerint a 7. ábrában feltűntetett kiürítőszerkezetet alkalmazzuk, mely az összes fentemlített hátrányokat megszünteti. Ezen szerkezet megengedi, hogy az anyagot folytonosan és kíméletesen ürítsük ki, anélkül, hogy ez vízzel boríttatnék és anélkül, hogy a levegő a desztillálótérbe kerülhetne. A desztillálókemence alsó végéhez a kemencéből jövő anyagot folytonosan kiszállító szerkezet csatlakozik, mely a rajz szerinti példánál közönséges forgó (16) lesimítóasztalból áll, amelyet kifelé a (17) köpeny zár el légmentesen. A (16) lesimítóasztallal forgásba hozott anyagot a lapátalakú (18) simító tereli le az asztallapról, úgy hogy az anyag a zárt (19) csúszón keresztül jut a tulajdonképeni kiürítőszerkezetbe. Ez a (20) cellákkal vagy vályúkkal ellátott (21) dobból áll, mely a (22, 23 és 24) szegmensekből összeállított tokban forog. A szegmensek valamivel hosszabbak és szélesebbek, mint. a vályúk nyílásai, úgy hogy ezeket a dob forgása közben jól lefödik. Célszerűen fedelek gyanánt szerkesztjük a (22 és 23) szegmenseket, melyek a (25) toldat révén csatlakoznák a (19) csúszóhoz. A (24) szegmens a (26) káddal van összekötve, amelynek vizébe a (21) dob kb. félig bemerül. A (23) szegmens is részben vízbe merül. A (27) cső a (25) toldatot a (23) .szegmenssel köti össze. Ha a (21) cellás kerék a nyil irányában forog, a (26) kádon keresztülhaladó cella vízzel telik meg, miközben a levegő kifelé távozik. A (28) állásban a cella teljesen megtelt vízzel, amely a légköri nyomás folytán addig marad a cellában, ameddig ez a (29) állást el nem érte. A cellás kerék további forgása közben a víz elkezd a cellából kifolyni,, mert most desztillációgázok léphetnek a (27) csövön át a cellába A desztillációgázokkal megtelt cella ezután a (19) csúszóról lecsúszó anyagot felveszi és kiszállítja. A dob cellái tehát forgás közben váltakozva vízzel, destillációgázokkal, a kiszállítandó anyaggal és levegővel telnek meg, amiből kitűnik, hogy a szerkezet nem szállíthat levegőt a kemencébe, hanem ellenkezőleg, ebből desztiiláeiógázokait szállít ki. Célszerű a dob forgás3í»bességét változtathatóvá tenni. Mivel továbbá a lesimítóasztal a kiszállítandó anyag mennyiségének pontos szabályozását teszi lehetővé, a szerkezetet úgy állíthatjuk be, hogy a cellák csak részben telnek meg anyaggal, miáltal az anyag a kiszállítás közben sem meg nem rekedhet, sem kárt nem szenvedhet. Szabadalmi igények: 1. Eljárás nagyértékű, tömör szénnek vízdús tüzelőanyagokból, pl. lignites barnaszénből, fából, tőzegből és hasonlóból való előállítására, jellemezve azáltal, hogy az anvagokat előbb mérsékelt nedvességtartalmú légáramban a víz forráspontjánál alacsonyabb hő-